Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Az árvízi biztonság fejlődése

118 venként bekövetkező belvízkár értékével, de rendkívüli árvíz okozta katasztrofális elöntés egy átlagos gazdasági fejlettségű öblözetben 30-40 mrd, különösen értékes területek elöntése manapság 100 mrd Ft feletti kárral járhat. Az árvízvédelmi gátak építésének minden korszakában a lakosság, a döntéshozók, a mérnökök a biztonság valamilyen megfogalmazását tartották szem előtt. Ez segített abban, hogy a tervezett műveket műszaki paraméterekkel tudják ellátni. Ennek ellenére a Kárpát-medencében az utóbbi 150 évben több, mint 1500 gátszakadás történt. Az elöntött terület összege az ország mai területének több, mint 50-szerese. Az árvízvédelmi biztonság megfogalmazása az előző 150 évben többször változott Magyarországon. A kor szellemének és a műszaki ismereteknek megfelelően azonban az azonos biztonságra való törekvés volt mindig a meghatározó: - azonos magasságú gátak, - azonos keresztmetszetű gátak, - azonos biztonsági tényezőjű gátak, - azonos törési valószínűségű gátak, - azonos kockázatú gátak. A kockázatszámításon - mint a legjobb elérhető számítási módszeren - alapuló vizsgálatnál nem csak a műszaki biztonságot veszik figyelembe, hanem a védett (gazdasági) értékben keletkező károkat is. Ezzel a társadalmi gazdasági igényeket a biztonság megfogalmazása jobban követni tudja (sőt helyenként a fejlődés motoija is lehet). Az árvízvédelmi öblözetek védőképességének fejlesztésénél, a gátrendszer kiépítésénél nem közömbös a mentesített területen keletkezett kár. Nagyobb értékű öblözetnél (ahol feltételezhetően a keletkező kár is nagyobb) a biztonságnak is követnie kell a magasabb gazdasági igényeket. Bár a kockázatszámítás menete a hétköznapi ember számára nem azonnal érthető, az elv tisztasága nyomon követhető és társadalmilag ellenőrizhető. A kockázatszámításban a veszélyeztetettség meghatározása, az események bekövetkezési valószínűségének becslése, a negatív események láncolatának, a bekövetkezés kiteijedésének, az esemény következtében érintettek és sérülök számának megállapítása a feladat. így a biztonság a rendelkezésre álló legmagasabb és legmodernebb szinten tervezhetővé és ellenőrizhetővé válik. A differenciált védelmi szinteken alapuló biztonság jelenleg is szerepel az árvízvédelmi biztonság megfogalmazásában, azonban ezt eleinte determinisztikus módon adták meg, később az ismeretek bővülése részletes gazdasági elemzéshez nyújtott lehetőséget. Az 1994-ben valorizált védett gazdasági értékek alapján már ma is megvan a lehetőség, hogy a differenciált védelmi szintek rendszere kiteijesztésre kerüljön, és a biztonság egy-egy öblözetnél HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80.. ÉVF. 2. SZ. az eltérő visszatérési idővel legyen megadva, amit a védett gazdasági érték, vagy még fejlettebb módon: a becsült kár alapján veszünk figyelembe. A biztonság megfogalmazásánál nem szabad elfelejtkezni arról, hogy mindig rendkívüli gazdasági döntésekről, állami- és magántulajdonok védelméről van szó. A felelősséget növeli, hogy az érintettek rendszerint nincsenek tudatában veszélyeztetettségük mértékének. Másodlagos gazdasági szempontként jelentkezik, hogy a magasabb védelmi szint magasabb kiépítési költséggel és alacsonyabb fenntartási-védekezési költséggel jár. 5. Irodalom Ayala, F.J. (1990): Analisis de los conceptos fundamentales de riecgos y aplicacion a la definicion de tipos de mapas de riesgos geologicos, Boletin Geologico y Mynero, 101 -103:108-119. Cox R. A. (1992): Use of quantative risk-assessment in plant design. Applied energy, Vol.42, pp. 36-62. Fejér L. (1997): Árvizek és belvizek szorításában, Vízügyi történeti füzetek No. 15. Freudenthal, A.M (1 % 1): Safety, reliability and sturctural design. Journal of the Structural Division, Proc. ASCE, Vol. 87, ST3, March. Károlyi Zs., Nemes G. (1975): A Közép-Tiszavidék vízügyi múltja, Vízügyi történeti füzetek No.9. Lászlóffy W. (1982): A Tisza, Akadémia kiadó, Budapest Magyarország folyóinak mértékadó árvizei, (1976), OVH, Budapest. MSZ 10429-84: Árvízvédelmi gátak terhelései és biztonsági tényezői MSZ 15292-99: Árvízvédelmi gátak biztonsága. Nagy L. (1996): Árvízi kockázati térképezés műszaki előkészítés I. ütem, Kutatási jelentés, kézirat. Nagy L. (1997): Biztonsági tényező és törési valósszínűség az árvízvédelmi gátaknál, MHT Vándorgyűlés, Kaposvár, pp. 617-641. Nagy L. (1998): Flood risk of protected floodplain basin, XI Danube European Conference on Soil Mechanic and Geotechnical Engineering,Porec, May 25-29. pp. Nagy L. (1999): Az árvízvédelmi biztonság és kockázat, Kutatási jelentés, kézirat. Ress S., Károly iné (1991): Az árvízvédelem jelenlegi helyzete Magyarországon, a működés feltételei. ÖKO Rt., Budapest Tóth S. (1993): Árvízvédelmi problémák áttekintése Magyarországon. Proceedings of the UK/Hungarian Workshop on Flood Defence, Budapest, pp. 57-78. Tóth S. (1994): Flood Risk Mapping and Analysis with Special Regards to the Vulnerability of the Protected Floodplain Basins. Proceedings of the NATO ASI on Defense From Floods and Floodplain Management, Budapest Tóth S. (1995): Az ártéri öblözetek védelmi biztonságának kérdései, Baja, MHT emlékülés az 1965. évi dunai és 1970. évi tiszavölgyi árvíz évfordulójára. Tóth S. (19%): Flood Risk Mapping of Protected Floodplain Basins, Proceedings of MAFF 31th Conference of River and Coastal Engineers, Keele, 3-5 Juli, 1996. Tóth S., Nagy L. (1994): Árvízi kockázati térképezés, Tanulmány a nemzetközi gyakorlat és a hazai eredmények alapján a hazai fejlesztési lehetőségekről. Kutatási jelentés. Kézirat. Váradi J. (1999): Vízkárelhárítás az ezredforduló után, Whitman, R. (1984): Evaluating Calculated Risk in Geotechnical Engineering, Joum. of Geotechn. Engineering, ASCE, Vol. 110, No. 2. A kézirat beérkezett: 1999. november 15. NAGY LÁSZLÓ mérnök, szakmérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Szakfelügyeleti Osztályának tanácsosa Raising the level of flood safety Nagy, L. Abstract: The term safety evokes in the majority of people spectacular events and victims as reported with growing frequency in the media. For the layman safety is a difficult, abstract concept. Extensive studies earned out recently worldwide with the aim of defining and quantifying safety, so as to make it accessible to engineering, designing and supervision work, for which there is a growing demand in the public. The safety issues related flood defences were addressed in two recent reports of the author, which served as the basis of the present article Keywords: floods, embankments, disasters, safety