Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - V. Nagy Imre–Kofi Asante-Duah: Veszélyeshulladékok nemzetközi kereskedelme és annak hazai vonatkozásai
118 HIDROLÓGIAI K . ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. Az európai csatlakozásra vonatkozó újabb felmérés eredményeiből kitűnt, hogy a jelenlegi hazai szabályozás: - csak részben tartalmazza a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekhez való csatlakozásból adódó feladatok feltételrendszerét, - nem irányozta elő a gazdasági szabályozási és érdekeltségi rendszer összhangba hozását a környezetvédelmi érdekekkel, - hallgatólagosan tudomásul vette a környezeti nemzeti vagyon további csökkentését, - megkerülte a kömyezet-gazdaság-életszínvonal politika egységes szemléletének érvényesítését, - nem mérlegelte a környezeti tényezők és természeti erőforrások hatásait a gazdasági növekedésre és a külpiaci versenyképességre, - elkülönítette egymástól a termelési, területfejlesztési és környezeti célokat, - meghagyta a lehetőséget arra, hogy a vállalati érdekek háttérbe szorítsák a központi környezeti célkitűzéseket. Sürgős szükség lenne tehát a valóban környezetorientált törvényhozási, gazdasági, tervezési gyakorlat bevezetésére, a hulladékok által okozott környezeti károk egészségi gazdasági hatásainak, kockázatainak felmérésre, és legalább közelítő számszerűsítésére 6. Összefoglalás Az ENSZ Környezeti és Fejlesztési Konferenciájának (UNCED) 1992 évi, Rio de Janeiroban tartott ülésszakát követően, ahol kiemelt cél volt a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összehangolása - nyilvánvalóvá vált, hogy a fenntartható fejlődés rendkívül összetett, komplex feladat. így pl. a 21 számú állásfoglalás - amely a legfőbb gondokat, megállapításokat és javasolt akciókat tartalmazza - arra szólítja fel az ENSZ tagállamokat, hogy hulladék-politikájukban vezessék be a "bölcsőtől a sírig" elvet. Ennek érdekében hatékony környezetgazdálkodási rendszereket kell kifejleszteni, felismerve a probléma hazai és globális jelentőségét. így pl. tekintetbe kell venni, hogy a nemzetközi hulladékforgalomban az utóbbi években alig történt változás, tehát fokozottabb nemzeti regionális és nemzetközi erőfeszítésekre van szükség. Ebből következően remélhető, hogy egy esedékes nemzetközi környezetvédelmi törvény elfogadása előrelépést jelenthet. Ennek alapján feloldható lenne a fejlett és fejlődő országok közötti jelenlegi ellentét. Rendkívül bonyolult problémáról van szó, mivel összhangba kellene hozni az országok szociális, politikai, gazdasági feltételek révén eddig kialakított, egymástól eltérő környezetvédelmi rendszerét az esedékes nemzetközi megállapodással Alapvető kérdés a politikai, gazdasági, környezeti érdekek különbözősége, ellentéte a környezetpolitikai döntésekben. Jóllehet minden ország egyformán érdekelt a globális környezeti egyensúly létrehozásában, a vállalt kockázatokat illetően jelentős véleménykülönbségek vannak, annak ellenére, hogy pl. a környezetszennyezés levegő, víz által kiváltott időjárási, és vélelmezhetően klimatikus változások a nem túl távoli jövőben a földi életminőséget jelentősen befolyásolhatják. Közös érdek tehát a mielőbbi megegyezés a globális környezeti egyensúly, ezen belül a hazai nemzetközi hulladék forgalom tekintetében. Magyarország esetében sürgős állami koncepció-változtatásra lenne szükség a felsorolt indokok miatt, mivel a veszélyes hulladék kezelés és forgalom kérdése lényegében megoldatlan Irodalom Asante-Duah, D.K. - I. V. Nagy (1998): International Trade in Hazardous Wastes. Chapman and Hall Co. Ruotledge, London, UK. Asante-Duah, -1. V. Nagy (1998. b ): A paradigm of International Enviromental Law: The case for Controlling the Transboundary Movements of Hazardous Wastes Journal. Enviromental Management, Apr. 1998..N0.3. pp.2-22. Balogh, A.: Ökoturizmus: Alom és valóság Ö.K.O: Budapest, 1995 1-2, pp. 25-35 CIR (Center for Investigative Reporting and Bili Mayers.) 1990. Global Dumping Ground - The International Traffic in Hazardous Waste. Seven Locks Press, Washington Davis, C. E. (1993). The politics of Hazardous Waste. Prentice Hall, Englewood Cliffs, Nj. Enviromental Assessment of Products FIN-00520, TEK, Helsinki, Finland, 1993. Kara, J. (1992). Geopolitics and the Enviroment: The case of Central Europe. Enviromental Politics, 1(2): pp. 18-36. Laurence, D. (1988). Transfrontier Waste Shipments: A Priority Environmental Policy Issue for Europe? Hazardous Waste. Elsevier Science Publishers, Amsterdam. Matthew RA. - Shambauch G.E.: Transnational Threats and National Vulnerabilities. Security Dialogue Vol 29 No. 2. June 1998. Sage PUBLICATIONS / PRIO, London Nanda, V.P. (1995): International Enviroment Law and Policy.Transnational Publishers, Inc., Irvington-on-Hudson, New York.. OECD (Orgamzation for Economic Cooperation and Development) Decision of the Council on Transfrontier Movements of Hazardous Wastes. 685 0 1 Session. C(88)90(Final) OECD, Paris,.(1988). V. Nagy Imre: A környezet-gazdaság és életminőség-politika kapcsolat rendszere. Ö.K.O. Budapest 1992 1. szám , pp. 38-44 A kézirat beérkezett: 1999. február 15. V. NAGY IMRE oki. mémök, a műszaki tudomány doktora, a BME ny. tanszékvezető tanára. Szakmai működése részletesebb leírását a Hidrológiai Közlöny, 1993 évi 2. számának 72. oldalán közölte. KOFI ASANTE-DUAH oki. vízépítő mérnök (Ph. D.) 1985-91 között a Waterloo-i Egyetem (Kanada) és a Pittsburgi Egyetem (USA) meghívott előadója. Jelenleg a Massachusetts-Lowel Egyetem (USA) kutató professzora. Főbb kutatási területe a vízkészletgazdálkodás, kockázatbecslés, környezetvédelem. International Trade in Hazardous Wastes V. Nagy, I. - Kofi Asante-Duah Abstract: The production of large quantities of wastes globally has created a commercial activity involving the transfrontier shipments of hazardous wastes, intended to be managed at economically attractive waste handling facilities located elsewhere. In táct, huge quantities of hazardous wastes apparently travel the world in search of „acceptable" waste management facilities. Within the industrialised countries alone, millions of tonnes of potentially hazardous waste of tonnes of potentially hazardous waste cross national frontiers each year on their way for recycling or to treatment, storage and disposal facilities because there is no local disposal capacity for these wastes, or because legal disposal or re-use in foreign country may be less expensive than at home. This paper discusses and analyses the most significant control measures and major agreements in this new commercial activity involving hazardous wastes. The discussion recognises the difficulties with trying to implement the relevant intemational agreements among countries of vastly different socio-economic backgrounds. In the second part of our paper there is an overview conceming the hazardous waste management situation in Hungary. Keywords International Trade in Hazardous wastes, intemational agreements, environmental protection.