Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

3. szám - Szító András: A Balaton nyílt vizének gerinctelen faunája

160 HIDROLÓGIAI K.Ó

ZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2

. SZ. Az üledékfaunát alkotó állatfajok elhelyezkedése a legtöbb élőhelyen mozaikos. A Balatonban is ez volt tapasztalható. Ebből következik, hogy az állatok egyedsűrűsége, biomasszája sem egyenletes az élőhelyen. A vizsgált üledéklákó állatcsoportok biomassza értékei mutatják, hogy - amint az várható is volt - a Keszthelyi medence és környéke alkalmas a legnagyobb állattömeg képződésére, ahol a biomassza átlagos értékei 520-900 mgm'

2 között ingadoztak (7. ábra). Az árvaszúnyogok képezték az állattömeg 70-90 %-át, az Oligochaeták 10-25 %-ot tettek ki, a kagylók és csigák együttesen sem érték el az 5 %-ot. A 3. szelvényben a korábbi biomassza értékek a felére, vagy harmadára csökkentek és ezen a szinten maradtak, csak az 5. szelvény középvonalában (Révfülöp térsége) találtunk kiugró értéket. Az Oligochaeták aránya az összes mintavételi hely közül itt volt a legnagyobb. A további szelvényekben már a korábbi szinten ingadozott, és ismét a Chironomidák biomasszája volt nagyobb. Becsült produkció A Balaton vizsgált térségei közül - a biomassza értékek alapján -. a Keszthelyi medencében képződött a legnagyobb üledékfauna biomassza. Az Oligochaeták éves produkcióját itt 1-3 gm"

2év"', a Chironomidákét 3,5-8 gm"

2év"' közöttinek becsültük, a kagylók és csigák éves produkciója egyetlen mintavételi helyen sem érte el még a 0,5 g-ot sem négyzetméterenként. A további medence részekben az üledékfauna éves produkciója m

2-enként 2-3 g között ingadozott, s csak néhány esetben haladta meg a 3 g-ot (H3/2; H4/3; H6/1; H6/2; H9/1). A H5/2 mintavételi hely produkciója kereken 75 %-kal magasabb, mint az előtte és az utána lévő mintavételi helyeken tapasztalt értékek Az üledékfauna éves produkcója 2-10 gm"

2 között ingadozott (8. ábra). A szervesanyag tartalom növekedésével arányosan nőtt az ott élő állatok (r = 0,71) mennyisége Nem a Keszthelyi medencében találtuk a legmagasabb szervesanyag értékeket, hanem Fonyód (H/3) és Révfülöp (H/5) térségében, amit korábban az Oligochaeta biomassza és produkció jelentős megnövekedése már mutatott. Az összes foszfor tartalom a szervesanyag kimutatott értékénél is szorosabb összefüggést mutatott a biomassza tömegével (r = 0,85). Ez tehát azt jelenti, hogy az élőhely foszfor tartalma ebben az esetben is kulcsfontosságú. Irodalom Benke A. C„ Gillespie D. M., Parrish F. K., van Arsdal T. C„ Hunter R. J„ Henry R. L., (1979): Biological basis for assessmg impacts of channel modification: invertebrate production, drift and fish feeding in a southeasiem blackwater river. Env. Resour.Cent. Rep. 79:1-108. Bérezik, Á, 1960a: Einige Beobachtungen bezllglich der horizontalen Verteilung des Makrozoobenthos seichter "pannonischer" Seen. Acta Zool. Budapest, 4: 63-65. Bérezik, Á., 1960b: Faunistische Übersicht der bis jetzt bekannten Chironomiden des Balaton Sees. Ann. Univ. Sci. Bpest, Sct. Biol., 3:69-73. Bérezik, Á., 1966:Chironomidenforschung in Ungam. Gewűsser und Abwasser 41/42: 136-44. Biró AT.,(1981): Az árvaszúnyoglárvák (Chironomidae) kishatározója. In: Felföldy (szerk.) Vízügyi Hidrobiológia. VÍZDOK, Bp., 11:1-230.. Dévai, Gy., Czégény, /., Dévai, /., Heim, Cs., Moldován, J., és Preczner, Zs„ (1984): Balatoni és Zalai üledékek ökológiai hatásvizsgálata az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) példáján. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 1, 1-183. Dévai, Gy., Dévai, /., Kovács, A., Molnár, /., (1979): Előtanulmányok az üledéklakó árvaszúnyogok jelentőségéről a Balaton anyagforgalmában. MHT Országos Vándorgyűlés, Keszthely, 1979. május 1718., III.A. 11. Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest, 1-22. Dévai, Gy., Moldován, J., (1983): .An attempt to trace eutrophication in a shallow laké (Balaton, Hungary) using chironomids. Hydrobiológia 103: 169-175. Entz, B., (1965): Untersuchungen an Larven von Chironomus plumosus Meig. im Benthos des Balatonsees in den Jahren 1964-1965. Annál. Biol. Tihany 32: 129-139. Entz, B., (1954). Production biological problems of Laké Balaton. MTA Biol. és Orvosi Tud. Oszt. Közi. 5: 433-461. Entz, B„ (1966): Benthic investigations in Laké Balaton. Verh. Intemat. Verein. Limnol. 16: 228-232. Grzybkowska AY.,(1989): Production estimatcs of the dominant taxa Chironomidae (Diptera) in the modified River Widawka and the natural River Grabia, Central Poland. Hydrobiológia 179: 245-2598. Jónasson E., (1985): Population dynamics and production of Chironomidae (Diptera) at 2 m depth in Laké Esrom, DenmaikArch. Hydrobiol. Suppl. 7: 239-278. LafontM., (1987): Production of Tubificidae in the littoral zone of Laké Léman near Thonon-les-Bains: A methodological approach. Hydrobiologia 155: 179-187. Liang Y. L., (1984): Annual production of Branchiura sowerbyi (Oligochaeta, Tubificidae) in the Donghu Laké, Wuhan, Chína. Chin. J. Ocenol. Limnol. 2 (1): 102-108. Oláh, J.,( 1976): Energy transformation by Tanypus punctipennis (Meig.) (Chironomidae) in Laké Balaton. Armal. Biol. Tihany 43: 83-92. Perényi, M„ Biró, P„ Tátrai, /., Paulovits, G., Lakatos, Gy., (1993): Biomass assessment of Chironomidae larvae in the litoral zone of Laké Balaton. (Hungary). Verh. Intem. Verein. Limnol. 25(2):689-693. Pinder L.C. V. & Reiss F„ 1983. 10. The larvae of Chironominae (Diptera: Chironomidae) of the Holoarctic Region. - Keys and diagnoses. Ent. Scand. Suppl. 19: 293-435. Ponyi, J„ Oláh, J„ Biró, P„ Biró, K„ (1971): Comparative investigations on the benthic fauna at two sewage inllows of Laké Balaton. Armal. Biol. Tihany 38: 199-226. Ponyi, J„ Tátrai, /.. Frankó, A., (1983): Quantitative studies on Chironomidae and Oligochaeta in the benthos of Laké Balaton. Annál. Biol. Tihany 38: 199-226. Potter D. W. B, LearnerM. A., (1974): A study of the benthic macroinvertebrates of a hallow eutrophic reservoir in South Wales with emphasis on the Chironomidae (Diptera) their life-histories and production. Arch. Hydrobiol. 74: 186-226. Zilahi-Sebess. G., 1932: Chironomidenstudien. Ann Biol. ínst., Tihany, 5: 77-84. Zilahi-Sebess, G., 1944: Beitráge zur Kenntnis der heimischen Tendipediden I.. Fragm. Faun. Hung., 7: 13-19. A kézirat beérkezett: 1999. február 9. A study of the benthic macroinvertebrates in the open water areas of the Laké Balaton Szító, A. Abstract Investigations were carried out in 9 cross sections of the lake. Samples were collected in the longitudinal axis, 1500 meters from the Northern and the Southern shorelincs (Fig. I.) The average biomass ofdifferent animal groups were as follows: Oligochaete: 30-300 mgm", Chironomidae: 30-600 mgm"

2, Gastropods and Bivalves: 3-10 mgm"

2. The temporary ind. density and biomass showed hard seasonal changes, and were mosaic-like (Fig. 2-6). The average biomass was the biggest in the Keszthely basin (sections Hl and H2), 520-900 mgm

2 in dry weight because of the former pollution effect of the River Zala and other water inflows. The Chironomid larvae run the 70-90 % and Oligochaete 10-25 % of the totál biomass (Fig. 7). The benthos biomass changed between 3 and 10 mgm"

2 in the other sections. The production of the animal groups was estimated as follows: Oligochaete: 1-3 gm'

2 year"',Chironomids: 3.5-8 gm"

2 year"

1, the bivalves and snails were lower than 0.5 gm 2 year"' (Fig. 8). The productivity of the sections showed a close correlation with the totál phosphorus quantity (r = 0.85, P = 0.05),and lower correlation between the biomass and the organic material content (r = 0.71, P = 0.05). Species, living in the open water area.were as follows: Oligochaeta: Branchiura sowerbyi, Tubifex tubifex, Potamothrix vejdovskyi, Peloscolex speciosus, Limnodrilus hoffmeisteri, Eiseniella tetraedra; Chironomidae: Chironomus balatonicus, Chironomus plumosus, Chironomus riparius, Cryptochironomus redekei, Macropelopia nebulosa, Microchironomus tener, Polypedilum scalaenum, Procladius choreus, Tanypus punctipennis; Gastropoda: Lithoglyphus naticoides, Potamopyrus jenkinsi, Lamellibranchiata: Dreissena potymorpha.Pisidium sp.,Unio pictorum. Keywds: macroinvertebrates, biomass, dominance, production, Lake Balaton