Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
1. szám - Zsuffa István: A Biblia és a víz
ZSUFFA I.: A Biblia és a V iz 5 figyelmezteti Egyiptom államvezetőjét, a fáraót, hogy fól kell készülnie a nedves periódust követő aszályra. Azaz a Biblia figyelmezteti a világot, hogy a vízjárás szélsőségei okozta katasztrófák elhárítására az államnak előre kell fölkészülnie. Mindez nem bízható a piaci életre, mert az egyrészt csak az "eső utáni köpönyeg" jelleggel reagálhat a katasztrófákra, másrészt a víz földi körforgásának szélsőségei egész országot, sőt földrészeket veszélyeztetnek, amely elleni védekezést az államnak kell megszerveznie az Ószövetség-i időszaktól mindenkorig. Azaz az öntözésre már a nedves periódusban kell fölkészülni, az árvizekre pedig a száraz évek során. Ha ez megvalósult volna Hazánkban, azaz az 1963-1975 közötti nedves időszak során nem állítják le a Tisza öntöző rendszerének, a csongrádi duzzasztóműnek, a Duna-Tisza csatornának az építését, az 1982-1993 évi aszály nem okozott volna ezen a területen súlyos vízgazdálkodási gondokat. A bibliai József nemcsak a vízgazdálkodási problémák megoldásának az előkészítésében adott mindenkor követendő módszertani útmutatást, hanem a hidrológiai folyamatok fölismerésében is évezredekkel megelőzte a természettudományt. A vízjárás hosszúidejű előrejelzését lehetővé tévő időjárási, vízjárási periodicitás numerikus elemzésére csak századunk közepétől került sor (.Labrouste, 1943; Frolow, 1949, 1959; Kresser, 1963; Pachner Csaba, 1969). Korunk vizsgálatainak eredményei gyakorlatilag csak a bibliai József előrejelzésének mai érvényességét támasztják alá: a vízfolyások vízhozam-idősorainak spektrum analízise szerint a számos periódus közül csak a 12-14 éves „napfolt periódus" (Cochrane, 1958) fogadható el „szignifikánsnak". Századunk hazai vízjárása igazolja ezt, hiszen az 1932-1939 évi aszály után 1940-1947 közt árhullámok sorozata okozott gondokat, majd 1948-1953 között újabb szárazság következett, amelyet néhány éves árvizes időszak után újra 6 éves aszály követett az 19571962 években. Ezen 6-12 éves száraz, majd 4-12 éves hosszú nedves, egymást váltó időszakokat Cochrane szerint (Cochrane, 1958) a 11,5 éves periódusú napfolt tevékenység generálja, amely Pachner Csaba részletes asztrofizikai vizsgálata alapján a Nap-rendszer legnagyobb bolygói Nap körüli keringési idejének legkisebb közös többszöröse, azaz a rendszer súlypontjának a keringési időtartama. Az aszályok periodicitására az Ótestamentumnak számos egyéb fejezetében is fölhívják még népük figyelmét az Ószövetség prófétái: Ótestamentum, Izajás Jövendölése 19 - 5-8 (Fenyegető jövendölések az idegen ncpek ellen. Egyiptom ellen): „ sElapadnak a Nílus vizei, a folyam teljesen kiszárad. 6A csatornák elposványosodnak, Egyiptom folyói elsekélyesednek és kiszáradnak. Elfonnyad a nád és a sás 7és minden növény a Nílus partjain. Kiszáradnak a vetések is, kiasznak és nem lesznek többé. 8BúsuInak majd a halászok és gyászolni fognak, akik a Nílusba horgot vetnek. Azok is, akik a vízen szétterítik hálóikat"... Ótestamentum, Jeremiás jövendölése 14 - 1-6 (Beszédek főleg Jojakim király idejéből. A nagy szárazság): „ 'Ezt mondta az Úr Jeremiásnak a nagy szárazság alkalmával: 2Gyászba borult Juda, bánkódnak városai: leroskadnak a földre. Jeruzsálemből kiáltás hallatszik. 3A főemberek vízért küldik szolgáikat; de amikor odaérnek a ciszternákhoz, nem találnak vizet, így üres korsókkal térnek vissza. 4A mező nem hoz többé termést mert nem esik eső a földre. Szégyenükben a szántóvetők befödik fejüket. sMég a szarvasünő is, ha megellik, otthagyja borját a mezőn, mert nem talál füvet. 6 A vadszamarak is ott állnak a kopár magaslatokon cs levegőért kapkodnak, mint a sakálok; szemük eleped, mert nincs mit legelniük." Az Ótestamentum pontosan írja le a Mediterrán éghajlati zóna időjárását: Ótestamentum, A Második Törvénykönyv 11-14 (Bevezető beszédek. Intelmek): „ ... ^földeteknek kellő időben megadom az esőt, a korai esőt, éppen úgy, mint a késői csőt, úgyhogy betakaríthatod majd gabonádat, borodat és olajodat" Ótestamentum, Jeremiás jövendölése 5-24 (Jövendölések Juda és Jeruzsálem ellen. Beszéd éhínség idején): „ 2 4Még csak azt sem mondták szívükben: Féljük az Urat, a mi Istenünket, aki megadja nekünk a korai és a kései esőt a maga idejében, és biztosítja az aratáshoz az arra rendelt heteket", ... ahol a korai eső a tavaszi, a kései az őszi jellegzetes Mediterrán típusú esőket jelzi, amely ma is alapja a Mediterrán táj időjárásának. Ótestamentum, A Leviták könyve 26 - 3-4 (A Szentség törvénye. Áldás): 3Ha törvényeim szerint éltek, ha megtartjátok parancsaimat és teljesítitek őket, 4akkor a kellő időben esőt adok nektek, ahogyan szükségetek van rá, a föld meghozza termését és a mező fája a gyümölcsöt". Ótestamentum, A Második Törvénykönyv 28-1-12 (Befejező Beszédek. A második beszéd vége. Áldások): 'Ha hűségesen hallgatsz az Úr, a te Istened szavára és lelkiismeretesen szem előtt tartod minden parancsát, amelyet ma adok neked, az Úr, a te Istened a föld népei fölé emel... 1 2Az Úr föltárja előtted bőséges kincstárát, az eget és a megfelelő időben esőt ad a földednek és úgy megáldja kezed minden munkáját, hogy sok népnek adhatsz kölcsönt, magadnak azonban nem kell kölcsönt kérned" A víz tehát Isten áldásának eredménye és jele azoknak, akik hűségesen szolgálnak neki (X. L. Dufour 1970). Ótestamentum, Jeremiás Jövendölése 17-8 (Beszédek főleg Jojakim király idejéből. Bölcs mondások): „ 8Olyan lesz mint a víz mellé ültetett fa, amely gyökereit egészen a folyóig ereszti" A Ótestamentum, Izajás Jövendölése 58-11 (Az igazi böjt): „ nMaga az Úr vezérel szüntelen és még a kietlen helyeken is folüdít. Erővel tölti el tagjaidat, olyan leszel, mint az öntözött kert és mint a vízforrás, amelynek vize nem apad el soha."
