Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
2. szám - Kondor Éva–Kecskés Judit: Flotálási kísérletek az algaeltávolítás érdekében az ÉRV Rt-nél
80 I HDRO HX jIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 2. SZ. homokfogó, függőleges átfolyású ellenáramú derítő, kettős szűrés nyitott, gyors-homokszűrőkön. Az adagolt vegyszerek: klórgáz (elő-, és utóklór), kálium-permanganát, polialumínium-klorid alap-derítőszer és Tecprofloc NQP 75 típusú segéd-derítőszer. A tavaszi és az őszi algahullámok idején mért közel százmillió ind/l-es nyersvíz-algaszám jelentősen csökkenti a lázbérci tározóra telepített vízművünkben is a víztisztítás hatékonyságát. Ez indokolta, hogy a sajóecsegi flotálási kísérletek kedvező tapasztalatai alapján újabb kísérletsorozatot indítsunk be ezúttal a lázbérci víztisztító műben. Az üzem tisztítás-technológiája hagyományos lebegőiszapfelhős derítés függőleges átfolyású derítőben, majd gyorsszűrés nyitott homokszűrőn Az alkalmazott vegyszerek a flotálási kísérletek idején, káliumpermanganát, klór (elő- és utóklór), BOPAC márkanevű polialuminium-klorid derítőszer, illetve Magnafloc LT 27 típusú poiielektrolit voltak. 4. A kísérlet körülményei és a vizsgálati módszerek A félüzemi kísérleteket a Aquanett Kft. 1-5 m 3/h kapacitású mobil flotáló berendezésén folytattuk le. A nyersvíz azonos volt azzal, amit az üzemi derítőkre, a derített víz pedig azonos volt azzal, amit az üzemi szűrőkre tápláltak. A flotálóba vezetett víz kísérlet szempontjából jellemző paramétereit minden méréssorozat előtt vizsgáltuk. Az áramlási sebességből kiszámított tartózkodási idő lejártakor vettük meg a flotált vízmintákat, melyek kémiai és biológiai paramétereit szintén mértük. Az elemzéseket minden esetben szüretlen mintákból végeztük, mind a kísérleti vízmintákból, mind az üzemi fázisvizekből. A vizsgálatokat az érvényben lévő ivóvíz vizsgálati szabványban előírt módszerekkel végeztük el. 5. A kísérlet ismertetése, vizsgálati eredmények A félüzemi kísérletsorozat lebonyolítására két ütemben került sor. Az első mérési sorozatra 1995. március 28. és 30. között a kísérleti berendezés gyártója és az Unichem Kft. képviselői vezetésével, a második mérési sorozatra az ÉRV Rt. technológiai irányításával 1995. április 19. és május 10. között. 5. /. A flotáló berendezés beüzemelése A berendezés letelepítését követően a sajóecsegi vízműben a félüzemi kísérleteket az üzemben használt derítőszerekkel kezdtük el (BOPAC polialumínium-klorid és Tecprofloc 75 NQP). Ekkor az üzemi technológiát jellemző értékek az alábbiak voltak: - a nyersvíz algaszáma. 1.175.000 ind/1, - a nyersvíz zavarossága: 30 Si0 2 mg/l, - az üzemi derített víz algaszáma: 139.000 ind/l. Az üzemi vegyszeradagolások: - BOPAC: 30 g/m 3, - Tecprofloc 75 NQP: 0,2 g/m 3. A flotálóba adagolt BOPAC mennyisége 23 és 50 g/m 3 között, a polielektrolit 0,18 és 0,1 g/m 3 között változott. Az optimális derítőszer adag 25 - 30 g/m 3 körül adódott. A BOPAC növekvő mennyiségével párhuzamosan növekedett a tisztítási hatásfok mind algaeltávolítás, mind zavarosság, mind KOIps tekintetében. Az üzemi derített víz algaszámához képest a flotálásnál azonos koagulánsdózis mellett kedvezőbb értékek adódtak: üzemi derített víz: 139.000 ind/l, flotált víz: 40.000 ind/l. Modellezésre került az üzemállapot is, mely egy nagyobb zavarosságú nyersvíz esetén (pl. áradáskor) alakulna ki. Ekkor a homokfogó felkavart vizét vezették rá a flotáló berendezésre. Az így kialakult "nyersvíz" zavarossága 3.100 Si0 2 mg/l, algaszáma 10.000.000 ind/l, KOIps 17,7 mg/l volt. A vegyszeradagolást ehhez mérten 150 g/m 3 BOPAC és 0,16 g/m 3 Tecproflocra állítottuk be. A tisztítási hatásfokok rendkívül kedvezőek voltak: az algaeltávolítási hatásfok: 99,3 %, a KOIps-ben kifejezett tisztítási hatásfok 83,6 %. A flotált víz paraméterei megfeleltek a kis zavarosságú nyersviz derítése esetén elérhető értékeknek, illetve kedvezőbbek voltak azoknál. A flotált víz algaszáma 66.000 ind/l - például jelentősen alacsonyabb volt a korábbi napokban tipikus 140.000 ind/l-es üzemi derített víz algaszámnál. Kipróbálásra került a segéd-derítőszer elhagyásának hatása a BOPAC koagulánssal végzett flotálásra. Az eredmények azt mutatták, hogy 32 g/m 3 BOPAC adagolásnál a hagyományos derítőknél szokásos tisztítási hatásfokokat el lehetett érni ezzel az üzemmóddal is. Már ekkor felvetődött a kétlépcsős tisztítás kipróbálásának igénye, de márciusban ezt még csak laboratóriumi körülmények között tudtuk modellezni, oly módon, hogy a flotált vízzel az üzem Jar-teszt berendezésén derítési próbát végeztünk. A derítési próba során kitűnt, hogy a flotálóval elért 95-96 % biológiai tisztítási hatásfokot még tovább lehetett növelni, a flotált víz maradék algaszámát minimális vegyszeradagolás (5-10 g/m 3) mellett még további 50 %-kal sikerült csökkenteni. 5.2. A kísérlet második szakasza A második kísérleti szakaszban a berendezés a márciusban kipróbált üzemállapotokkal folyamatosan üzemelt, így több mérési eredmény és nagyobb összehasonlítható adatsor állt rendelkezésre. Az április 19. és május 10. közötti időszak a nyersvíz szempontjából két egymástól jól elkülöníthető szakaszra bontható. Az első méréseket alacsony lebegőanyag-tartalmú nyersvízzel végeztük, míg a másodikat egy több napig tartó esőzést követően kialakult "áradásos" vízminőségi viszonyok között. Mivel a csapadékos napokat követően a nyersvíz jellemzőiben lényeges változás következett be, mely elsősorban a zavarossági értékek ugrásszerű megnövekedésében nyilvánult meg, a kísérleti eredmények a két időszakban külön-külön vizsgálva, és egymáshoz viszonyítva is hasznos információkat szolgáltattak. 5.2.1. Alacsony zavarossággal jellemezhető időszak A kevéssé zavaros, 2 -2,5 millió ind/l algaszámú nyersvízzel végzett kísérletek adatait az üzemi technológia jellemzőivel összevetve az 1. táblázat foglalja össze. Ezek alapján az alábbiakat állapítottuk meg: A Iga szám:
