Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Szabó Mátyás: A Balaton vízgazdálkodási fejlesztési programja

^ABÓ^^^Balator^zgazdálk^ 7 További terhelés-csökkenést eredményezett a tóba ömlő vízfolyásokon épült szűrő-tározóknak {Marcali, Lesence, Buzsák, Csókakő, I.ovas, Szentlászló, stb.), valamint a hordalék- és uszadékfogó műtárgyaknak (Csopaki Séd, Orvényesi Séd, Eger patak, Keleti Bozót, stb.) üzembeállítása. Ennek programját folytatni kell, és be kell fejezni 2000-ig Jelentős tápanyagterhelés én azonban a tavat a városias területről történő bemosódásból, a belterületek vízrendezésének elmaradása, hiánya miatt Az ebből eredő terhelés 1992-ben mintegy 30 t foszfor és 150 t nitrogén volt Elmaradás tapasztalható - különösen a déli parton a (társulati és önkormányzati) betorkolló vízfolyások rendezetlensége és a torkolati műtárgyak hiánya következtében A belterületi vízrendezést a vízminőség-védelmi szempontokat figyelembe véve kell megoldani A Balatont érő összes foszforterhelés változását a 3. táblázat mutatja be: 3. táblázat A Balatont érő összes foszforterhelés változása \ tápanyag származása 1975-79 1991-96 \ tápanyag származása ló/év t ó/év % Vízfolyások 166 53 107 50 Közvetlen szennyvíz 34 11 1 0,5 Közvetve szennyvíz 9 3 3 1,5 települési bemosódás 58 18 45 21 Közvetlen vízgyűjtő 29 9 39 19 1-égkör (becsült) 18 6 17 8 Összes terhelés 314 100 212 (68 %) 100 Az utóbbi evek kutatási eredményei kimutatták - és ezt az MTA jelentés is alátámasztotta -, hogy a tó nyugati felének vízminősége a KBVR teljes üzembelépése mellett csak akkor javul számottevően, ha a tó belső terhelése is csökken Ennek érdekében a Keszthelyi-medence 38 km

3 felületének 70 %-án el kell végezni a mederanyag felső (15-20 cm), foszforvegyületekkel és algaspórával erősen szennyezett rétegének kotrását. A lepelkotrás során 4,5 millió m

3 laza iszapot kell a parti zagyterekbe kijuttatni. Ennek a speciális kotrási feladatnak az elvégzéséhez szükséges úszó kotrógépet a „Phare" program keretében 1992-ben beszerezte a vízügyi szervezet. A kotrási munkákat az ezredfordulóig a KBVR üzem behelyezésével egyidejűleg be kell fejezni. Ennek érdekében 1996-ban még egy kotrógépet kell beszerezni. A zagyelhelyezés során a környezetvédelmi, természetvédelmi és területfejlesztési szempontok betartását és a zagyterek rekultivációját biztosítani kel! 5. Part-, meder- és nádszabályozás A parterózió megakadályozására, a belterületek védelmére, a parthasználat biztosítására - évről-évre csökkenő mértékben - folytak a partszabályozási munkák. A tó 235 km hosszú partvonalából a jelenleg szabályozott parthossz összesen 107,5 km. A korábban tervezett 115 kmes szabályozással szemben az új fejlesztési program összesen 110 km hosszban tervezi a partvédmű kiépítését. Az elkövetkezendő időszakban a szabályozási munkák során az ideiglenes partvédművek véglegesítése, a szennyzugok megszüntetése, és az üdülési célokat szolgáló területek védelme érdekében történik partfal építés. Az 1983-ban BVFP jelentős volumenű - partfeltöltési célú - mederkotrási munkát irányzott elő a hajózó utak fenntartó kotrása mellett A jövőben a kotrási tevékenység jellege és célja a vízminőségvédelem érdekében módosul, és a hajózás biztonságát ^plgáló mederkotráson kívül a 3 vízmingség-javit^ fy^kében törtig. A Balaton jogi partvonalának folyamatos felülvizsgálatát a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mint kezelő 1994. óta folyamatosan végzi. A munka során eddig mintegy 4500 ingatlant vizsgáltak felül a helyszínen, amelynek során 525 esetben a földhivatali nyilvántartással szemben eltérés volt. Az eltérésekből pedig 120 esetben engedély nélküli nyilvánvaló feltöltéseket állapítottak meg. Az engedély nélküli feltöltéseket hatósági eljárás keretében vizsgálják felül, és legalizálásra nem javasolt betöltések esetén elrendelik a visszabontást Az elmúlt években jelentős mértékben felgyorsult a Balaton nádas-állományának minőségi romlása, pusztulása. 1985 évi felmérés alapján a Balaton medrében 12,1 km

2 nádas volt, amely az 1993. évi felméréskor 9,8 km

2re csökkent. A nádasok minősége is romlik, egyre kisebb területű a jó minőségű, iparilag hasznosítható nádas, és a romlás következtében pedig egyre nagyobb arányú az iparilag nem hasznosítható, rossz minőségű állomány. A nádasok romlásának okairól több tanulmány készült, s nagyon sokféle okban keresik a kutatók a romlás okait. Köztudott azonban az is, hogy a nádas-állomány fejlődése akkor a legkedvezőbb, ha legalább három évente a teljes felületet learatják A kedvezőtlen időjárási viszonyok (a tartós jégborítás hiánya, nagy hó) és a partközeli nádasok sávos és vízi-állásokkal (stégekkel) szabdalt megtelepedése miatt a nádfelület kívánatos mennyiségű learatása nem minden évben sikerül. Az 1996-1997-es idényben az önkormányzatokkal kialakított együttműködés eredményeképpen sikerült a Vízügyi Igazgatóságnak elérni a nádasok mintegy 65 %-os learatottságát. A Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről és a nádgazdálkodás szabályairól a 22/1998 (11.13.) számú kormányrendelet rendelkezik. A nádasok védelmével összhangban, az 1997. évben felülvizsgálták a balatoni víziállások helyzetét. Jelenleg a Balatonban kb. 6000 víziállás (stég) található. A jövőben a stégek csak olyan helyen és oly módon helyezhetők el, hogy a nádasokat és a vízhasználatokat ne zavarják A stég-engedélyeket a települési jegyzők adják ki, és az engedélyeseknek 1997. januárjától a Vízügyi Igazgatóság részére mederhasználati hozzájárulást kell fizetniük. A Balaton partján a 41 településen mintegy 120 strand helyezkedik el. Folyamatban van a strandok jogi helyzetének felülvizsgálata is. A meglévő strandok sok esetben fejlesztést, rekonstrukciót igényelnek. Az előzetes számítások alapján a meglévő strandok helyzetét és állapotát figyelembe véve, a minőségi turizmus fejlesztése érdekében kb. 400-420 ezer fő egyidejű strandolását szolgáló infrastrukturális és területi fejlesztést kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak. A minőségi turizmus érdekében szükség van a meglévő kikötök korszerűsítésére, és újak építésére is. Korábban készültek a kikötők felújítására és rekonstrukciójára tervek, amelyeket csak részlegesen, kis mértékben hajtottak végre. Ugyanakkor elkészült a Balatonon egy kikötőfejlesztési koncepcióterv is, amely számba vette a kikötőépítésre alkalmas partszakaszokat és területeket. A fejlesztési koncepciók felülvizsgálata mindenképpen szükséges, s ezeket összhangba kell hozni a tó védelmével, a korjiyej^tvédelnji és termwety^elíj'ii érdefctpk^l