Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - V. Nagy Imre–Kofi Asante-Duah: Veszélyeshulladékok nemzetközi kereskedelme és annak hazai vonatkozásai

V NAGY I. - KOFI ASANTE-DUAH: Veszélyes hulladékok kereskedelme 117 rencsére az utóbbi években ez a helyzet javult, azonban ma sem teljesen rendezett. Most az a feladat, hogy törvényi és gazdasági szabályozások révén, nemzetközi megállapodások keretében szabályozzuk, ellenőrizzük a hulladékforgalmat makro és mikro szinteken egyaránt. Nem vitás, hogy elsődleges feladat a hulladék csökkentés a környezeti veszélyek és kockázatok minimalizálása, a környezeti hatásvizsgálat, és a teljes termék életciklus vizsgálat gyakorlatának bevezetése (EAP, 1993). 4.2. A veszélyes hulladékokra vonatkozó többszintű döntések problematikája A hulladék-kezelést a legtöbb ország központi problémaként ismeri el, azonban ezen belül a veszélyes hulladékokat illetően gyakran politikai, diplomáciai szempontok is érvényesülnek Az Egyesült Államokban (Davis C. E., 1993), s feltehetőleg más országokban is a politikai megfontolások jelentősebbek, mint a környezeti tényezők, és itt az a kérdés, hogy a politika milyen súlyt képvisel a környezeti döntéshozatalban. A veszélyes hulladékokra vonatkozó döntéseket befolyásolhatják a nemzetközi forgalmat meghatározó politikai szempontok. így pl. az egyes Nyugat-Afrika-i és OECD országok megalkuvó egyességekre jutottak (Asante-Duah - V. Nagy I..1998. h). Az ilyen esetek tovább erősítik az Észak-Dél és NyugatKelet ellentéti problémát, s hosszabb távon szociális és politikai instabilitást eredményezhetnek. Jellemző esetként említhető a korábbi Mexikói Maquiladora Program, amely a határ menti iparosításra, foglalkoztatás növelésére vonatkozott, figyelembe véve az ország alacsony bérköltségeit. A megegyezés olyan volt, hogy a keletkező hulladékokat az USA-ban kezelik. Ehelyett a multinacionális cégek a hulladékot Mexikóba szállították, amely súlyos határ-közeli környezeti problémákat okozott Végül 1992-ben az USA és Mexikó közös környezetvédelmi program keretében rendezte a kérdést, és kötelezte az érintett cégeket az eredeti megállapodás betartására és a rehabilitációs költségek viselésére. 5. A veszélyes hulladékkal való kereskedelem, export-import kezelés hazai törvényi szabályozása, és a jelenlegi helyzet főbb jellemzői A törvényi szabályozást illetően az 55/1987. MT rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő anyagok külföldről való behozatalára vonatkozik. Ez a rendelet kiegészíti a korábbi 56/1981. MT határozatot, amely a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről, és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről intézkedik. A 27/1992. MT rendelet újraszabályozza a veszélyes hulladékok ellenőrzésére és ártalmatlanítására vonatkozó eljárásokat. A 143/1997. MT rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárások szabályait rögzíti, és megadja a veszélyes anyagok jegyzékét, a regisztráció és forgalomba hozatal előírásait Mindezek ellenére sajnálatosan tapasztalható olyan gazdasági érdekeltségi rendszer révén befolyásolt - magatartás a hivatalok, vállalatok, kereskedelmi szervek egy részénél, amely formálisan ugyan betartja a hivatkozott kormányrendeleteket, azonban saját területén a joghézagokat kihasználva a közvetlen gazdasági eredményességet tartja szem előtt. A leggyakoribb eljárás az, hogy a vámellenőrzés hulladék minősítési, ellenőrzési felkészületlenségét kihasználva ártalmatlan, sőt közvetlen ipari felhasználásra, vagy engedélyezésre alkalmasként jelölik meg az importált veszélyes hulladékokat. Hazailag jellemző példa erre a mosonmagyaróvári kommunális hulladéklerakóra importált ausztriai veszélyes hulladék esete (amely a város ivóvíz ellátó kútjainak lezárásához és újabb vízbázis kényszerű létesítéséhez vezetett), továbbá a Budapest területén az eredetileg bőrgyán hulladékok közömbösítő anyagaként minősített németországi veszélyes hulladékok tömeges importja További hasonló példákat említettek a Környezetvédelmi Minisztérium későbbi sajtóközlései is, a részletek közelebbi ismertetése nélkül. Továbbra is bizonytalan pl. a kishatárforgalom keretében hazánkba szállított, lerakott ú.n. kommunális osztrák hulladékok összetétele, vagy a dorogi (francia tulajdonban lévő) veszélyes hulladék-égetőműbe importált anyagok légszennyező hatása Ide tartozik a garéi veszélyes hulladékok megoldatlan problémája is. Mindezek arra utalnak, hogy hazánk a vonatkozó kormányrendeletek ellenére is további célpontja a nemzetközi veszélyes hulladék importnak. Ez a helyzet mindaddig fennmarad, ameddig nem sikerül megvalósítanunk a megfelelő kezelési, ellenőrzési, minősítési rendszert 5.1. A hazai hulladék-politika jellemzői Az eddigi környezetvédelmi állami magatartás defenzív jellegű volt, és csupán az ismerté vált nagyobb környezeti károk, veszélyhelyzetek mérséklésével foglalkozott. Tehát csak kárelhárító és nem kármegelőző tevékenységet folyatott. A hulladékok, és különösen a veszélyes hulladékok vonatkozásában a korábbi hazai környezetvédelmi politika nem tudta vállalni a komplex, távlati környezetvédelmi célokat, és csak egyes részterületeken tudott előrelépni, A veszélyes hazai hulladékimport ellenőrzésének nem kellő szabályozottságára utal pl. az olajszármazékok, kenőanyagok illegális importjára vonatkozó 1995. évi felmérés, amely szerint abban az évben kb. 350 ezer tonna kenőanyag érkezett az országba. Mivel a hazai felhasználás kb. évi 90 ezer tonna, a különbséget vélhetően üzemanyagként értékesítették, és az ivóvízkészletet, vízfolyásokat károsító fáradt olajok elhelyezéséről nincsenek megbízható információink. A fogyasztók által fizetendő kenőolaj-termékdíj 1999-ben való bevezetésére vonatkozó kormányhatározat részleges megoldás, mivel ez csak a legális felhasználásra vonatkozhat. A hulladék-helyzetet csak súlyosbíthatja, hogy lényegében megoldhatatlan a. kommunális (folyékony és szilárd) hulladékok elhelyezési, kezelési problémája, amelyekben egyébként több veszélyes hulladék is található. Hozzávetőleges becslések szerint hazánkban évente kb. 110 millió t/év települési és termelési szilárd hulladék képződik, amelyből kb. 6 millió t/év mennyiség veszélyesnek minősíthető.