Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
2. szám - Kaliczka László: Vízrendezési kérdések 1999-ben
119 Vízrendezési kérdések 1999-ben Kaliczka László 8220. Balatonalmádi, Kodály Z. u. 19. Kivonat: A vízrendezés iránti igények és követelmények a gazdasági társadalmi változásokkal jelentősen megváltoztak. A társadalmi változások magukkal hozták a jogszabályi változásokat is. A jogi változások keretjellegűek A jogszabályi keretek kitöltése szükséges, mert ezek hiányában a hegy-dombvidéki vízrendezések nem hajthatók végre. Nagyon lényeges lenne a helyi jelentőségű közcélú vízfolyások kérdéskörének egyértelmű tisztázása Kulcsszavak: Vízrendezés, kisvízfolyás, vízmosás, kezelői kérdések, kiépítési előírások. 1. Bevezetés Az 1998 év csapadékviszonyai, a folyókon és kisebb vízfolyásokon kialakult árvizek, azoknak következményei ráirányították a figyelmet a vízkár-elhárítási tennivalókra, ezeken belül a vizrendezési feladatokra is A csapadékokból kialakult árvizek pusztításai, kárai arra intenek, hogy a vízkár-elhárítási feladatok végrehajtása, az emben élet védelme, a vagyonbiztonság megteremtése nem függhet egy-egy ország, régió, megye vagy település vezetésének esetleges felfogásától, egyéni véleményétől. A természet erői - szerencsére, vagy sajnos - az ember által nem befolyásolhatók, ezért a rendkívüli jelenségek, így a nagy csapadékokból származó árvizek kártételei ellen az embernek, a társadalomnak fel kell készülnie A vízkárok szerencsére nemcsak olyan katasztrofális formában jelennek meg, mint 1998-ban a Kárpát-medencében, Szlovákia, Románia, Kárpátalja területén. Egy-egy zivatargóc nyomán a levonuló vizek eltérő mértékű károkat okozhatnak. A zivatargóc körzetében hulló igen jelentős csapadék, az ebből létrejött árhullám okozta károk váratlanok és súlyosak. Ha az elmúlt 40-45 évben csak a szorosabb működési területünkön, Veszprém megyében néhány rendkívüli csapadékból kialakult árvízi levonulásra visszatekintünk, a következők rögzíthetők: - 1959. júliusában Veszprém megye nyugati részén, a Torna patak vízgyűjtőjén rövid idő (2-2,5 óra) alatt lehullott mintegy 120 mm csapadék. Számos település került víz alá, több híd dőlt össze, utak váltak járhatatlanná, stb. - 1963-ban tavaszi hóolvadásből származó vízkárok voltak a megye teljes területén. - 1965-ban nyári csapadékból származó vízkárok voltak a megye területén. - 1970. júliusában Veszprém városában kb. 2 óra alatt 90 mm csapadék hullt, amely a város mélyen fekvő részeit, helyenként 1-1,5 m mélységben vízzel borította - 1975. júliusában Ajka-Ajkarendek térségében a 120 mm körüli csapadék jelentős károkat okozott, sőt az azt követő árvíz emberéletet is követelt. - Az 1980-1990. közötti évtizedben több Veszprém megyei település, pl Bakonyszentkirály, Bakonypéterd, és Lesenceistvánd községeknek mélyebben fekvő részeit víz- és iszapáradat öntötte el - 1995-ben Veszprém városban, annak délnyugati részén lehullott csapadékból kialakult árvíz okozott több tízmilliós kárt, többek közt a színház épületében A felsorolást folytatva, sőt az ország területére kiterjesztve tekintélyes listát lehetne a helyi vízrendezési károkról készíteni. A rendkívüli csapadékok száraz, aszályos időszakokban meglepetésként érkezhetnek, amikor az emberek alig hiszik el, hogy vízkárelhárításra lehet még szükség. "Most, amikor hét számra süt a nap, amikor esőre volna szükség, emlegetik a vízkárok elleni védelmet" - hallottuk több települési vezetőtől. A csapadékhiányos időben kialakult váratlan zivatar és annak következményei után a közvélemény felháborodására felelősöket keresnek. Hazánk területén rövid idejű nagycsapadékokkal még aszályos időben is számolni kell. A zivatargóc környékén a csapadék hatalmas vízmennyiséget, iszapot és uszadékot zúdíthat egy-egy településre, vagy településrészre, jelentős károkat okozva. A kisvízfolyások árvizeinek levonulása idején eredményes védekezésre műszakilag, technikailag alig van lehetőség A nem megfelelő állapotban lévő védelmi müveket, medrek, töltések, műtárgyak védelmi képességét növelni ilyenkor nem, vagy csak kis mértékben lehet Az árvizek levezetésére ezért fel kell készülni, és a müveket folyamatosan jó állapotban szükséges tartani 2. A vízrendezés mai igényei, feladatai A települési közmüvek kiépítése után, a lakosság igényei megnövekedtek a csapadékvizek biztonságos elvezetésére. Ma ezért különösen fontos a települések belterületén a vízelvezetés. Biztonságot igényel lakosságunk a családi házak alagsoraiban, pincéiben elhelyezett központi fűtési kazánházak, garázsok, tárolóhelyek számára. Ezért a felszíni vízelvezetés megoldása mellett szükséges lehet a település talajvízszintjének megfelelő süllyesztése is. A talajvízszint 2 m terep alatti szint körül való tartása mellett a rétegvizek, források vízét is el kell vezetni. A külterületről érkező vizek belterület határán való felfogása és elvezetése is ide tartozó tennivaló. A vízelvezetés hiánya az utak állapotát is jelentősen befolyásolja Még a szilárd burkolatú utak is gyorsan elhasználódhatnak, kátyúsodhatnak, balesetveszélyessé válhatnak. Évről-évre ismétlődő útfenntartási kiadást okozhatnak. Az állami kezelésben lévő, belterületeket átszelő kisvízfolyások mai állapotukban kevésbé alkalmasak az árvizek elvezetésére, mint 8-10 évvel ezelőtt A külterületi vízfolyások kezelése, karbantartottsága is több gondot igényelne. A hegy- és dombvidéki vízfolyásokon felújításra, beruházásra viszonylag csak kis összegek fordíthatók 3 A vízrendezés költségei Az infláció, a rendelkezésre álló összegek értékvesztése a végrehajtható feladatokra is visszahat, s a rendezésre kerülő mederhosszakat jelentősen csökkentheti Az 1998. évi költségek változására az alábbiakban néhány tájékoztató adatot közlünk:
