Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

3. szám - Koncz József: Mit üzen Ausztria keleti szomszédjainak a Freudenaui Duna Vízerőmű felavatása alkalmával?

161 Mit üzen Ausztria keleti szomszédjainak a Freudenaui Dunai Vízerőmű felavatása alkalmával? Koncz József 1021. Budapest, Budenz u. 4/A. Kivonat: Ausztriában, miután egy népszavazás nyomán Freudenaunál vízerőművet építették a Dunán, számos tanulmány értékelte a mű hasznosságát. "Környezetbarát energia Bécs számára" volt az egyikük címe. Értékeléseiben a magyar dunai vízerőmű épités számára is hasznos útmutatások találhatók. A vízerőmű önköltsége kedvezőbbnek bizonyult, mint a konkurens hőerőműveké, és létesítése fontos lépés a széndioxid kibocsátás mérséklésében is. Kulcsszavak: vízerőhasznosítás, környezetvédelem, Duna. Bevezetés A Freudenaui Vízerőmű felavatása során osztrák ünnepi kiadvány került a résztvevők kezébe, amelyben mintegy kétszáz oldalon ismertették a vízerőmű létesítésének körülményeit, célkitűzéseit és várható eredményeit. A kiadványt minden meghívott megkapta. Feltehető, a magyar sajtó képviselői is kaptak meghívót erre az ünnepségre, de egyetlen cikk sem jelent meg róla a máskor "szakértő" napi sajtóban Kivétel volt a Magyar Villamos Müvek Közleményei, amely azonban alapvetően szaklap, tehát a társadalom semmi képet nem kapott arról, hogy Ausztria mit művel mostanában a Dunán A több tucat tanulmány közül az egyik a "Környezetbarát energia Bécs számára" címet viseli Ez a Freudenaui Erőművet nemzet- és üzemgazdasági szempontból elemzi Tartalma érdekes üzenet a magyarországi közvélemény, de mások számára is. A tanulmány megállapítja, hogy a Freudenaui Erőmű - még inkább, mint a Duna mellett épült többi erőmű - a villamos energia termelésén túl több célú létesítmény. A róla szóló tanulmányt a következőkben ismertetjük. A vízi közlekedés feltételeinek javítása Ausztria érdekelt a dunai nemzetközi vízi út kiépítésében, egyrészt a nemzetközi kötelezettségek, másrészt a dunai vízi út használata következtében jelentkező gazdasági előnyök miatt A hajózás érdekében szükség volt a 8 m-es átvezetési magasságra függetlenül a Freudenaui Erőmű létesítésétől - és ugyancsak szükség volt Bécsben a keleti vasúti és a gyorsvasúti híd megemelésére. A Freudenaui Erőmű megépítésével további 29 km, a megegyezések szerinti irányelveknek megfelelő Duna szakasz épült ki A szabályozott osztrák folyamszakasz 280 km hosszú lett. Ez 80 %-a az osztrák dunai hajózó útszakasznak, amely már alkalmas a nagyméretű hajók átbocsátására, és ezzel részévé válhatott az egyik környezetkímélő európai kereskedelmi útvonalnak. A RajnaMajna-Duna csatorna 1992 évi üzembe helyezése után az elvégzett osztrák munkák hatására feltételezhető, hogy Bécsnek és környékének hajóforgalma megélénkül. A duzzasztás minden vízállásnál lehetővé teszi a hajók kedvező, biztonságos áthaladását a hidaknál is, s egyúttal a kroneuburgi hajógyár megközelítését is javítja. A sekély langenzersdorfi gázló megszűnik. A bécsi kikötő bejárata a jövőben az erőmű alatt a nagyhajók számára is zsilippelés nélkül használhatóvá válik. A Greifenstein-Bécs közti mélyülés megszüntetése A Duna fenéksüllyedése már az első folyamszabályozás után, mintegy 300 évvel ezelőtt megkezdődött. A Duna medrében a XVIII: és XIX században elvégzett műveletek következtében a görgetett hordalék csökkent. Az egyenesebbé vált folyó-mederben a víz sebessége megnövekedhetett, ami a meder mélyülését eredményezte. Ezt fokozta a mellék-vízfolyások, hegyi patakok szabályozása is, ami miatt azokból is mind kevesebb kavics érkezett, ami tovább fokozta a Duna-meder süllyedését A XX század kezdete óta Bécs körzetében kereken 1 m-t süllyedtek a dunai középvizek szintjei A Duna jelenleg évente 2-3 cm-t süllyed. A folyó vízszintje mellett süllyed a talajvíz szintje is. Ez káros a vízgazdálkodásra és a természeti környezetre A vízerőmű által létrehozott folyami duzzasztás ezeknek a hátrányos mellékhatásoknak a korlátozásában is segít. A talajvízháztartás A Freudenaui Erőmű megépítése lehetővé teszi a talajvízszint szabályozását A létesítés nyomán modern talajvíz-háztartási rendszer javítja Bécs II és XX. kerületeiben a talajvíz-viszonyokat. Ennek részei: - zárófalak, - egy 21 kútpárból álló talajvíz-adagoló rendszer, - riasztó rendszer, - három on-line minőségjavító telep, - három talajvíz tisztítást célzó műtárgy, - információs és ellenőrző rendszer a természetes viszonyok, a ki- és beáramló szűrt vízmennyiségek ellenőrzésére A talajvíz-háztartási rendszer Bécs város lakosságának optimális biztonságot nyújt a talajvízszintek káros ingadozása ellen, s az eddigieknél magasabb talajvízszint tesz lehetővé a vegetáció számára. Az új Duna szakasz mellett is kisvizeknél is biztosítható a vízszint tartóssága A meglévő talajvíz-helyzet a Freudenaui Erőmű alatti hatásterület számára fenntartható A Dunán a duzzasztás után is folyamatosan kimutatható a II minőségi osztályú vízminőség. A Freudenaui Erőmű duzzasztása a Morvamező öntözőcsatornáinak üzemét is megjavította, hiszen a megkívánt vízmennyiség a Duna minden vízhozamánál szivatytyúzás nélkül emelhető ki. Városrendezés és tartománytervezés Az erőmű építészeti megjelenítése tartózkodó. A főépület felső bejárata a bécsi kikötőben a Reichsbrückétől kb 8 km-re van, a parttávolságot, a parti elhelyezést és mű Bécs városképébe illesztését az 1987 és 88. évben lefolytatott "Chance fur Donauraum Wien" pályázat útján határozták meg. Alsó-Ausztria tartományban Klosterneuburg és Korneuburg helységeknél értékes természetbarát építményt állítottak fel azzal A Dunában duzzasztója mellett szabad lefolyású vízfolyosó is található A vízállás változása is el-