Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Hrabovszki Erika: A Dél-Alföld felszín alatti vizeinek nyomelem tartalma
IIRABOVSZKJ E.: A Dél-Allold felszín alati vizei 227 tő lépésekben megy végbe (Froehlich és mtsai 1979). Az üledékkel eltemetődött szerves anyag mennyisége az ülepedés sebességével hozható kapcsolatba (Wilson 1985). A nagyobb sebességű üledék-képződésnél az oxigén hamar elfogy, és az üledékben már nem az oxigén, hanem a NO3", MnOi, Fe ;Oj. SO4 2" szerepel oxidáló ágensként a szerves anyagok átalakításában. Ennek során a vas redukálódik, oldható formába kerül és mobilizálódik, ami a nyomelemek (As) mobilizációjával jár együtt. Az előbbieket figyelembe véve, ez a háttér-változó az 0xidációs és redukciós viszonyokkal áll kapcsolatban. lő változókkal, és a kutak helykoordinátáinak figyelembe vételével, ismételt klaszteranalízissel végeztem, mely a 7., 8., 9.. 10. ábrán feltüntetett csoportokat eredményezte. A klaszteranalízist mind a négy esetben a csoport-átlag módszerrel és euklideszi távolsággal számoltam. A karbonátos kőzetek oldódási folyamata alapján pH, Ca, Mg. és Sr értékeivel - végezve a csoportosítást, öt csoportot kaptam eredményül. Az öt csoport átlagos kémiai összetétele a 3. táblázatban, az egyes csoportok területi elhelyezkedése a 7. ábrán látható. Az 1. 2. és 3. csoport a Duna üledékeire, míg a 4. és 5. csoport, a Körös medencére esik. Ez utóbbi két csoport teljes átfedésben van, de mélység alapján elkülönülnek egymástól. A csoportok átlagos Ca, Mg, Sr értékeit összehasonlítva, a Körös medence sekélyebb rétegeiből származó kutak (5. csoport) kalcium, magnézium és stroncium tartalma a legnagyobb, és a mélység növekedésével csökken a három ion koncentrációja. Az 1., 2. és 3. csoport Ca. Mg, és Sr értékeit hasonlítva össze, illetve figyelembe véve a felszín alatti vízmozgás irányát, a három ion átlagos koncentráció értéke a vízmozgás irányában csökken. 6. ábra. A Li koncentráció változása a Na koncentráció függvényében A negyedik főkomponensben a legnagyobb súllyal az Al 3 + és Zn 2 + szerepel. Az aluminoszilikátok mállása során az Al 3 + is oldatba kerül, melynek stabilitása a pH érzékeny függvénye. Semleges pH értéknél az alumínium oldhatósága minimális, így gibbsit alakjában, vagy agyagásványok rácsába beépülve az alumínium ion kiválik a vizes rendszerből. Ez a főkomponens. amely a felszín alatti vizek alumínium és cink tartalmára azonos módon fejt ki hatást, másodlagos ásványképző folyamattal azonosítható. A vizek Zn : + koncentrációját az ionok alumíniumhidro.xid felületén történő adszorpciója is befolyásolhatja. Az adszorpció mértéke a vizsgált közeg PT koncentrációjától függ. A pH növekedés az alumínium ion mobilizációjának kedvez, ezzel növelve a vizek A1 és Zn tartalmát (Coston, Fuller, Davis 1995). 8. ábra. Az aluminoszilikátok mállasa alapján végzett klaszterezés eltérő vízminőségű csoportjainak területi elhelyezkedése 7. ábra A karbonátos kőzet oldódás alapján végzett klaszterezés eltérő vízminőségű csoportjainak területi elhelyezkedése A főkomponens analízis által kapott négy geokémiai folyamat ismeretében az egyes folyamatok térbeli elhelyezkedését vizsgáltam az adott területen. Ezt a megfele9. ábra A redoxi folyamatok alapján végzett klaszterezés eltérő vízminőségű csoportjainak területi elhelyezkedése Az aluminoszilikátok oldódási folyamatát tükröző változókat - Na. alkalinitás, Ba. Li értékeit - véve alapul a klaszterezéshez, négy csoportot kaptam (8. ábra, 4. Hindii " ss^s; Sttkku'Cl Mod«»ió»o »arhti 1
