Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Zsuffa András: A művészet és a vízi létesítmények

XSUH A A.: A művészet és a \izi létesitmémek 19 a diadalkapuk alatt A győztes csapatok azonban akkor ezt a diadalmenetet nem tudták megtenni. Ott álltak a hidpillerek, a diadalkapuk megközelíthetetlenül elszakadt láncokkal. Az elszakadt láncok azonban nem a szabadságotjelentették ezúttal Ezen szomorú víziók után térjünk azonban békésebb vizekre. Hajózzunk fel a Dunán csupán a Hajógyári-szigetig. Látszólag távolodtunk csak el a Lánchídtól, de visszatérünk még. Az óbudai oldalon jelenleg is van egy vasbeton híd, amely az előző híd elhasználódása és lebontása után épült Minket azonban még az ezelőtti hidat is megelőző fahíd érdekel, amely 1858-ban épült és egy Johann Porschoff nevű osztrák férfiú feltűnő, szellemes alkotása (25. és 26. kép) 25. kép Az óbudai Duna-ág tolóhídjának képe (1858.) 26. kép Tolóhid (Johann Porschoff. 1858.) Ezt a müvet csak terv és egy korábbi madártávlati metszet alakjában tudjuk bemutatni. Ez volt ugyanis az ország egyetlen középen szétnyíló tolóhídja. A szétnyitást görgőrendszer tette lehetővé. Igen ötletes a szétnyitható rész szerkezete, fa rudak és feszítő huzal kombinációja, amely jól megtartja a kitolásakor kettéváló konzolként működő hídvégeket Most azonban térjünk vissza még egyszer a Lánchíd környékére A fa tolóhíddal közel egy időben készült el az alagút 1856-ban. Ebből az időpont egyeztetésből származik gyermekkorunknak az a humoros legendája, amivel minden kisgyereket hitegettek, nevezetesen: azért épült az alagút, mert estére, vagy rossz időben a Lánchidat oda betolják Meg kell emlékeznünk a 26 év után lebontott fahíd utódjáról, és a jelenlegi híd elődjéről is. (27. kép). Ez a híd is középen nyiló volt. Ez azonban acélszerkezettel készült, de nem tolóhid volt, hanem lánccal felnyíló rendszerű. 27. kép Emelöhid (1884) A lánchidak sorát a világ legnagyobb fesztávú (290 m) lánchídja, a: első Erzsébet híd zárta le. Elpusztítása óriási vesztesége az egyetemes építéstörténetnek. Tervezője Chekeliusz Aurél, a híd anyaga pedig az akkori fejlett magyar ipar kiváló reprezentánsa volt. A kapuzata már nem hordoz építészeti magfogalmazást, mint azt a Ixinchídnál láttuk Az egész híd pillér felépítménnyel, a láncok vonalvezetésével teljes egységbe simuló mérnöki alkotás Az 1960-ig megmaradt romos pillérét a Tabán zöld parkjában újra fel kellett volna, figyelmeztetésül, szoborszerüen építeni, mert még romos formában is lenyűgöző volt Ezek után a lánchidakat napjainkig felváltották a korszerűbb kábelhidak A Verancsics elgondolások között kötél függőhíd is szerepel. A hídpillérek páros, felül összefogott faoszlopok, négyszög keresztmetszettel a parton üregbe, gödörbe állítva. A kötél, csigarendszer beiktatásával tovább feszíthető, illetve szükség szerint lazítható, a sátor vagy vitorla kötélzet mintájára. (28. kép). 28. kép l erancsics-féle kötél függő híd A felfüggesztett, deszkával borított útpályát farönkök szegélyezik. Előttünk feszül tehát az új Erzsébet híd őse. Az útpálya nem megfelelő merevségét érzékeljük. Nem lenne azonban méltányos ezért Verancsicsot hibáztatni, hiszen az ennél lényegesen újabb e század első felében épült kábelhidak egyike-másika a valóságban összeomlott, mert nem számoltak a rezonancia (berezgés) jelenségével. Most menjünk kissé időben vissza a fejlődés vonalán. Vizsgáljuk meg, hogy milyen kötél szerkezetek ismerete volt szükséges ahhoz, hogy a függőhíd ötlete felmerüljön. - a két vállra függesztett nyaklánc, - a két fa közé feszített fijggőágy, - a két sátoraidra feszített sátorponyva, - a két árbocos vitorlás, - a karókon száradó kerítő háló, - a két póznára kifeszített kötél, amelyen az akrobata végig billeg egyik ponttól a másikig, mind-mind egy-egy láncszeme a technikai fejlődés evolúciós folyamatának.