Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

315 A holtágak ökológiai állapotának felmérése az Alföld-program keretében: a Cibakházi Holt-Tisza K Szilágyi Enikő Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok Kivonat: A Cibakházi Holt-Tisza a Közép-Tisza mentén, a Tisza folyó bal partján helyezkedik el. Méreteit tekintve is jelentős (16,8 km hosszú), és többcélú hasznosítása is van (öntözés, belvíztározás, horgászat, fürdés stb.). A vízinövényzet szempontjából eltérő összetételű víz-térrészekre tagolható: nyíltvizű, úszó és gyökerező hínámövényzettel, illetve mocsári növényzettel borított terület. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) megbízásából 1995-ben készült el a "Holtágak ökológiai állapotfelmérése (tematika)" című kutatási témajelentés. A teljes részletességű ökológiai felmérés tematikát leegyszerűsítettük, - egyes komponensek vizsgálatát elhagyva és a vizsgálatszámot racionalizálva, - másrészt a vízgazdálkodási és a rekreáció tervezési fázisainál is használható (ugyanakkor az ökológiai szempontból is fontos) új tipológiai kategóriákat vezettünk be (pl. iszapvastagság, üledékminőség stb.) az 1995-ben létrehozott tematikában. A téma kidolgozására azért volt szükség, mert az Alföld nagyszámú holtága megőrzési, védettségi besorolási, illetve rehabilitációs programjának alátámasztása érdekében azokat rangsorolni kell. A korlátozott kormányzati és önkormányzati erőforrások hatékony felhasználása érdekében a holtágakat ökológiai állapotuk szerint rangsorolni szükséges. A rangsoroláshoz szükséges - többek között - az azonos elveken és szempontokon alapuló ökológiai állapot-felmérési tematika. A kivitelezéshez új módszereket is alkalmaztunk (pl. mélységi szondás mérés, foszfor- (P) megkötő képesség mérése stb.). A tematika alkalmazásával a hagyományos fizikai, kémiai és biológiai vizsgálati módszerekkel együtt rendkívül árnyalt jellemzését tudjuk adni egy adott holtágnak. A szisztematikusan képzett adatok, az egyszerű légifelvétel, a mederfelvételek, a vízről készített fotók, az archivált üledékminták és adatok kitűnően használhatók nemcsak a holtágak rangsorolásában, hanem a holtág későbbi esetleges rehabilitációs programjához is. Kulcsszavak: holt meder, vízminőség, ökológiai vízminősítés, holtág rehabilitáció. Bevezetés Az Allold területfejlesztési és tájhasznosításáról szóló 1994. évi Kormányhatározat 1.2. bekezdése foglalkozik az "alföldi folyók holtágainak védelmével és környezetkímélő hasznosításával". így kezdődhetett meg 1995-ben az Alföld Program keretében a "Tisza Projekt" térség-fejlesztési tervezése, melyben kiemelt jelentőségűek az alföldi holtágak megmentésével kapcsolatos teendők. A holtágak, mint vizes élőhelyek (wetlands) felbecsülhetetlen természeti értéket képviselnek. Fontos szerepet töltenek be az élővilág és a biodíverzitás megőrzésében és fenntartásában. A korlátozott kormányzati és önkormányzati erőforrások hatékony felhasználása érdekében is szükséges a holtágak ökológiai állapotának ismerete. Az Alföld nagyszámú holtága megőrzési, védettségi besorolási, illetve rehabilitációs programjának alátámasztása érdekében azokat rangsorolni kell. A rangsoroláshoz szükséges volt többek között az azonos elveken és szempontokon alapuló ökológiai állapot-felmérési tematika elkészítése. A KTM megbízásából a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség közreműködésével 1995-ben elkészült a "Holtágak ökológiai állapotfelmérése (tematika)" című témajelentés. Az ehhez felhasznált alapirodalom a Dévai György et. al. 1992-ben kiadott munkája: "Vízminőség és ökológiai vízminősítés" (Acta Biol. Debr. Oecal. Hung. 4, 1992.). Az elméleti munka megalkotása után 1996-ban lehetőségünk adódott a tematika gyakorlati kipróbálására a Cibakházi Holt-Tiszán. Legfontosabb célunk egy mintajellegű alapállapot felvételezés bemutatása volt. A Cibakházi Holt-Tisza a Közép-Tisza mentén, a Tisza folyó bal partján helyezkedik el. Méreteit tekintve is jelentős (16,8 km hosszú), és többcélú hasznosítása is van (öntözés, belvíztározás, horgászat, fürdés stb.). A vizinövényzet szempontjából eltérő összetételű víz-térrészekre tagolható: nyíltvizü, úszó és gyökerező hínárnövényzettel, illetve mocsári növényzettel borított teriilet. Anyag és módszer Mintavételi helyek és dátumok A Cibakházi Holt-Tisza hét pontján vettünk víz- és üledék mintát Ezeket a pontokat egyenletesen elosztva jelöltük ki, figyelembe véve a vízen történő közlekedési lehetőség korlátozottságát. A kémiai és biológiai vizsgálatok céljára márciustól-novemberig havi gyakorisággal történtek helyszíni mérések és mintavételek. Az üledék- és bentosz vizsgálatokat ugyanezen pontokon, ill. szelvényekben végeztük. Vizsgálati módszerek A Dévai-féle, teljes részletességű ökológiai felmérés- tematikát leegyszerűsítettük, - egyes komponensek vizsgálatát elhagyva, és a vizsgálatszámot racionalizálva, - másrészt a vízgazdálkodási és a rekreáció tervezési fázisainál is használható (ugyanakkor az ökológiai szempontból is fontos) új tipológiai kategóriákat vezettünk be (pl. iszapvastagság, üledékminőség stb ). A kivitelezéshez új módszereket is alkalmaztunk (pl. mélységi szondás mérés, foszfor-megkötő képesség mérése stb.). Geodéziai felmérés és szelvényfelvételek A kijelölt helyeken a mederkeresztszelvény felvételét készítettük el közel egyenletes sűrűségben: a Cibakházi Holt-Tisza alsó ágában 6, a felső ágában 7 helyen. Légifotózás A légifelvétel egyszerű eszközökkel történt, PZL-típusú 4 személyes (egyszámyas) repülőgéppel 600 m magasságból (a megfelelő engedélyeztetést követően). A mintegy 60 db 13 x 9 cm-es pozitív képet vászonra erősített kartonpapírTa kasíroztuk. A keresztszelvények felvételekor bemért, rögzített távolság segítségével léptéket, illetve méret-arányt tudtunk megállapítani. Ennek alapján számítottuk a vízfelületet és a növényzettel borított, továbbá a teljes holtág felületének nagyságát m

2-ben, hektárban, illetve %-ban. Helyszíni mérések A holtág vizsgálata során a vízmintavételekkel párhuzamosan helyszíni méréseket végeztünk GRANT/YSI mélységi szondás, több paraméteres adatgyűjtő rendszerrel. A méréseket a mintavételi pontokon a vízfelszín alatt 25 cm mélységben kezdtük, és 50 cm-enként, a mederfenék eléréséig végeztük. Az általunk mért paraméterek: vízmélység, vízhőfok, oldott oxigén, oxigéntelítettség, vezetőképesség, pH, redoxpotenciál, zavarosság, napsugárzás intenzitás. A mérések során a mért értékek adattárolóba kerültek, az adattárolóból az eredmények kinyomtathatók, számítógépbe áttölthetők, táblázatkezelő programokkal feldolgozhatók. Kémiai és biológiai vizsgálati módszerek Az aiább felsorolt komponensek vizsgálatát a megfelelő szabványok alapján végeztük: vízhőmérséklet, faji. elektromos vezetőképesség, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, klorid, szulfát, HC0

3, COj, pH, KOI

v, NR,, N0

2, NO,, PO„, összes P, oldott 0

2, a-klorofill, csíraszám (37° C), Daphnia-teszt, Statikus halteszt, Csíranövény-teszt, üledék-előkészítés, üledéknehézfém vizsgálat, üledék szervesanyag-tartalom üledék összes N, üledék összes P. Ezen kívül vízi makrovegetáció, bakterio-, fito-, zooplankton és bentosz vizsgálatra került sor. Eredmények A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a holtág az önálló életének mintegy 140 éve alatt jelentősen feltöltődött, az iszapvastagság (átlaga: 1,38 m) 57 %-a a vízmélységnek (átlaga: 2,41 m). A holtág több tíz ha területén már összefilggő, nyílt vízfelület nélküli nádas van. Az adott vízmérce érték mellett 4,2 millió m

3 víz és 2,64 millió m

J iszaptérfogat van a holtág medrében. A holt meder átlagos szélessége 129 m-nek számítható, a nyílt vízfelület 194 hektár (72 %), ezen kívül a holtág területének 28 %-át növényzet (78 hektár), döntően nádas borítja. Az üledékminőség viszonylag homogén, a jelenlegi és korábbi szennyvíz-bevezetések közelében nagyobb szerves anyag és foszfát tartalommal. A fémtartalom és a kétféle toxicitás vizsgálat eredményeként elmondható, hogy az üledék nem toxikus.