Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Szabó Mátyás: A Balaton vízgazdálkodási fejlesztési programja

4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 1. SZ. fürdőzést és az ivóvíznyerést semmilyen körülmények között se veszélyeztesse a rossz vízminőség, és a túlzott mértékű algásodás A program hangsúlyozottan kiemeli a vízminőség-javítás érdekében teendő, egymással párhuzamosan megvalósítandó legsürgősebb intézkedéseket, amelyek fontossági sorrendje a következő: a.) A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer (KBVR) építési munkáit úgy kell végezni, hogy a II. ütem teljes területének elárasztása 1995 végén megkezdődhessen, és a teljes létesítmény 1999 végén befejeződjék. b.) Gyorsítani kell a csatornázási és szennyvíztisztítási programot. c.) A tó belső terhelését csökkentő, a Keszthelyi öbölben végzendő lepel-kotrási munkákat legkésőbb 2000-re be kell fejezni. d.) Meg kell kezdeni a partmenti települések komplex belterületi vízrendezését, valamint folytatni kell a vízfolyások rendezését, a vízminőség-védelmi célú tározók, szűrőmezők és torkolati művek építését. e.) A vízszintszabályozást a Balaton vízminőségének kell alárendelni, és feltételeit javítani kell f.) Part-szabályozási munkákat csak a legszükségesebb és minimális mértékben szabad végezni. 3. Vízszintszabályozás és vízkészletgazdálkodás Az 1977 óta érvényben lévő szabályozási utasítás keretében végrehajtott vízszinttartás (+70 és +100 cm Balaton átlagvízállás között) az elmúlt évtizedben sikeresnek mondható, mivel a többéves aszályos időjárási időszakban is sikerült az előírt vízszintet az üdülési időszakban biztosítani A sikeres vízszintszabályozás egyik alapvető eszköze volt, hogy a BVFP célkitűzése alapján az előírt felső határt megcélzó szabályozás került alkalmazásra. Az elmúlt 20 év tapasztalatai mindenképpen azt bizonyítják, hogy a Balaton optimális vízháztartása érdekében a vízgyűjtőn továbbra is takarékos vízhasználat szükséges, és az egyéb (ipari, mezőgazdasági) vízkivételek esetenként korlátozhatók. 1. táblázat A Balaton vízmérleg adatai A vízmérleg elemei 1921-1970 1971-1995 Változás A vízmérleg elemei tó mm tó mm tó mm % Csapadék 633 596 -37 -6 Hozzáfolyás 954 810 - 144 - 15 Bevétel összesen 1587 1406 -181 - 11 Párolgás 902 889 - 13 - 1 Vizereszlés 681 423 -258 -38 Kiadás összesen 1583 1312 - 271 -17 Készletváltozás + 4 + 94 A vízkészlet esetenkénti csökkenését elsősorban a csapadékhiány okozza, de csökkentő hatással vannak a következő változások is: - Elkészült és üzembe lépett a kis-balatom vízvédelmi rendszer I. üteme, és II. ütemének egy része. Ennek jelenlegi többlet-párolgási hatása 10,5 millió m'/év és a rendszer teljes kiépítésénél 21 millió m

3/év lesz. - 1990-től megszűnt a Nyirád-térségi bányavíz kiemelés, és ezáltal mintegy évi 50 millió m

3 víz Balatonba vezetése. - Nagyrészt kiépült a Balaton körüli regionális szennyvíz-elvezető rendszer, amely a tisztított szennyvizek mintegy 60 %-át más vízgyűjtőre vezeti. A Balaton vízmérleg adatait az 1. táblázat mutatja be. 1989-93 között száraz időjárási periódus jelentkezett, amelynek vízháztartási adatait - összehasonlítva az 192170 időszak átlag adataival - a 2. ábra mutatja be. A Balaton vízháztartási mérlegei 2500 2000 1500 1000 i 500 w fi Ü E 0 f- 50

0 S -looo -1500 -2UOO -250O E tapasztalatok alapján a vízkészlet-gazdálkodás biztonságának, továbbá a vízszint vízminőségre gyakorolt kedvező hatásának fokozása céljából javaslatot dolgoztunk ki a vízszintszabályozás módjának megváltoztatására: a tó maximális vízszintje 10 cm-es megemelésével, és a szabályozási sáv 30 cm-ről 40 cm-re növelésével. A vízszintszabályozás megváltoztatásához a KözépDunántúli Vízügyi Igazgatóság döntés-előkészítő tanulmányt készített, amely számba vette a vízszint változás feltételeit, műszaki és jogi kérdéseit, a felmerülő előnyöket és hátrányokat. Ennek megfelelően értékelték a vízminőségre, a parti területek vízrendezésére, a talajvízszintre és a partvédőművekre ható tényezőket. Vizsgálták még a jég okozta veszélyek változását, a fürdőzésre, a vízi sportolásra, a hajózásra, a halászatra, a horgászatra, a nádgazdálkodásra és természetvédelemre gyakorolt hatásokat. Összességében a tanulmány megállapította, hogy kedvező lenne a vízszintszabályozás változtatása, pontosabban: a maximális vízszint 10 cm-rel való emelése. Hasznát látná ennek a vízkészlet-gazdálkodás, a vízminőség állapot, a természetvédelem, hiszen a víz tavasszal elöntené parti sásos területeket, s a nádasok élettere is javulna. Ugyancsak kedvező volna a magasabb vízszinttartás a fürdőzésre, a vízi sportolásra, valamint a halászatra és horgászatra. Kedvezőtlen volna a partvédőművek gyorsabb eróziója, és esetenként megnőne a jégterhelésük is. A legfontosabb azonban, hogy a Balaton megengedhető maximális vízszintje 110 cm-re való megemelésének az előre nem látható feltételek (pl. nagy csapadék) melletti biztosíthatósága nagy mértékben függ a Sió csatornának, mint levezető műszaki létesítménynek az állapotától. A magasabb vízszinttartás azzal a kockázattal jár, hogy a parti területek biztonsága érdekében átmenetileg szükségessé válhat a maximális - 80 m

3/s - vízeresztő kapacitás igénybevétele Ennek érdekében a Sió-csatorna felső szakaszát is fel kell újítani, és rendszeres karbantartását biztosítani kell. i r I II I II II II I II II II II II II II II II I II II li II I II II II II II II I II II I II II II II II—I II II I 1921- 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1970 pl Csapadék • Hozzáfolyás •Párolgás • Leercsztés+Vizelh J 2. ábra