Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Kondor Éva–Kecskés Judit: Flotálási kísérletek az algaeltávolítás érdekében az ÉRV Rt-nél

KONDOR É. - KECSKÉS J.: Flotálási kísérletek 81 Az optimális adag 16 perces flotálási idő esetén 60 g/m

3 volt (a flotált víz algaszáma 50.000 ind/l lett), míg 24 perces tartózkodási idő esetén már 40 g/m

3-es BOPAC-adagolás is 50.000 ind/l-re csökkentette a flotált víz algaszámát (az üzemi derített vízben mért értéknek a felére). 24 perces flotálással és 60 g/m

3-es BOPAC adagolással az algatisztítás hatásfoka 99 %-ra emelkedett. KOlps: Igen kedvezően hatott a flotálás a KOIps-ben kifejezett szervesanyag-tartalom alakulására is. Míg az üzemi derítés 27 %-os tisztítási hatásfokot eredményezett, addig flotálással még 40 g/m -es BOPAC adagolással, illetve az alacsonyabb, 16 perces flotálási idő alkalmazásával is 50 % feletti tisztítási hatásfokot értünk el. Zavarosság: A flotált víz zavarosság szempontjából szűrés nélkül is ivóvíz-tisztaságú volt már az itt alkalmazott legkisebb BOPAC adag (40 g/m

3) és legrövidebb flotálási idő (16 perc) mellett is. A maradó zavarossági érték jóval alacsonyabb volt e lebegőanyaggal gyengén terhelt víz flotálása után, mint az üzemi derítéssel tapasztalt érték. I. táblázat Alacsony zavarosságii nyersvíz flotálása Üzemi Kísérleti nvers derített nyers flotált flotált flotált flotált flotált flotált BOPAC, g/m

3 60 60 40 60 40 60 40 Tecprofloc, g/m

3 0,20 0,25 0,20 0,25 0,20 0,20 0,20 Flotálási idő, perc 24 24 24 24 16 16 Zavarosság, SÍO2 mg/l 31 13 44 4 4 4 4 4 4 KOlps, mg/l 3,3 2,4 4,4 1,8 1,8 1,8 1,8 1,6 2,2 Algaszám, ind/l * 10

2 2.390 113 2.174 33 50 42 42 50 110 Alumínium, mg/l 0 0,36 0,00 0,42 0,31 0,42 0,38 0,41 0,37 >H 8,3 8,2 8,3 8,2 8,1 8,1 8,1 8,1 8,1 TISZTÍTÁSI HATÁSFOK, % zavarosság 58 91 91 91 91 91 91 II KOlps 27 59 59 59 59 64 50 alga 95 99 98 98 98 98 95 A flotálás hatékonyságát e három jellemző paraméterre vonatkoztatva és összevetve az üzemi derítés tisztítási hatásfokával az 1. ábra szemlélteti. 1 ábra A flotálás és a derítés tisztítási hatásfoka kis zavarossági nyersvíz esetén 5.2.2. Aradásos időszak A kísérletsorozat idején kialakult időjárási viszonyok lehetővé tették annak tanulmányozását is, hogy milyen hatásfokkal dolgozik a flotáló berendezés a csapadékos időszakot követő, nagyobb szervetlen szilárd szennyezettségű nyersvíz, pl. áradó folyók esetében (350-830 Si0

2 mg/l). Ilyen feltételek mellett az alacsony zavarosságú (44 SiOj mg/l) nyersvízzel elért flotálási hatékonyságot csak magasabb vegyszeradaggal (100-120 mg/l) és 20-24 perces tartózkodási idő biztosításával tudtuk elérni. (2. táblázat) Algaszám, KOlps: Emelt polialumínium-klorid adagolási szintek mellett a KOlps csökkentés- valamint az algatisztítás mértéke megközelítette sőt meg is haladta a derítés hatásfokát. Az eredmények alapján az is megállapítható, hogy a nagyobb szervesanyag-tartalom kedvezően befolyásolja a flotálás hatékonyságát a zavarosabb nyersvizek esetében. Zavarosság: Az elvárásoknak megfelelően a flotált vízben a zavarosság nem csökkent olyan mértékben mint az ülepítéssel tisztított üzemi derített vízben. Ez igazolja a szakirodalom [1] azon megállapítását, hogy a szervetlen szilárd szennyezőkben gazdag vizek tisztítására a derítés az ajánlott tisztítási technológia. A zavaros nyersvíz dotálásakor elért eredményeket, a vegyszeradagolásokat és a flotálási időket a 2. táblázat szemlélteti. A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a flotálás ilyen nyersvíz-jellemzők esetében is hatékonynak bizonyult. A kísérleti eredmények azonban azt igazolják, hogy ez a technológiai eljárás elsősorban a kevés szervetlen szilárd szennyezőanyagot tartalmazó, kis sűrűségű lebegőanyaggal terhelt vizek (tavak, tározók) tisztítása esetén gazdaságos.