Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

3. szám - Koncz József: Mit üzen Ausztria keleti szomszédjainak a Freudenaui Duna Vízerőmű felavatása alkalmával?

KONCZJ: A Freudcnaui Dunai Vizerőmü 163 mol a villamos energia igény növekedésével. Magyarország a kb. 3000 kWh/fö felhasználása mellett nem. A Freudenaui Erőmű gazdasági számítási modellje közel azonos a korábbi magyar gazdasági számításokkal. A nemzetgazdasági értékelés azonos a magyar gyakorlatban használt népgazdasági számítással. Az osztrákok által üzemgazdasági számításnak nevezett eljárást a magyar gyakorlat üzemi szintű számításnak nevezte. A két ország gazdasági számítási gyakorlata lényegében azonos elveket tartalmazott. A részkérdésben találunk némi eltéréseket - Az erőmű osztrák értékelésének alapja egy más típusú elképzelt (fiktív) erőmű. A fiktív erőmű az azonos időben létesíthető új erőmű. A számításokban ez egy hőerőmű volt. - Az osztrák nemzetgazdasági értékelés - hasonlóan a magyar módszerhez - többcélú erőművek esetén a villamos energia költségei közül elkülöníti a nem-energetikai célú beruházások költségét, megjegyezve, hogy ez az elkülönítés igen nehéz. - Üzemgazdasági értékelésükben az osztrákok minden költséget a villamos energia termelésre terheltek. Ettől a magyar módszer eltér, hiszen ez a vízerőműveknél csak az általuk, a termelésre felhasznált épitmények, berendezések költségét veszi figyelembe Ennek következtében a magyar vízerőművek önköltsége előnyösebb képet mutat a hőerőművekhez viszonyítva, mint a tanulmányban szereplő Freudenaui Erőmű. - Az osztrák és magyar számítás egyaránt figyelembe veszi a leírási időt. Az osztrák módszer a vízerőműveknél 90 évet, a magyar 50 évet vesz alapul. - Az osztrák költségképzés módszere is azonos a magyarral. Mind a kettő leírási-, karbantartási-, személyzetiés tüzelőanyag- költségeket határoz meg. - Az osztrák számításban a kamatláb 8%, míg a magyar számítások korábban 12 %-ot vettek figyelembe. Az alacsonyabb kamatláb a fajlagosan drágább beruházásoknak kedvez. így a magyar kamatláb a vízerőműveket hátrányosabb helyzetbe hozta az olcsóbb beruházási költségű fosszilis erőművekkel szemben. Az előbbiekben leírt feltételek mellett az osztrák szakértők az 1. táblázatban bemutatott értékekkel végezték el a Freudenaui VizJépcsö és egy fiktív hőerőmű nemzetgazdasági összehasonlítását. 1. táblázat Nemzetgazdasági értékelés (A költségek: millió ATS) Megnevezés Freudenaui HőErőmű erőmű Kiadott teljesítmény 172 MW 173 MW Kihasználási óraszám 6000 óra Éves termelés 1009 GWh 1009 GWh Beruházási költség az építési idő kamataival 9409,1 2213,1 Reinvesztíciós költség 1138,3 1313,6 Összes beruházási költség 10547.4 3526,8 Üzemköltség: Személyzeti ráfordítás 1225,6 932,4 Dologi kiadások 610,4 288,1 Karbantartás 1422,6 3076,2 Üzemanyag költség 11268,8 Összköltség 13805,9 19092,4 A számítás szerint a 90 év alatt a vízerőmű 5287 millió ATS megtakarítást eredményez. A számításban a vízerőmű gazdaságosságának az az okozója, hogy a teljes beruházás 14606,1 millió ATS költségéből a villamos energia termelésre csak a ráeső részt terhelték, ami 8693 millió ATS, a teljes költség 59,5 %-a. Valamint a fosszilis erőmű esetében, figyelembe vették a C0

2 kibocsátás mérséklésének várható szankcióit, és a nem megújuló energiaforrások felhasználásából keletkező károkat (a zöld mozgalmak szerint ezt vontuk el unokáinktól). A számítást elemezve megállapítható, hogy a vízerőműben termelt villamos energia átlag költsége 90 év folyamán 65,60 gr/kWh, míg ugyanez a költség hőerőmű esetében 91,13 gr/kWh. Az üzemszintü számítás - hasonlóan a nemzetgazdasági szintű számításhoz - a vízerőmű termelését összehasonlítja egy hőerőmű termelési költségével. A jellemző különbség az, hogy a vízerőmű önköltségét a teljes beruházás aktivált álleszköz értékéből képezi. 2. táblázat Üzemgazdasági értékelés (A költségek: millió ATS) Megnevezés Freudenaui Hőerőmű erőmű Kiadott teljesítmény 172 MW 173 MW Kihasználási óraszám 6000 óra Éves termelés 1009 GWh 1009 GWh Beruházási költség az építési idő kamataival 15814,8 2213,1 Reinvesztíciós költség 543,1 675,3 összes beruházási költség 16358,0 2888,4 Üzemköltség: Személyzeti ráfordítás 826,9 629,1 Dologi kiadások 1205,1 194,4 Karbantartás 611,0 971,8 Üzemanyag költség 13172,0 Összköltség 19001,0 17856,6 A villamos energiára terhelt teljes beruházási költség, az alacsonyra felvett fosszilis üzemanyag ár, valamint a CO2 kibocsátás és a tüzelőanyag készletek kitermelési terheinek elhanyagolása következtében a Freudenaui Erőmű költségei az értékelt 90 év alatt 1115 millió ATS-sel magasabbak, mint egy hőerőmű költségei. Az erőmű gazdasági értékelése a sok hasonlóságot mutat a korábban szokásos magyar gazdasági számításokhoz, de ezekből is több érdekes következtetést lehet levonni. Ezek: - A magyar, ú.n. népgazdasági számítás szerint élesen elválasztják a villamos energia termelésre eső beruházást - A nemzetgazdasági számítás szerint a csökkentett beruházási teherrel a Freudenaui Erőmű önköltsége első évben 87,8 groschen/kWh-ra adódik. Ezt átszámítva Ftra 15,8 Ft/kWh önköltséget kapunk - Az előbbiek szerint a nagymarosi erőmű 1 milliárd kWh termelése évente 15,8 milliárd Ft-ot ér, ami 8 %-os kamat feltételezésével fedezetet nyújt egy 188 milliárd Ftos beruházáshoz. - A Freudenaui Erőműben előállított, a hőerőműével versenyképes 15,8 Ft/kWh-ás villamos energia költséget szembe állítva a kooperáló magyar közcélú erőművek 5,03 Ft-os átlagos termelési költségével, a forint túlzott leértékelésére utal Ami hiányolható az osztrák számításokból: nem található meg, hogy a beruházás közel másik felét kitevő 6517 millió ATS hogyan oszlik meg a beruházás többi érintett ágazata: a hajózás, talajvíz-gazdálkodás, és az üdülési infrastruktúra között. Az osztrák üzemi szintű gazdasági számításban a teljes beruházási költség megjelenik, és ezzel az erőmű önkölt-