Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

312 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. 1. táblázat Balatoni halak nehézfém-koncentrációja 1997-ben. Évszak No Tömeg Cd Cu Hg Pb Zn Tavasz [mg/kg sz. súly] min | max min | max min ] max min ] max min | max min | max avg ± stdev avg ± stdev avg ± stdev avg ± stdev avg ± stdev avg ± stdev Angolna 16 izom 253 692 0.15 2.00 0.96 5.67 0.03 0.30 0.02 0.93 48.34 196.25 461±130 0.55 ±0.51 2.43 ± 1.52 0.10 ±0.09 0.34 ±0.29 110.93 ±44 45 kopoltyú 0.12 3.42 2.78 20.51 0.02 0.12 0.05 2.33 80.46 522.63 1.31 ±0.99 7.06 ±4.48 0.06 ± 0.03 0.69 ± 0.60 214.50 ± 113.89 máj 0.68 11.61 19.88 244.86 0.02 0.20 0.18 4 31 87.27 492.51 3.06 ±2.71 88.02 ±62.43 0.12 ±0.05 1.31 ± 1.18 232.88 ± 116.88 Dévér 27 izom 210 930 0.07 1.09 0.80 5.55 0.04 0.36 0.14 3.16 13.89 46.14 480 ±169 0.34 ±0.27 1.88 ± 1.02 0.16 ±0.07 0.83 ± 0.62 24.63 ±7.18 kopoltyú 0.15 5.79 2.42 5.36 0.03 0.28 0.31 3.74 22.12 73.23 0.95 ± 0.72 3.59 ±0.78 0.11 ±0.06 1.92 ±0.87 39.94 ±11.16 máj 0.78 11.86 16.23 100.51 0.07 0.42 0.29 3.60 31.74 132.72 3.13 ±2.05 50.91 ±20.79 0.16 ±0.07 0.98 ± 0.77 60.31 ± 18.24 Fogassüllő 19 izom 483 2012 0.08 1.10 0.62 3.20 0.12 0.50 0.09 1.11 10.04 41.39 914 ±340 0.36 ±0.32 1.12 ±0.56 0.28 ±0.10 0.43 ±0.26 18.04 ±6.85 kopoltyú 0.13 2.75 1.56 3.50 0.03 0.18 0.09 2.05 20.89 59.88 0.78 ± 0.67 2.42 ±0.54 0.09 ± 0.04 0.79 ± 0.58 32.77 ± 10.18 máj 0.48 2.82 2.04 8.29 0.04 0.36 0.03 2.13 21.13 63.41 1.47 ±0.84 5.29 ± 1.83 0.17 ±0.09 0.71 ±0.60 38.50 ± 10.81 Ösz Angolna 7 izom 470 735 0.21 3.43 1.15 3.48 0.03 0.28 0.14 0.87 81.67 129.13 565 ± 84 1.25 ± 1.05 2.18 ±0.78 0.08 ± 0.06 0.40 ± 0.22 103.54 ± 15.37 kopoltyú 0.89 8.43 2.29 8.64 0.01 0.10 0.81 3.06 16.80 223.53 3.96 ±2.43 4.08 ±2.15 0.02 ± 0.01 1.48 ±0.73 159.87 ±36.19 máj 2.28 7.87 25.43 123.89 0.03 0.18 1.02 3.15 159.07 276 06 4.09 ± 2.07 51.86 ±32.08 0.05 ± 0.03 2.04 ± 0.64 199.43 ±44.19 Dévér 29 izom 188 486 0.32 5.40 1.24 5.92 0.04 0.24 0.30 1.88 18.40 162.92 443 ±41 1.46 ± 1.18 2.61 ± 1.24 0.13 ±0.06 0.89 ±0.36 47.91 ±32.99 kopoltyú 2.94 16.89 2.79 5.27 0.01 0.07 0.80 2.90 33.98 204.34 8.26 ± 6.73 3.73 ±0.65 0.03 ± 0.02 1.62 ±0.55 63.07 ± 33.90 máj 1.97 10.00 15.30 72.70 0.04 0.18 0.44 4.33 25.26 24071 4.85 ±2.45 30.24 ± 14.59 0.08 ± 0.04 0.99 ±0.81 77.25 ±43.72 Fogassüllő 19 izom 407 1394 0.16 2.24 0.72 6.47 0.11 0.51 0.12 1.20 10.49 38.89 909 ± 263 0.61 ±0.45 2.05 ± 1.22 0.25 ±0.11 0.53 ±0.27 19.63 ±6.95 kopoltyú 0.95 5.82 2.29 4.65 0.01 0.13 0.39 1.53 28.22 59.28 4.09 ±2.17 3.03 ±0.63 0.06 ± 0.03 0.70 ± 0.32 40.84 ± 9.04 máj 1.32 4.00 5.15 12.62 0.04 0.27 0.13 1.50 20.47 66.50 2.34 ±0.73 7.97 ± 1.97 0.12 ±0.06 0.54 ±0.34 42.55 ± 12.61 Az eredmények értékelése. Vizsgálataink során az angolnákban és dévérkeszegekben szignifikánsan magasabb Cd, Pb, Cu és Zn koncentrációt mértünk mint a fogassüllök esetében, e halfajnál azonban a higany szint volt szignifikánsan magasabb. A fajok között tapasztalt terheltségi különbségek elsősorban a fajra jellemző életmód és az eltérő táplálkozási szokások eredménye lehet (bentikus táplálékot fogyasztók és ragadozók). Úgy tűnik hogy a főleg gerinctelen szervezeteket fogyasztó keszeg és a vegyes táplálkozású angolna fémionokkal kapcsolatos biokoncentrációs teljesítménye nagyobb, mint a ragadozó süllőé, és ezzel függhet össze, hogy vizsgálataink során az angolnákban és dévérkeszegekben szignifikánsan magasabb Cd, Pb, Cu és Zn koncentrációt mértünk, mint a fogassüllők esetében. Ugyanakkor süllőnél a higany szint volt szignifikánsan magasabb, ami arra utal hogy ez a toxikus fém a süllőben jobban kötődik, mint a másik négy vizsgált elem. Ennek magyarázatát továbbá annak okát, hogy a higany nemcsak a süllőben de a keszegben és az angolnában is főleg az izomban koncentrálódik, a kötődési és tárolási folyamatok biokémiai vizsgálatával lehetne tisztázni. A máj fémtároló szerepe minden halfajnál a kadmium és réz, ill. angolnában ezek mellett az ólom akkumulációban érvényesül legjobban, mely szervben Cd hatására a metallotionein indukciót is kimutatták (Pruell és Englehardt 1980). Süllő és keszeg esetében a legmagasabb ólom koncentráció a kopoltyúban adódott, ami arra utal, hogy e fém felvételében a vízből való közvetlen koncentrálódásnak is jelentősége lehet. Az izom fémakkumulációja a higanyt kivéve minden fémre elmarad a kopoltyú és a máj mögött. Ennek oka a szervek specifikus fehérje öszszetételével függhet össze Tavasszal a három balatoni halfaj izomzatában mért toxikus nehézfém-koncentrációk nedves tömegre számított átlagértékei a következő tartományban váltakoztak. Cd 0.07 - 0.29; Hg 0.02 - 0.06; Pb 0.07 - 0.18 mg/kg nedves súly, mely átlagok mindhárom fém esetében alacsonyabbak, mmt az EüM 8/1985 (X. 21) számú rendeletében élelmiszerekre megadott egészségügyi határértékek ( Cd - 0.30; Hg - 0.50; Pb - 2.50 mg/kg). Míg a Hg és Pb koncentrációk számottevően alacsonyabbak voltak mint a megengedett egészségügyi határ, az ősszel begyűjtött dévérkeszegek izomzatában a Cd átlagszint ezt az értéket szorosan megközelítette. A balatoni halak nehézfém-terheltségének vizsgálata több évtizede folyik (Miklovics et. al., 1976; Salánki et. al. 1982; Vigh et. al. 1996)(2.