Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

265 Köszönetnyilvánítás Az utóbbi két év kutatásai a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a T 016835 sz. OTKA anyagi támogatásával történtek. Irodalom Ács, É.. Buczkó, K, 1994. Comparative algological studies on the penphyton in the branch-system of the River Danube at Ásványráró (Hungary).-30. Arbeitstagung der IAD, Zuoz/ Schweiz, p. 413-416. Ács, É„ Buczkó. K, 1996. The changes of relatíve importance value of periphytic algal taxa in Szigetköz section of River Danube (Hungary). 31. Arbeitstagung der IAD, Baja/Ungam, Bothár, A. 0000. A Szigetközben végzett zooplankton (Cladocera, Cope­poda) vizsgálatok eredményei, 1991-1996. Hidr. Közlöny in press. Bothár, A. <& Kiss. K.T. 1995. Ánderungen des Phyto-, und Zooplanktons in der Donau bei Göd/Ungarn (1669 Strom Km) zwischen 1991-1994. Opusc. Zool. Budapest, 27-28: 137-146. Buczkó, K. <6 Ács, É., 1992 Preliminary studies on the periphytic algae in the branch-system of the Danube at Cikolasziget (Hungary). Stud. bot. hung. 23: 49-62. Kiss, K. T. 1985. Changes of trophity conditions in the River Danube at Göd. Danubialia Hungarica XCIV. Annál. Univ. Sci. Budapest Sect. Biol. 24-26: 47-59. Kiss, K. T. 1987 a. Phytoplankton studies in the Szigetköz section ofthe Danube dunng 1981-1982. Arch. Hydrobiol. 78,2. Algol. Studies. 47: 247-273. Kiss, K. T. 1987 b. Fitoplankton vizsgálatok a Duna kisalföldi szakaszán 1981-82-ben. In.Tamásné Dvihally Zsuzsa (szerk): A kisalföldi Du­na-szakasz ökológiája. VEAB. p. 77-101. Kiss, K. T. 1994. Trophic Ievel and eutrophication of the River Danube in Hungary. Verh.Intemat.Verein.Limnol. 25: 1688-1691. Kiss, K. T. 1997. The main results of phytoplankton studies on the River Danube and its side arm system at the Szigetköz area during the nineties (Hungary) Limnologische Berichte Donau 1997. Kiss, K. T. & S. 1. Genkal, 1996 . Phytoplankton ofthe Danube's reser­voirs in September 1995 from Germany to Hungary. In. Bérezik, A. (Red.) Limnologische Berichte Donau 1996 Band. I. p. 143-148. MTA Okol. Bot. Kut Int. Magyar Dunakutató Állomás, Vácrátót/ Göd. ISBN. 936 8391 20 0. Kiss, K. T. & S. 1. Genkal, 1997 Télvégi-koratavaszi Centrales (Bacilla­riophyceae) vízvirágzás a Dunán (1996) [Late wuiter-early spnng bloom of centric diatoms in the River Danube at Göd], Hidr. Köz­löny 77: 57-58. Láng, /., Banczerowski, I. & Bérezik, A. (eds.), 1994. Annotated refe­rences to the Bős (Gabéikovo)-Nagymaros Danube Barrage System Project-Akaprint Budapest, pp. 1-277 Németh, J. 1987. Tagliche Phytoplankton-Untersuchungen im Donau­Nebenarm bei Ásványráró (Sommer 1985). 26. Arbeitstagung der IAD. Passau/Deutschlánd. 1987. p: 164-169. Németh, J & Skobrák, F. 1985. Vergleichcnde hydrobiologische Unter­suchungen in dem Haupt- und in dem Nebenarm der Donau bei Ás­ványráró in 1984 II Phytoplankton un Chlorophyll-a Gehalt.-25. Ar­beitstagung der IAD. Bratislava. 1985. p; 237-241. Rákóczi, L. 1989. Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra [The effect of river barrages on sediment- and bed-condition]. Vízü­gyi Közlemények, 71: 5-24. Tevanné Bartalis, E., 1978. A szigetközi mellékágak szerepe a Duna eutrofizálódásában. Környezetv és vízgazdálkodás 1978. P: 6-16. Tevanné Bartalis, E. 1987 a. A Duna szigetközt szakaszának és hul­lámtéri vizeinek biológiai minősége. In Tamásné Dvihally Zs. (szerk): A kisalföldi Duna-szakasz ökológiája VEAB Keszthely, ISBN 963 7121, 82, p: 42-76. Tevanné Bartalis, E. 1987 b. A fitoplankton mennyiségi változásai a Duna rajkai (1848,4 (km) szelvényében az 1983-1986. években. Hidrológiai Közlöny. 67: 205-213 Vörös, L, V.-Balogh, K, Herodek, S & Kiss, K.T., 0000. Underwater light conditions, phytoplankton photosynthesis and bacterioplankton production in the Hungárián section of the River Danube. Arch. Hydrobiol. Suppl. iMrge Rivers. (in press). KISS KEVE TIHAMÉR Flidrobiológus, algológus, a biológia tudomány kandidátusa. 1967-78 között a Debreceni Vízművek laboratóriumának vezetője, ahol elsősorban a Tisza tiszalöki szakasza és a Keleti Főcsatorna fitoplanktonjának vizsgálatával foglalkozott. 1978 óta az MTA ÖBKJ Magyar Dunakutató állomásán dolgozik, jelenleg tudományos főmunkatárs. Fő kutatási területe: a Duna fitoplanktonjának rövid és hosszú távú változása, a folyó trofitási szintje, eutrofizálódása valamint a dunai erőmű­vek és tározóinak ez utóbbiakra gyakorolt hatása A few important result of phytoplankton studies at the Szigetköz area (Hungary) Kiss, K. T. Abstract The regular phytoplankton analyses of the River Danube and its side arm system at the Szigetköz area started somé fifteen years ago (see references in Láng et al. 1994). Dunng recent years the studies have been focused on the ecological effects of the Gabéikovo power station and its reservoir (Cunovo-reservoir) on the phytoplankton communities and the trophic status of the main arm and side arm system. It is important to outline the major effects that power stations and reservoirs have upon algal proliferation and eutrofication. Dunng the eighties the phytoplankton density and trophic level of the Riv. Danube became 5-10 times higher than that ofthe tifties Thís increase was caused primarily by the effect of reservoirs. After the construction of the Cunovo-reservoir the late winter, early spring peak of phytoplankton developed 2-3 weeks earlier than „before the reservoir". In July and August 1994 the phytoplankton density of the River Danube at Dunakiliti and Göd was high. Among the other centric diatoms present a warm stenothermic species (Skeletonema polamos) reached a cell density of 80000-100000 cell ml"' (this was twice the peak cell density recorded during the previous investigations). In July and August 1994 the density of Microcystis flos-aquae was high (20 000 - 25 000 cell ml"', biomass 2,5-3,0 mg 1"') in the River Danube at Dunakiliti and Göd. These values were 10 times higher than the peak values previously recorded. The phytoplankton density and trophic level can be 2-4 times higher m the still-watcr area of the Cúnovo-reservoir (the 2" d large southem bay), than in the by-pass channel (in average 200%, min. - 125%, max. ­450 %). In the side arm system the hydrological conditions were quite difTerent before the construction of the Gabéikovo power station. The branches near the Danube were flooded several time a year, depending on water discharge. After the Iloods the Danube's phytoplankton changed in the branches to a lake-like phytoplankton with different species and frequently a higher number of species than before present. The hydrological conditions of these branches became quite ditferent after the construction ofthe recharge system and underwater weir There is now a continuous current in most part ofthe bran­ches. Under these conditions there is only a small possibility for a change in the species composition and an increase in the number of species as was the case before the construction of the recharge system and underwater weir Therefore the number of species decreased in all branches. The recharge system „destroyed" the originál rich phytoplankton of the Lipót oxbow-lake (Lipóti-morotva). In September 1993 the phytoplankton ofthe Lipóti-morotva was very rich in species, compared with other branches of the Danube. In the uniquely rich phytoplankton 10 Cyanophyta, 27 Euglenophyta, 5 Chrysophyceae & Xanthophyceae, 26 Bacillariophy­ceae, 11 Cryptophyceae and 49 Chlorophyceae species were found. The originál" rich algal flóra never appeared again Keywords nver phytoplankton, taxonomieal composition, abundance, trophic level, eutrophication, effect of power station's reservoir

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom