Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Halász Péter: Termőterület-használat, mint környezeti rendszerszabályozás
88 HIDROLÓGIAI K . ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. Irodalom: Ángyán J.:,.Fenntartható", alkalmazkodó tájgazdálkodás. Környezel és Fejlődés ,V. évf. 1. sz., 1994. Fésűs /.: A környezetbarát mezőgazdasági politika szükségessége. Környezet és Fejlődés V. évf. 1. sz., 1994. Géczi G.: Magyarország mezőgazdasági területe. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1968. Halász P.: Dombvidéki területek vízháztartás-szabályozásának lehetősége. Kézirat. MTA. Budapest, 1976. I. változat: Hidrológiai Közlöny, 58 évf. 1. sz. Budapest, 1978. II. változat: Agrártudományi Közleményekéi, évf. 2. sz. Budapest, 1978. Halász P.: Környezeti rendszerek szabályozásának analóg megoldása. Újítási javaslat. Kézirat. AGROBER Budapest, 1981. Rövidített változat: Tanácskozás a vízgazdálkodási üzemmérnök képzés 20 éves évfordulóján. 2. kötet, 47-61. old. PMKÍF Vízgazdálkodási Intézet. Baja, 1982. Halász P.: Észrevétel a Nemzeti Megújhodás Programja „Környezetünk" fejezetéhez. Környezet és Fejlődés Budapest, 1991. április; 51. oldal. Hortobágyi T.: A növény élete és környezete. Tankönyvkiadó. Budapest, 1965. IUCN-UNEP-WWF: Földünkért. Az élet fenntartásának stratégiája. Összefoglalás. Környezet és Fejlődés. Budapest, 1991. november Jolánkay G. - Pintér Gy.: Területi (nem pontszerű) szennyezés és felszíni bemosódás. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató - 131. Budapest, 1982. HALÁSZ PÉTER Abstract: Keywords: Hírek A Közlekedési-, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság 1999. március 19-én a MTESZ budapesti székházában megemlékezést tartott, amelynek előadója dr. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára volt. Előadását a Víz Világnapja 1999-re kiadott jelmondatának megfelelően választotta: "A folyók nem ismernek határokaT címmel. Részletesebben Magyarország határvízi kapcsolataival foglalkozott. Az előadás a választott címét úgy tolmácsolta, hogy a folyók partjain élő, és azok vízkészletét hasznosító közösségek nemcsak élvezik az előnyöket, hanem egyúttal viselik a hátrányos következményeket az árvizeknek is kitett területeken. A felső szakaszokról lefolyó vizeket pedig többnyire már legalább egyszer hasznosítják lakossági, ipari vagy mezőgazdasági célra, mielőtt eléri az alvízi országot. Az elmondottakból eredően a felvízi és az alvízi országoknak közös érdek alapján együtt kell működniük. Kovács S. - Szűcs /.: A mezőgazdasági termelés területi tervezése. Magyar Mezőgazdaság. 34. évf. 37. sz. Budapest, 1979. Láng I.: Nyilatkozat a környezetet jobban kímélő mező- és erdőgazdaság lehetőségeiről Székesfehérváron rendezett tanácskozáson. Magyar Nemzet, 1985. máj. 2. MÉM, Műszaki Irányelvek: Irányelvek a síkvidéki területek üzemi meliorációs tervezéséhez. MI. 08 0012-79, 1979. Oroszlány /.; A vízrendezés feladata Alföldünkön. Vízügyi Közlemények. Budapest, 1981. 1. sz. 67-80. old. Petrasovits I.: A földhasználat és a melioráció elvi és elméleti kérdései. Melioráció Öntözés és Tápanyag gazdálkodás 1983. Melléklet 313. old. Staub, H. A.: Válaszút előtt a mezőgazdaság. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983. Stefanovits P.: A talajok savasodásának okai. Környezetünk savasodása. Országos konferencia 1990. Szesztay K.: Az Alföld vízháztartása. Vízügyi Közlemények 1993. 4. füzet 394-402. old. Szűcs /.: A mezőgazdasági termelés területi elhelyezése. Gazdálkodás XXIV. évf. 11-12. sz. 1980. Váratlyay Gy.: Növény- és fajtamegválasztás a termőhely tulajdonságainak megfelelően. Agrártudomány, 1951. 8. sz. Váratlyay Gy. - Molnár E.: Az Alföld tájainak vízgazdálkodása, mezőgazdasági termelése és környezetgazdálkodása közötti kapcsolatok. Vízügyi Közlemények. 1993. 4. füzet 402-411. old. A tanulmány beérkezett: 1999. január 13. Az együttműködés nem szűkíthető csak nagyobb folyókra, hiszen a felvízi vízgyűjtőkön az emberi tevékenység kisebb folyókra is kiteljed. Vannak olyan felvízi és alvízi felszín alatti víztartók, amelyek túlfogyasztása, vagy beszennyezése esetén szükség van a megosztott készletekkel való gazdálkodásra. A nemzetközi vízgazdálkodásnak sokkal globálisabbnak kell lennie, és fel kell ismerni, hogy a hidrológiai körforgás mindenkit alvízivé tesz a lehulló és lefolyó csapadék tekintetében, és, hogy az emberiség tevékenysége a melegházi gázok miatt a légköri folyamatokat is befolyásolja. Ezek az ellentmondások a Duna vízgyűjtő területén, és főleg a Kárpát-medencében régóta ismertek, de tudatosodásuk főleg az elmúlt évtizedekben erősödött meg. Az elhangzott előadás bemutatására a Hidrológiai Közlöny következő számában visszatérünk. V. I. Pécsi VÍZIG: építésvezető; VIZITERV: tervező; OVF: oktatásszervező; BME Vízgazd. Főisk. kara, Baja: oktató; VITUKI: kutató; OMMI: meliorációs tervező, tervellenőr; MÉM-NAK: meliorációs tervellenőr, szaktanácsadó; AGROBER: meliorációs tervellenőr, tervező Use of arable lands as environmental systems control (Plánt state-, soil fertility- and moisture control) Halász, P. The desired state of arable lands can be restored and sustained by land uses that are compatible with the local habitat conditions and besides producing satisfactory crop yields lay the foundations of land drainage and irrigation as well. land use, state of arable land, crop yields, exposure, undrained runoff, water quality Megemlékezés a Víz Világnapja alkalmából Budapest, 1999. március 19.
