Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Hrabovszki Erika: A Dél-Alföld felszín alatti vizeinek nyomelem tartalma

228 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 4. SZ. táblázat). Az I. és 2. csoport között átfedés van, a Duna üledékében, a területileg egy mástól jól elkülönülő 3. és 4. csoport a Körös medencében helyezkedik el. A 4. cso­portba tartozó kutak vizeinek Na, Ba és Li tartalma lé­nyegesen nagyobb a többi csoportéhoz viszonyítva. A Körös medencében a Li a mélységgel mutat korrelációt (11. ábra). 10. ábra. A másodlagos ásványképződési folyamat alapján végzett klaszterezés eltérő vízminőségű csoport­jainak területi elhelyezkedése UnmM • 0.0001 I.HI 0.0011 0,00 1 0.0010 0.001 0,0011 0.004 0.0044 100 . • ' • . • • 200 * * • • • •£ 300 • • í I •00 • • •00 700 —— * 77. ábra. A Li koncentráció változása a mélység függvényé b en 0 0.005 0,01 0,011 0,02 0.02S 0,03 10 0 * • • • 100 • • £ 100 • • • s ^ 400 100 , •00 700 12. ábra. A Fe koncentráció változása a mélység függvényében A redox folyamat - Fe, KOI, és As értékei - alapján csoportosítva a vízmintákat (9. ábra, 5. táblázat) az 1., 2. és 3. csoport a Duna üledékeire, a mélység alapján el­különülő 4. és 5. csoport a Körös medencére esik. A cso­portok átlagos összetételét tekintve 5. csoportot alkotó kutak vizeinek As, Fe, és szerves anyag tartalma na­gyobb a többi csoportéhoz viszonyítva, másrészt az u­gyanarról a területről származó (Körös medence), de mélyebben elhelyezkedő kutak vizeinek (4. csoport) szerves anyag tartalma, vas és arzén átlagos koncentrá­ció értéke kisebb, mint a sekélyebb rétegekből származó­ké (5. csoport). A mélységgel a vizek arzén és vas mennyisége csökken (12. ábra). Öt csoportot kaptam a másodlagos ásvánvképző fo­lyamattal - Al, Zn - végzett klaszterezés eredményeként (10. ábra, 6. táblázat). A Körös medence területén elhe­lyezkedő 4. csoport kútjainak vize tartalmaz kimutatha­tó mennyiségű alumíniumot. 5. Összefoglalás A vízkémiai adatok többváltozós statisztikai módsze­rekkel történő feldolgozása lehetővé tette a nyomelemek szempontjából azonos vízminőségű területek elkülöníté­sét, illetve az egyes területeken érvényesülő, a víz nyom­elem tartalmát befolyásoló tényezők meghatározását. A kapott eredmények az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A főkomponens analízis segítségével négy geoké­miai folyamatot sikerült azonosítani, amelyek a vizsgált területen a felszín alatti vizek nyomelem tartalmát befo­lyásolják. Ez a négy geokémiai folyamat: kalcit és dolo­mit oldódása, földpátok mállása, redox és másodlagos ásványképző folyamatok. 2. Az egyes nyomelemek eredetére vonatkozóan a négy geokémiai folyamat szerepe eltérő. A vizek Sr koncentrációját a kalcit és dolomit oldódása, a Ba. Li, Sí tartalmát az aluminoszilikátok mállási folyamata, az As. Fe mennyiségét oxidációs-redukciós viszonyok, míg az Al és Zn koncentrációt a másodlagos ásványképző folya­matok szabályozzák elsősorban. 3. A négy geokémiai folyamat alapján végzett klasz­teranalízissel olyan csoportokhoz juthatunk, amelyek te­rületileg jó közelítéssel egybeesnek a kilenc nyomelem alapján kapott klaszterekkel. Mindezekből feltételez­hető, hogy a két vízföldtani területen - Körös medence, Duna üledékei - a felszín alatti vizek kémiai minőségé­nek kialakításában ezen geokémiai folyamatok, mind főelemek mind nyomelemek szempontjából is. fontos szerepet játszanak. 4. A Körös medence nagy oldott anyag tartalmú vize­inek kémiai minősége nyomelemek szempontjából sem egységes. A mélységgel a Sr, Fe, As általában csökken, a Li, Ba növekszik. Területileg tendencia jellegű válto­zás nem mutatható ki. 5. A Duna üledékein a nyomelemek a mélységgel számottevő változást nem mutatnak, egyes komponen­sek területileg kis mértékben változnak. Ez a változás a felszín alatti vízmozgás irányát követi. Köszönetet mondok Horváth Istvánnak, a Magvar Állami Földtani Intézet főmunkatársának a vízkémiai a­datok rendelkezésemre bocsátásában nyújtott segítségé­ért. Varsányi Zoltánnénak a kézirat kritikai áttekintésé­ért. továbbá Szabó Istvánnak, a Központi Statisztikai Hivatal (Békés megyei Igazgatóság) osztályvezetőjének az SPSS/PC + V4.0 program használatához nyújtott se­gítségéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom