Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
1. szám - Szabó Mátyás: A Balaton vízgazdálkodási fejlesztési programja
6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 1. SZ. 0 , , , , • I • • • --.- • • • i ' . 1 . 1- 1 1 —< -r- 1 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 Évek 4. ábra 250 A B a laton trofításának alakulása az a-klorofill maximumok alapján, 1975-1997 terveknek megfelelően önmaga nem képes a teljes KBVR II. ütemének teljes kiépítéséig és üzembe helyezéséig a Balaton nyugati medencéjében nem érhető el hatékony vízminőség-javulás. A Balaton vízminőség-védelmében rendszerrel szemben támasztott elvárásoknak megfelelni, ezért a kulcskérdés a KBVR teljes befejezése, mert - az I. ütem tározójában nem fejeződnek be a szükséges tisztítási folyamatok, továbbá - a II. ütem területe új vízgyűjtő területet is bekapcsol a tisztítási folyamatba. Az MTA értékelő jelentése rámutat: a teljes II. ütem elárasztását 1995 végén meg kell kezdeni ahhoz, hogy a teljes létesítmény 1999 végére megvalósuljon. Időközben felmerült észrevételek alapján, a vízminőség-védelmi és a természetvédelmi igények összehangolása érdekében az 1068/1996. sz. kormányhatározat - az építés mellett - elrendelte a védőrendszer II. ütemére vonatkozó tervek felülvizsgálatát. A felülvizsgálat kapcsán várható módosításokra a döntés 1998-ban várható. A külső terhelés csökkentése szempontjából jelentős eredmény volt a tisztított szennyvizek kivezetése más vízgyűjtőre - ahol ezt a terepviszonyok lehetővé tették. Keszthely térségében pedig a tisztított szennyvízmennyiség 15,1 millió m 3-ét pedig a keszthelyi lápra vezették. A Balatonba közveüenül bevezetett szennyvízmennyiség 1,4 millió m 3/év-re csökkent (1983-ban 5,4 millió m 3 volt). A tóba ömlő tisztított szennyvizet teljes egészében foszfortalanítják. A települési (kommunális) szennyvizekből származó foszforterhelés csökkenése jelentős volt a csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások hatására, mivel az 1983. évi 10,2 t/év-ről 1992-re 0,84 t/év-re csökkent. További terhelés-csökkenést eredményezett a tóba ömlő vízfolyásokon épült szűrő-tározóknak (Marcqfj, £<?t sencp, Bttzsák. Csóka/fő, f.oyas, Szentlászló, síp.), ya|a mint a hordalék- és uszadékfogó műtárgyaknak (Csopaki Séd', Örvényesi Séd, Eger patak. Keleti Bozót, stb.) üzembeállítása. Ennek programját folytami kell, és be kell fejezni 2000-ig. szerrel szemben támasztott elvárásoknak megfelelni, ezért a KBVR II. ütemének teljes kiépítéséig és üzembe helyezéséig a Balaton nyugati medencéjében nem érhető el hatékony vízminőség-javulás. A Balaton vízminőség-védelmében kulcskérdés a KBVR teljes befejezése, mert - az I. ütem tározójában nem fejeződnek be a szükséges tisztítási folyamatok, továbbá - a II. ütem területe új vízgyűjtő területet is bekapcsol a tisztítási folyamatba. Az MTA értékelő jelentése rámutat: a teljes II. ütem elárasztását 1995 végén meg kell kezdeni ahhoz, hogy a teljes létesítmény 1999 végére megvalósuljon. Időközben felmerült észrevételek alapján, a vízminőségvédelmi és a természetvédelmi igények összehangolása érdekében az 1068/1996. sz. kormányhatározat - az építés mellett - elrendelte a védőrendszer II. ütemére vonatkozó tervek felülvizsgálatát. A felülvizsgálat kapcsán várható módosításokra a döntés 1998-ban várható. A külső terhelés csökkentése szempontjából jelentős eredmény volt a tisztított szennyvizek kivezetése más vízgyűjtőre - ahol ezt a terepviszonyok lehetővé tették. Keszthely térségében pedig a tisztított szennyvízmennyiség 15,1 millió m 3-ét pedig a keszthelyi lápra vezették. A Balatonba közvetlenül bevezetett szennyvízmennyiség 1,4 millió m 3/év-re csökkent (1983-ban 5,4 millió m 3 volt). A tóba ömlő tisztított szennyvizet teljes egészében foszfortalanítják. A települési (kommunális) szennyvizekből származó foszforterhelés csökkenése jelentős volt a csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások hatására, mivel az 1983. éyj }0,2 ^Y-rql 1992-re 0,84 t/éy-re csökkent.
