Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Zsuffa András: A művészet és a vízi létesítmények

[20 I liDKULÖGIAl KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 1. SZ. Most azonban téijünk vissza és a kiindulópontból, Verancsics kötélhidjától haladjunk a fejlődés irányába, és keressük a fejlődés folyamatának magyar vonatkozású láncszemeit. Eljutunk az 1826-os időponthoz. Ekkor készült Budapesten a városligeti tó egyik kis szigetére vezető 21 m fesztávolságú gyaloghíd. Nem akármilyen híd volt ez. Az ország első kábelhídja készült ekkor, lebontásáig, 1874-ig működött Csodálatos dolog, mert Európa első kábelhídja Genfben 1824-ben készült el. (29. kép). 29. kép Az Anion Fritz féle "drót"függőhíd A ligeti híd tervezője Anton Fritz, egyszerű német szitakötő mester aki egyszerre a híd tervezője és kivitelezője volt. Első pillanatra meglepődünk, mi köze lehet egy derék szitakészítő kézműves mesternek a kábelhíd készítéséhez

9 Ha azonban fellapozzuk a Néprajzi Lexikont, többet tudunk meg a szitakészítéséről. Megtudjuk, hogy a XIX. század elején már az igények növekedésével nemcsak lószörből készítenek falemez keretű szitákat, hanem szükség van nagyobb lyukbőségű rostákra, amelyek darabosabb, nehezebb szemeket rostálnak. Ezek a rosták márpedig drótból készültek. Ezt a mesteri építményt dróthídnak keresztelték és a hozzá tartozó szigetecske is a Drótsziget nevet kapta. E nevet később Széchenyi szigetre változtatták. Hogy ez az elnevezés milyen kapcsolatban van a Széchenyi- Lánchíd és a dróthíd hasonlóságára vonatkozóan, nincs felderítve A függesztő huzal anyagának erősödése jelentősen növeli a hidak nagyságát. Már Verancsics is foglalkozott a kenderkötél erősítésével, mert egyik ábrája kézzel hajtható kötélsodró gépet mutat A drót a drótköteg a fejlődés vonalában a kenderkötél és a nagyszilárdságú kábel ötvözet között van az igénybevétel nagyságára vonatkoztatva. Sajnos, nincs tudomásunk arról, hogy a drótszálakból hogyan sodorta össze a szálakat, vagy csak bilincsekkel szorította össze, és kényszerítette együttdolgozásra azokat. A híd kis modellje lehetne egy nagy kábelhídnak A négy pilonja, amelyre a dróthuzalokat kifeszítette a mester, csupán alig magasabb a mellvédnél. A hid szélessége 1,80 m. Van még egy adatunk, hogy a mester Pozsonyban is készített ilyen hidat. Ennek hírére hívták Pestre. Érdekes lenne ha ez a híd Pozsonyban 1824 előtt készen lett volna, mert így Európa első kábelhídja lenne. Az már merő véletlen, hogy napjainkban mind Pozsonyban, mind Budapesten a Dunán kábelhid ível. A budapesti hid beáll a XX. század kábelhidjainak előkelő sorába. Sávoly Pál alkota.sa. A pozsonvi hid egyetlen lefeszített ferde pillére függeszkedik egyedi megjelenésüként szlovákiai magvar származású mérnök műve. A kábelhidak közül végül lássunk egy különlegeset (JO. kép) Olyan hidat, ahol a víz megy (áramlik) a hídon és alatta húzódik az út. Csöhídról van tehát szó, amelyet út vagy folyó felett kell átvezetni. Ezt a hídszerkezetet Pelikán József ajánlja a szerkezetekkel kapcsolatos szakkönyvébe. Cső-átvezetés kábel függöhidon Beszéltünk arról, hogy ha a kábelhidak útpályái nem elég merevek, nincsenek kimerevítve, akkor a híd szél, vagy ritmusos teher hatására kileng, és a híd nem egy esetben leszakad. Ez a terv igen szellemesen oldja meg a kimerevítést, mert a tartókábeleket nem egymással párhuzamosan vezeti. íme szép példa arra, hogy szerkezeti meggondolások mennyire formaalkotóak lehetnek (30. kép). A Verancsics féle fuggő-hidakból indultunk el és jutottunk el napjainkig a technikai fejlődés evolúciós láncán, föleg a magyar vonatkozású "láncszemeket" kiemelvén. Van azonban Verancsics Machínae Novae c. munkájában még egy különös függesztett huzal szerkezet (21. kép). Ezen két oszlopra feszített kötélen egy végtelenített másik huzal mentén csiga és görgő rendszer segítségével mozgatott ládán lehet a túlsó partra átjutni. A ládát maguk az átkelők hajtják a huzalt húzván. A lánchíd-ábra, de ez a rajz is valószínűsíti, hogy Verancsics elbeszélés vagy valamilyen irat alapján ismerte az ő találmányát megelőző kínai fuggőhidakat. Ezeknél a gyaloghidaknál azonban az útpálya a fiiggőkötelek mentén belógott a folyó fölött. A kötélen átguruló ládának, amely az első drótkötélpályának tekinthető, is megvan a kínai hasonlója. A Himalája hegység lakói shulánzk neveznek egy szakadék vagy folyó felett átfeszített olyan kötelet, amelyre egy fatuskó van fellógatva, s a fatönkön ülő utast a tönkkel együtt húzzák át a folyó felett. A kínai példákból az is kiderül, hogy milyen lényeges az amit Verancsics jobbított, javított a szerkezeteken. Eddig azt láttuk, hogyan lehet a folyó felett függeszkedve a levegőbe "libegve" átjutni (21. kép). Most azonban a feltaláló felveti a víz alatti átjutás gondolatát. Csörlőket állít fel a folyó túloldalán, ezek segítségével szerkezeteket húz át a folyó medrén keresztül. Ez az egyetlen ábra, amely háborús vonatkozású (22. kép). 31. kép Verancsis-féle malom függő tengellyel (1617.)