Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

3. szám - Koncz József: Mit üzen Ausztria keleti szomszédjainak a Freudenaui Duna Vízerőmű felavatása alkalmával?

162 HIDROLÓGIAI K.ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. viselhető maradt, és a part mentén is csak csekély alkalmazkodást kívánt. Az ökológiai struktúraváltozást kiegészítő létesítményekkel - pl. hallépcsővel - is segítették. Értékelések Az erőműről adott osztrák értékelések négy komplex hatásra hívták fel a figyelmet: - a vízi közlekedés feltételeinek javítása; - a dunai meder további mélyülésének akadályozása; - a talaj vízháztartás javítása; - a szabadidő eltöltés bővülő lehetőségei. Ezeket az előnyöket nemcsak az értékelés, hanem Bécs népszavazáson részt vett lakossága 73 %-ának pozitív véleménye is magáénak érzi. A kialakult helyzet értékelése céljából néhány összehasonlító adat Freudenau és Nagymaros között: A két erőmű adatai alapvetően megegyeznek. A duzzasztás itt is, ott is 8 m, az átbocsátott vízmennyiség itt is ott is kereken 2000 m

3/s, a termelt energia is ugyanannyi. Valószínűsíthető, hogy az osztrák-magyar szerződés alapján készítendő nagymarosi turbinák, amelyekért a magyar fél utóbb kb. 2 milliárd ATS-t meghiúsulási bánatpénzt fizetett, Freudenaubz kerültek. A Freudenaui Vízlépcső földrajzi elhelyezkedése nagy hasonlóságot mutat a Bősi Vízlépcsőével. A vízerőmű az 50 km hosszú és széles Morva-mező nyugati egyharmadában van. A 95 km hosszú és 35 km széles Szigetköz és a Csallóköz talajmechanikai felépítése azonos a Morvamezőévei. Mindkettő a Duna kavicshordaléka által feltöltött sík terület, Dunacsúny az általa érintett terület nyugati határtól 20 km-re (21 %), Bős 45 km-re (47 %) van. Ennek középértéke 33 %, vagyis a bősi műtárgyak is átlagosan a saját területük nyugati egyharmadában helyezkednek el. A most kiemelt négy hatást illetően Ausztria és Magyarország hivatalos álláspontjában több komoly ellentmondás található: 1. Ausztria igen fontosnak tartja a Dunabizottság ajánlásainak végrehajtását. Az ajánlásokat az osztrák Duna szakaszon 280 km hosszban, az országot érintő rész 80 %-ban megvalósították. Magyarországon ebből még semmi sem valósult meg. 2. Ausztria a dunai medermélyülés ellenszerének a duzzasztást tartja. Magyarországon inkább a mederfeltöltés, sarkantyúzás és kotrás gondolatával foglalkoznak. 3. A talaj vízviszonyokat Bécsben a duzzasztásra támaszkodva kívánják stabilizálni, nem féltve a Morvamező alatti talajvízkészletet. Magyarország ezzel ellentétesen a Szigetközben katasztrófákat jósol a duzzasztás miatt 4. A Freudenaui Erőműtől Ausztriában a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővülését várják a tájrendezés, az élővilág terület-növekedése, Bécs folyó menti üdülésének a mesterséges oldalvíz csatorna menti kiteijesztése által. Magyarország viszont a vízi élőhelyek pusztulását jósolja. A "Freudenaui Vízerőmű értékelése nemzet- és üzemgazdasági szempontból!' c. osztrák tanulmány elemzése módot ad Ausztriának és Magyarországnak vízgazdálkodással, hajózással, vízerőhasznosítással kapcsolatos gazdaságpolitikája összehasonlítására is. A statisztikai adatokból ismeretessé válik, hogy Ausztria energia politikájában nagy gondot fordít a megújuló energiaforrások, többek között a vízenergia hasznosítására Néhány adat. Ausztria őszes beépített erőművi teljesítőképessége 17,2 ezer MW. Ebből vízerőművi kapacitás 11,4 ezer MW, azaz a teljes kapacitás 66,1 %-a Magyarországon ugyanezen érték 6,9 ezer MW és 48 MW, azaz a vízerőművek aránya alig 0,7 %-os. Az adatokból érzékelhető különbségek indoklása során lehet hivatkozni a két ország eltérő földrajzi adottságaira, de a Freudenaui Erőmű esetében olyan szemléletbeli különbség jelenik meg a két ország felfogásában, hogy pl. Ausztriában a Morvamező Duna-kavics hordalékával feltöltött síkságán lehet erőművet építeni, míg Magyarország szennt a hasonló talajszerkezetű Csallóközben és a Szigetközben nem Az Ausztriai Gazdaságkutató Intézet (WIFO) szimulációs modellen értékelte a Freudenaui Erőmű foglakozás- és értékteremtő hatását. Az erőmű építése összesen 17 150, egy dolgozóra vetített évet jelent, azaz az öt év építési idő alatt évente folyamatosan 3430 fö számára teremtett foglalkozási lehetőséget. A WIFO információja szerint a beruházás kiegészítő hatásaként 8 milliárd ATS adó- és szociális biztosítási bevétel keletkezett. Az erőműnek a kereskedelmi mérleg egyensúlyára gyakorolt hatása is pozitív. Az osztrák energiaimport 300 és 500 millió ATS közötti értékkel csökken évente. Ausztria energia importtól és a nemzetközi energiaáraktól való függősége is csökken. Az osztrák energiaimport nagyobb része politikailag és gazdaságilag bizonytalan területekről származott. A Közel-Kelet mindenkori fejleményeire az osztrák gazdaságnak mindig figyelnie kellett, mert ez a nemzetközi energiaárak állandóságát veszélyeztetheti. A Freudenaui Erőmű növelte Ausztria krízis-állóképességét. A most tárgyalt kérdések túlmutatnak a vízgazdálkodás területén, de megállapítható, hogy más viszonylatokban is különbségek mutatkoznak a magyar és osztrák hivatalos gazdaságpolitikában: 1. Az osztrákok kiemelten vizsgálják a beruházás munkahely teremtő és a gazdasági ágakra kifejtett hatását. Ezt a vizsgálatot elvégezték annak ellenére, hogy Ausztria abban az időben nem volt olyan válságban, mint a magyar gazdaság. A magyar gazdaságpolitika viszont olyan korban állította le az értékteremtő, mondhatni, értéket adó Bős-Nagymaros beruházást, amikor a rendszerváltással járó legnagyobb válsága felé rohant, amely hatalmas munkanélküliséggel fenyegette. 2. Ausztria az energia-import csökkenésével 300-500 millió ATS (5-9 milliárd Ft) külgazdasági mérleg javulással számolhatott. Magyarország ilyennel nem számolva jelentette ki, hogy nincs szüksége a villamos energia növekményére. Ugyanakkor a jelenlegi magyar alapenergia felhasználás 50 %-a importból származik, és a leállított nagymarosinak megfelelő méretű, külföldi üzemanyagra alapozott erőművi kapacitást helyeztek üzembe. 3. Ausztria fontosnak tartja az import-energiától, a nemzetközi energiaáraktól való függőség csökkentését. Magyarország e területen is tétovázik. Egyik energiatörvényünk sem mondja ki, hogy mennyi az az import energia mennyisége, amely összességében, és egy adott területről hozható be az országba. Ezt a kérdést pedig csak politikai döntéssel lehet megoldani. 4. Ausztria annak ellenére, hogy az egy lakosra jutó villamos energia felhasználása 6542 kWh/fö (1995), szá-