Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

314 Ez eddig a Balatonon még nem tapasztalt jelenségnek bizonyult. Több kapcsolódó kérdés is felmerülhet: Az utóbbi évek látványos, de látszólagos vízminőségjavulását követően a planktonikus eutrofizációt a bentonikus eutrofizáció követi? 1995-96-ban feltehetően a megnövekedett UV-A- és UV-B-sugárzás hatására csökkent a fonalas kékalgák és a többi algafaj mennyisége. Ugyanakkor előtérbe kerültek bizonyos, UV-besugárzás elleni védekező stratégiával rendelkező fajok (felúszás-liftezés; kocsonyaburok; kovaalgák, barázdás algák). Ez a jelenség is ennek a megnövekedett besugárzásnak a hatása? Az 1995-96-os évek vízminősége hirtelen javulásának lehetséges okairól külön előadásokban és cikkben számoltunk be (Kiss 1994, 1997/a, 1997/b). Irodalom Borbély, Gy. (1985): A cianobaktériumok (kékalgák) szerepe a Balaton ill. a természetes vizek eutrofizációjában. MTA SZBK Növényélettani Intézet Kutatási jelentés. Felföldy, L. (1974): Biológiai vízminősítés VIZDOK Forsberg, A. C., Ryding, S. 0., Claesson, A. (1978): A water chemical analysis and or algal assay. Sewage eflluent and polluted lake water studies. Mitt. Internál. Verein. Limnol. 21. Gorzó, Gy. (1985): A Balaton üledékéből kitenyészthető planktonikus heterocisztás cianobaktériumok. Hidrol. Közi. 65. 357-360. Gorzó, Gy. (1986): A Balaton üledékében előforduló cianobaktérium spórák csírázásának hőfokfuggése. MHT. IV. Orsz. Vándorgy., Hévíz. Gorzó, Gy. (1987): Fizikai és kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianobaktériumok spóráinak csírázására. Hidrol. Közi. 67. 127-133. Gorzó, Gy. (1988): A Balaton és néhány tározó kékalgásodási folyamatainak feltárása. KDT KŐVIZIG Kutatási jelentés. Gorzó, Gy. (1992): A Balatonban előforduló kékalgák hatása a vízhasználatokra. KDT VÍZIG Kutatási jelentés. Gorzó, Gy., Kiss, G. (1984): A balatoni 1982. évi trofitás-emelkedés okai. Vízügyi Közlemények, 4. 586-606. Gorzó, Gy., Kiss, G. (1985): Néhány heterocisztás cianobaktérium populációdinamikája a Balatonban. Hidrol. Közi. 65. 181-186. Kennaway, G. M. A., Edwards, G. (1989): Seasonal and verticai distribution of picoplankton in Llyn Padarn, Gwynedd. British Phycological Journal 24. 375-384. Kiss, G. (1994): Néhány fontosabb balatoni kékalgafaj populációdinamikája a 80-as években. MHT. XII. Orsz. Vándorgyűlés, Siófok. Kiss, G. (1997/a): Algapopulációk változásai a Balatonban környezeti tényezők hatására. Hidrol. Közi. 77. 7-8. Kiss, G. (1997/b): Algapopulációk változásai a Balatonban környezeti tényezők hatására. IV. Magyar Ökológus Kongresszus, Pécs. Kóbor, I. (1994/a): A kékalgásodást befolyásoló legfontosabb fizikai és kémiai faktorok hatása a Balaton trofitásának hosszú távú alakulására. MHT. XII. Orsz. Vándorgyűlés, Siófok. Kóbor, 1.(1994/b): The role of the water temperature and the nutrition, two of the most important factors affecting cyanobacterial blooms, since 1982, in the eutrofication of the shallow Lake Balaton. Sth Hungárián Algological Meeting, Mosonmagyaróvár. Kóbor, I. (1997): A meteorológiai és hidrológiai paraméterek szerepe a Keszthelyi-medence trofitásának alakulásában. Hidr. Közi. 77. 19-21. Kovács, A., Koncz, E., Vörös, L. (1997): Nyári cianobaktérium populációk dominancia viszonyainak alakulása a fényintenzitás függvényében. Hidrol. Közi. 77. 14-16. Németh, J., Vörös, L. (1986): Koncepció és módszertan felszíni vizek algológiai monitoringjához. GRAFO, Budapest, pp. 1-135. OECD (1982): Eutrofication of waters. Paris. Padisák, J. (1997): Fonalas kékalgák a Balatonban. Kézirat. Padisák, J., Kovács, A. (1997): Anabaena compacta (Nygaard)-Hickel új kékalga faj a Balaton üledékében és planktonjában. Hidr. Közi. 77. 29-32. Sakamoto, M. (1966): Primary production by phytoplankton community in somé Japanese lakes and its dependence on lake depth. Arch. Hydrobiol. 62. Tamás, G. (1974): The biomass changes of phytoplankton during 60s. Annál. Biol. Tihany 41. 323-343. Tamás, G. (1975): Horizontally occuring quantitative phytoplankton investigation in Lake Balaton 1974. Annál Biol. Tihany 42. 219-279. Utermöhl, H. (1958): Zur Vervollkommnung der Quantitativen Phytoplankton-Methode. Mitt. Internat. Verein. Limnol. 9. 1-38. Vörös, L. (1979): A fitoplankton mennyiségének és összetételének változása a Balatonban. MHT. Orsz. Vándorgyűlés, Keszthely. Vörös. L. (1980): A Balaton fitoplanktonja 1976-ban. Bot. Közi. 67. 2533. Vörös, L. (1984): A fitoplankton mennyiségi jellemzőinek értékelése vízminősítési szempontból balatoni mérések alapján. Hidr. Közi. 64. 157-162. Vörös, L. (1985): Bakteriális méretű fotoautotrófikus szervezetek európai sekély tavakban. Kézirat. Vörös, L. (1986): A pikoplankton jelentősége a Balatonban. Kézirat. Vörös, L. (1991): Importance of picoplankton in Hungárián shallow lakes. Verh. Internat. Verein. Limnol. 24. 984-988. Vörös, L., Németh, J. (1981): A balatoni fitoplankton változása. Vízügyi Közlemények 2. Vörös, L.. Vizkeleti, É„ Tóth, F„ Németh, J. (1983): Trofitás vizsgálatok a Balaton Keszthelyi-medencéjében 1979-ben. Hidr. Közi. 63. 390398. Vörös, L., Padisák, J. (1991): Phytoplankton biomass and chlorophyll-a in somé shallow lakes in central Europe. Hydrobiol.,. 215. 11 l-l 19. Vörös, L„ Gulyás, P., Németh, J. (1991): Occurrence, dynamics and production of picoplankton in hungarian shallow lakes. Int. Revue ges. Hydrobiol. 76. 617-629. Vörös, L„ Nagy, G. P. (1994): A Balaton fitoplanktonjának évtizedes változásai. MHT. XII. Vándorgyűlés, Siófok. Long-term investigations of phytoplankton in lake Balaton Kiss, Gábor Central-Transdanubian Environmental Agency, Székesfehérvár Abstract: The investigations of phytoplankton made in lake Balaton between 1979-96 indicate characteristic changes both in time and space. The initial eucaryotic dominance (green algae, diatoms, dinoflagellates) was followed by the procaryotic dominance (blue-green algae or cyanobacteria) from the middle 70s gradually. First the Aphanizomenon flos-aquae, after the Anabaena spiroides, Aphanizomenon issatschenkoi and the Cylindrospermopsis raciborskii became dominant. This succession can be observed even in one year.In the long-term changes of chlorophyll-a, the individual number of algae and algal biomass twoyear cycles can be experienced (the even years are algal, the odd years are less algal). The seasonal succession is complete usually in the less algal years, in the even years the C. raciborskii suppresses almost everything else. The cyanobacteria take up a place in a watercolumn vertically or diffiisely permanently or mainly close to the water surface but only for a short time.The reproduction of C. raciborskii is influenced on a large scale by the temperature, the light, the nutrients (N, P) and their rare (N/P), and certain microelements (Mo).We investigated the fertilization of the sediment with cyanobacterial akinets several times.The production biological role of the picoalgae (ultrananoplankton) is very important. A case study in 1997 - though in another light - drew our attention to the possible role of these micro-blue-green algae in the bentonic eutrofication and in the defencial strategies against the increased UV-A and UV-B-irradiance.The last two years (1995, 1996) are exceptional in several respects. Since then there is continuous algal structure change in lake Balaton. The research of causes and results is an urgent task. Keywords: procaryotic dominance, Cylindrospermopsis raciborskii, cyanobacterial akinet, picoalga, bentonic eutrofication