Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Vágás István: A Tisza 1998. novemberi, balparti mellékfolyói hatását nélkülöző rendkívüli árhulláma

53 A Tisza 1998. novemberi, balparti mellékfolyói hatását nélkülöző rendkívüli árhulláma Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A Kivonat: Mosonyi Kmil akadémikusnak Bczdán Mária: Kölcsönhatások a Tisza-vízgyűjtö folyóin című, a Hidrológiai Közlöny 1998. 4. számában megjelent dolgozatához fűzött, folyóiratunk jelen számában megjelent hozzászólása, és természetesen maga az alapcikk is utalt a Tisza árvizeit különlegesen jellemző, többünk által is elemzett tulajdonságra: mellékfolyóinak és befogadójának hatására, az esetek többségében a teljes árhullámot a duzzasztások-süllyesztések által meghatározó voltára A hozzászólás érkezése után 1998. novemberében a Tisza felső, a Szamos betorkolása előtti szakaszán az addigi vízálláso­kat meghaladó, Kárpátalján katasztrófákkal járó árhullám alakult ki, amelyet azonban lejjebb csak a Bodrog vízgyűjtője tá­mogatott Minthogy a Tisza balparti nagy mellékfolyói, a Szamos, Hármas-Körös és Maros vízhozamai jelentéktelenebbek maradtak, a Közép- és az Alsó-Tiszán ezeknek hatását nélkülöző árvíz-levonulási helyzet jött létre. Ez a Tisza eléggé ritka, egyedi, zavarmentes árhullámának tanulmányozására nyújtott jó lehetőséget, s egyúttal alkalmat Vásárhelyi Pál kivitelezett Tisza-szabályozási elgondolása előnyeinek újabb szempontokkal történő megvilágítására Kulcsszavak: Tisza, árhullám, árvízjelzés. Az árhullám levonulása A Felső-Tiszának vásárosnaményi vízmércéje feletti vízgyűjtőjén az 1998. augusztus 20. és november 6. közt eltelt 79 napból csak 22-n át nem hullt eső. Ez a 22 nap egy ötnapos, három négynapos, egy kétnapos és három egynapos ciklusban az esős napok közé ékelődött, így a nedves talaj kiszáradásához kevéssé járulhatott. Augusz­tus 20-tól a hó végéig 63,7 mm, szeptemberben 129,5 mm, októberben 155,8 mm, november első hat napján 68,9 mm összesen 417,9 mm volt a területi átlag csapa­dékösszege Külön kell megemlékeznünk az említett csa­padékos időszak végéről, az október 26. és november 6. közötti 12 napról: ez alatt 141,3 mm esett (/. táblázat). 1. táblázat A csapadék területi átlaga a Felső-Tisza vízgyűjtőjén (a VITUKI kimutatása szerint) A bő előkészítő csapadékok után az október végi eső­zések elindították az első árhullámot, amely november I-jén este 820 cm-rel tetőzött Vásárosnamény vízmércé­jén. Ennek az árhullámnak a tetőzését még Záhony és Dombrád vízmércéjén követni lehet, Tokajban a vízállá­sok grafikonján már csak inflexiós pont fedezhető fel te­tőzés helyett. Innen kezdve ez az árhullám rejtett, imagi­nárius árhullámmá (Vágás /., 1997) vált, és csak a vízál­lások idő-görbéjének inflexiós pontjaként követhető. En­nek rejtett tetőzése Tokajban november 4-én, Szolnokon 10-én, Szegeden 12-én, Zentán és Titelen ugyanazon a napon vehető észre. A rejtett elő-árhullám levonulása Szolnokig átlagos sebességű volt, onnan pedig gyors (/. ábra, szaggatott vonal). Az első árhullám vizét a november 4-i és 5-i nagyobb esők jórészt még a Felső-Tisza medrében érték, s az így halmozódó vizek létrehozták a második, a fő árhullá­mot Ez még a Szamos torkolata előtt Tivadarnál 964 cm-t elérve, 99 cm-rel lépte túl az addigi LNV-t. Vásá­rosnamény ban a november 7-én 6-tól 14 óráig tartó tetö­zés 946 cm-e szintén meghaladta az 1970-ben mért 912 cm-es LNV-t, de alatta maradt a száz évenként elméleti­leg átlag egy alkalommal előforduló vízállásnak, amelyet a hivatalos kiadvány várható értékben 986 cm-nek (OVH, 1987), az 1876-1975. időszak évi NV értékekből képzett adatsor alapján adott saját meghatározásom pedig ezzel kb. azonosnak, 995 cm-nek adott meg (Vágás 1., 1982). A fő árhullám 872 cm-es tetőzése Tokajban november II-én 18 órától éjfélig tartott Ez 8 cm-rel alacsonyabb volt az 1979. évi LNV-nél, mint ahogy Záhonyban és a­latta sem volt újabb LNV. Vásárosnamény tói Tokajig a négy napos levonulási idő megfelel az átlagosnak, s a le­vonulás sebessége is megegyezett az elő-árhulláméval. Nagyjából változatlan ez a sebesség Tiszadorogmáig, bár a tetőzés időtartama egyre hosszabbodik: Tiszadorogmán már egy teljes napon át, 14-én 2 órától 15-én 2 óráig hú­zódik. Innen kezdve a tetőzés vonala szakadozni kezd (7. ábra), ugyanakkor egy alig észrevehető újabb, inflexiós pontjain megfigyelhető, imaginárius árhullám indul el, a­melynek rejtett tetőzése 16-án Szolnokon, 17-én Szege­den, 18-án Zentán és Törökbecsén következik be. A fő árhullám tetőzési vonalának szakadozása a folyó menti öblözetek fokozatos feltelését tükrözi. Nap Augusztus Szeptember Október November 1. ­73 03 4,9 2. ­2,6 9,0 9,7 3. ­­20,0 1,5 4. ­­5,1 20,0 5. 0,1 ­0,9 28,8 6. 13,6 ­03 4,0 7. ­10,7 ­­8. ­0,8 ­­9. ­­0,7 ­10. 2,2 ­3j0 ­11. ­­11,8 5,8 12. ­­­63 13. ­­u 03 14. 13 6,6 33 ­15. 0,9 223 ­1,6 16. ­3,7 0,6 73 17. ­3,8 ­93 18. ­15,4 0,1 3,7 19. ­5,1 2,1 33 20. 2,2 W 7,6 2,4 21. 8,5 03 173 22. 4,8 0,2 ­­23. 12,9 ­­­24. 9,5 ­­_ 25. 11,7 ­­­26. 5,8 ­4,8 _ 27. 0,2 2,4 3,0 2,0 28. 1,4 10,8 23 03 29. 4,5 22,9 223 ­30. 0,2 12,1 36,0 ­31. 2,0 3,9 81,8 129,5 155,8 110,9 • •Wlll'll 17 17 22 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom