Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

316 A vízminőség a mélység irányában jelentős változást mutat a szondás mérések tanúsága szerint. A mederfenék irányában csökken az oldott oxigén, a pH-érték, a redoxpotenciál, a vízhőfok. Az üledék felszínéhez érve anaerob állapotok jönnek létre. Az iszap Pfelvevő képessége igen jelentős. Az üledék közepesnél nagyobb nitrogén tartalmú és nagy foszfor tartalmú. A holtág a jelentős hossza miatt (16,8 km) a hossz-szelvénye mentén is jelentős vízminőség-változást mutat mind a kémiai, mind a biológiai paramétereket tekintve, de a hét mintavételi pontban kapott eredménnyel jól lehet reprezentálni a teljes holtág víztömegét. A "felső" ág teljesen állóvízi jellegű, nagyobb sótartalmú, eltérő biológiai értékekkel. Az "alsó" ág az időnkénti vízfrissítés miatt kisebb sótartalmú. A mélységi hőmérsékletváltozás nagyobb, mint a hossz-szelvénybeni, de összességében az aktuális hőmérsékleti értékek különbségei vertikálisan és horizontálisan is csekélyek. Gyengén változó, közepes sótartalmú a holtág vize. Uralkodó anion a nátrium, kationok közül pedig a hidrogénkarbonát. A víz pH-értéke horizontálisan gyengén változó (7,09,5 közötti). Májustól októberig jó fényellátottságú a víz, az átlátszóság 60-140 cm közötti. A felszínen jó oxigén-ellátottságú, hossz-szelvény mentén kis eltérésekkel. A víztömeg aerob az üledékközeli víztömeget kivéve. Oldott foszfátban és szervetlen kötésű nitrogénben (azaz növényi tápanyagban) szegény a víz. A víz szerves anyag tartalma nagy, szerves kötésű N-tartalma kicsi, összességében szerves táplálékban szegény. A víz nem toxikus. Az a-klorofill tartalom alacsony és nagymértékben változó, a fitoplankton biomassza közepes és nagy mértékben változó. Az előforduló hínárállomány biomasszája közepesen magas és nagy mértékben változó. Valószínűleg a nagyon laza üledék miatt a hínárállomány csekély területű a nádasállományhoz képest. Összességében az építő (konstruáló) szervezetekben szegény víz. A planktonikus szaprofita csíraszám, továbbá a planktonikus baktériumszám alacsony és nagymértékben változó. A zooplankton biomassza alacsony és nagy mértékben változó. A zoobentosz biomassza alacsony és nagy mértékben változó. Valószínűleg az üledék felület anaerob és laza volta miatt igen kis biomasszájú élőlény-együttes (zoobentosz) található az üledékben. Emiatt az itt található szervesanyag nem fogy el, nem kerül a zoobenton testébe, innen a fenékjáró halak testébe, ezért az iszap mennyisége állandóan nő. A lebontó (destruáló) szervezetekben szegény víz. Összesen 17 halfaj ismert a holtág vizéből, ezek között nincsen védett. A holtág tájképi okok miatt érdemelne helyi, akár részleges védettséget is a Tisza-menti zöld folyosó részeként. A holtág mentén hiányzik a védőzóna, legnagyobb hosszban közvetlenül művelt földterülettel, máshol üdülőterülettel és Cibakháza község beépített területeivel érintkezik. Egyetlen védett növényfaj (Salvinia natans L.) volt csak fellelhető, helyi jelentőségű fajok és társulások jellemzőek. Következtetések A holtágak ökológiai állapotfelmérése tematikájának gyakorlati alkalmazása beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A tematikában foglalt paraméterek megállapítása nyomán mind a vízminőségi, ökológiai és vízgazdálkodási vonatkozásban a gyakorlat számára fontos adatokat képezni tudtuk. A hagyományos fizikai, kémiai és biológiai vizsgálati módszerekkel együtt rendkívül árnyalt jellemzését tudjuk adni egy adott holtágnak. A minősítő jellegű megállapításokat a tipológiai értékelés alapján meg lehet tenni. A tematika a gyakorlat számára is jónak bizonyult azzal a megjegyzéssel, hogy a tipológiai besorolást néhány paraméter esetében bővíteni (természetvédelem), vagy módosítani (üledékminőség) kell. A tematika alkalmazásával a természeti értékek és élőhelyek szempontjából legértékesebb holtágak természetvédelmi oltalom alá helyezésének előkészítése megkezdhető. A rekreációs és egyéb felhasználásra javasolt holtágak hasznosításával kapcsolatos állami (hatósági) feladatok (szennyezőanyag terhelés visszaszorítása, természetvédelmi, ökológiai, vízgazdálkodási prioritások meghatározása, stb.) elvégzése megtörténhet. A szisztematikusan képzett adatok, az egyszerű légifelvétel, a mederfelvételek, a vízről készített fotók, az archivált üledékminták és adatok kitűnően használhatók nemcsak a holtágak rangsorolásában, hanem a holtág későbbi esetleges rehabilitációs programjához is. Irodalom: Dévai, Gy. et al. (1992): Vízminőség és ökológiai vízminősítés. A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 3. rész: Acta Biologica Debrecina. Supplementum. Fasc. 4, K. Szilágyi, E. (szerk.) (1995): Holtágak ökológiai állapotfelmérése (tematika) Szolnok, (KTM kutatási témajelentés). Waijandt, J. (szerk.) (1996): A Cibakházi Holt-Tisza ökológiai állapotfelmérése. Szolnok, (KTM kutatási témajelentés). Ecological surveying of the dead-branches in course of the "Alföld" Program ("Cibakházi" dead-branch of river Tisza) Szilágyi, K Abstract: There was a govermental decision passed about defence and utilization of the dead branches of lowland rivers. The ranging among others needs the thematic ecological state survey based upon identical principles and view-points. On behalf of the Ministry of Environment protection and Régiónál policy in 1995 there was a research report produced under the name of "The ecological state surveing of the dead-branches (thematic)"- „Alföld Program".The dead-branches as wetlands represent invaluable natural values. The parctical test was in 1996, on the „Cibakházi" dead-branch of river Tisza. The "Cibakházi" dead-branch of river Tisza is located in the middle-Tisza region on the left side of the river. In consequence of its size (16.8 km long) and its multipurpose utilizing (irrigation, excess water storage, angiing, bathing etc.) it has a significance. From the view-point of aquatic vegetation it can be divided into different combination of waterbodies such as: open water, areas covered by floating and rooting reed-grass respectively swamp vegetation. We reduced the fully detailed ecological survey - by leaving out the test of certain components and rationalizing the number of tests - on the other hand we initiated new typological categories (such as: thickness of sitt, quality of sediment etc.) usable in the planning phases of water economics and recreation (in the same time it is important in the view-point of ecology as well) in the created thematic material in 1995.There was a need to elaborate the subject because a priority üst must be created to back up the conservation, protection ranging and rehabilitation programmes of the great number of dead- branches of the "Alföld" territory. In the interest of the use of the limited governmental and self-governmental sources there is a need to rangé the dead-channels by their ecological state.By the use of this thematic together with the traditional physical, chemical and biological test methodes we can produce an exceptionally tinged characterizing of a given dead-branches.The systematically produced data, the simple aerialphoto, the cross-section of the bed, the photos of the water, the archived sediment samples and data can especially be used not only in the ranging of the dead-branches but alsó in a possible following rehabilitation program of the dead-branches. Keywords: dead-branch, waterquality, ecological waterqualifying, dead-branch rehabilitation