Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Hankó Zoltán: A folyó-gazdálkodás fejlesztése a Duna Budapesttől délre eső, magyarországi szakaszán
HANKÓ Z.: Ht józható vízfolyások kisvízi szabályozá si ról 177 6. És, ami elérhető A célok kielégíthetőségének - folyószabályozási módszerekkel történő - vizsgálatára egy, a hordalék és a viz mozgását egyaránt figyelembe vevő számítógépes modellt használtak. Ennek segítségével először megvizsgálták a környezeti célok kielégítésének lehetőségeit és feltételeit, figyelmen kívül hagyva a hajózási, a jégleeresztési, stb. szempontokat. A vizsgálatok nyomán megállapították, hogy e stratégia esetén a vízi út mértékadó szélessége 100 m-re lecsökken, és a csúcsgázló is csak 1,4 m. Ugyanakkor a jelen állapothoz és a tervezett fejlesztésekhez viszonyított beruházási költség-többlet 23,5 M USD és a fenntartási költségtöbblet 0,5 M USD/év. A hajózási célok kielégíthetőségének vizsgálata során (elhanyagolva a környezeti szempontokat) megállapították, hogy a mellékágak elmocsarasodása megállíthatatlan, ugyanakkor a 100-180 m széles, 2,2-3,2 m gázló-mélységű vízi út kialakítható. A beruházási többlet költség 1,451,6 M USD, míg a fenntartási költség-többlet 1,2-14,3 M USD/év között változik a gázlómélység és a vízi út szélességétől függően. Mindkét szélsőséges cél vizsgálatának közös jellemzője, hogy a meder degradálódása-eróziója, a kisvizek szintjének csökkenése megállíthatatlan, ennek minden káros következményeivel együtt, még akkor is, ha a folyószabályozás helyett (vagy mellett) a kotrással és a kotrott anyag visszahelyezésével kapcsolatos, újabban (kísérleti jelleggel bevezetett) az iffezheimi vízlépcsőnél a Rajnán alkalmazott megoldást választották. Bár ez a német nagyminta kísérlet bíztatónak tűnik, mégis, úgy látszik, hogy a Budapest alatti szakaszon a hordalék-mozgató képesség meghaladja a rendelkezésre álló hordalék mennyiségét (még a kotrott anyag visszaürítése esetén is), s ezért a vízszín-süllyedés legfeljebb mérsékelhető, de meg nem állítható. A vizsgálatok során úgy tűnt, hogy a hajózási célokat szolgáló stratégia átalakítható úgy, hogy a környezeti célok is kielégíthetőek legyenek. A számítógépes modell ismételt alkalmazásával kialakítható volt egy olyan megoldás, amely a hajózási célokat nem mélyebb, mint 2,7 m-es gázló-mélységig kielégítve, a mellékágak rehabilitációjához-revitalizációjához szükséges feltételeket is meg tudta teremteni. Ezt a kombinált változatot ajánlották figyelembe venni a tervezési munka alapjaként, néhány kiegészítéssel. Ezek közül a legfontosabb, hogy Paks-Százhalombatta környéki vízszín-süllyedés további mérséklésére a Paks alatti Duna-szakaszon a középvízi meder oldal-irányú szabályozása mellett a meder stabilizálását is meg kell oldani, (fenéksarkantyú, fenékküszöb vagy a fenék erózió elleni védelme, burkolása pl. geotextilia vagy kőszórás segítségével). A környezeti fejlesztés érdekében szisztematikus tervezés alapján minden évben a mellékágak egy részét (egy harmadát, egy ötödét) kikotrással fel kell újítani. így egyazon mellékágra 3-5 évenként kerül sor, s egyidejűleg különböző érettségű mellékágak "üzemelnek", ami a vízi életközösség mindenféle faja-fajtája és különböző életkorú egyedei számára biztosítja a legmegfelelőbb életfeltételeket. Mindezek mellett alapvető szükséglet a vízminőség javítása pl. Budapest szennyvizeinek tisztítás utáni bevezetése. Ez a kombinált stratégia az alábbiakkal jellemezhető: a vízi út szélessége 180 m (kivételesen 100 m), a gázló-mélység 2,2-2,7 m, a beruházási költségtöbblet (a jelenlegi helyzethez viszonyítva) 27,5-49,2 M USD, a fenntartási költségtöbblet 1,7-7,7 M USD/év a vízi út szélességétől és a gázlómélységtől függően. összefoglalóan a tanulmány megállapítja, hogy a környezeti feltételek javítását és a Wc. hajóosztály igényeit kielégítő vízi út paraméterei ideiglenesen biztosíthatók 30-50 M USD beruházási többlet ráfordítás és 2-8 M USD/év fenntartási költség-többlet biztosítása esetén. E többlet a jelenleg érvényes folyószabályozási koncepció szerinti költségeken felül jelentkezik (tehát ahhoz hozzá adandó). De e megoldás is ideiglenes, mert a vízszín-süllyedés nem állítható meg, s a környezet javulásának-fejlesztésének alapfeltétele a vízminőség javulása (szennyvíztisztítás). 7. Átmeneti, kompromisszumos megoldási javaslat Az előbbieket is figyelembe véve - végezetül - két javaslat ajánlható megfontolásra: - Egy mérsékeltebb igényű környezeti és hajózási fejlesztési koncepció kidolgozása (pl. Wb., 120 m széles, 2,7 m mély és min. 1000 m görbületi sugár). Jóváhagyása után gyors tervezés és gyors megvalósítás, s ezzel együtt a szennyvíztisztítás gyors ütemű fejlesztése az egész vízgyűjtőn, de különösen a nagy városokban Győrtől-Budapestig-Bajáig. E folyószabályozás realizálásához kb. 75-80 M USD beruházási előirányzatra lenne szükség, míg a fenntartási költség elérné a kb. 12-14 M USD/év értéket is (mert a folyamatban lévő fejlesztés legalább annyiba kerül, mint a tanulmányban előirányzott többlet). A Duna-vízgyűjtő további fejlesztése (pl. csatornázás-szennyvíztisztítás) több 100 M USD előirányzatot igényel - Az OMFB-MTA 1984. évi elemző tanulmánya javaslatainak aktualizálása a Duna komplex, távlati hasznosítását illetően, mert - úgy tűnik - a különböző szempontok azonos irányba hatnak: a szlovák-magyar és a magyar Duna-szakasz csatornázása (vízlépcsők építése) az egyetlen, távlatban is megoldást jelentő változat (a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete is ezt sugallja). A kézirat beérkezett: 1998. április 2. Development of Integrated River Management Along the Danube Stretch Southward from Budapest in Hungary Hankó, Z. Abstract: Development stages of integrated river management (in generál and in the Carpathian Basin along the Danube river). Modification of the unfavourable processes by introducing the next stage of development. An attempt to solve the problems by river training methods insted of canalization of the river stretch (Dutch-Hungarian feasibility study). Keywords: Integrated River Management; River Canalization, River Improvement HANKÓ ZOLTÁN dr. techn., oki. mérnök, a VITUKI ny. tud. tanácsadója, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja.
