Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

3. szám - Hírek

178 Hírek A Magyar Hidrológiai Társaság Európai Integrációs Munkacsoportjának ülése A Társaság múlt évben létrehozott Európai Integrációs ad hoc Munkacsoportja 1998. márc. 16-án dr. íjjas István elnök vezetésével megtartotta második ülését. Meghallgatta az integrációs munkálatok előrehaladásáról szóló tájékoztatásokat, majd megtárgyalta azokat és javaslatokat fogalmazott meg a Társaság szakosztályainak és bizottságainak címezve. Elsőként Holló Gyula KHVM főosztályvezető helyettes és dr. Silávik Lajos OVF főigazgató-helyettes adott tájékoztatást az EU csatlakozásra való felkészülésről és a kapcsolatos feladatokról. Elhangzott, hogy bár a magyar helyzetelemzés a legjobban sikerültnek tekintett a csatlakozni kívánó országok között, mégis vannak nehezen behozható lemaradásaink, amelyeket fel kell számolni a csatlakozás idejéig, ami a 2002-2005. közötti években várható. Ezek között az egyik legnehezebben rendezhető a nagyra nyílt közműollónk zárása, és ami csatlakozik hozzá: a vízminőség helyzete. Sok a tennivaló a jogharmonizáció, a szabványosítás, normatívaképzés terén és új tartalommal kell megtölteni a képzési munkát is. Minden szakembernek és a nagyközönségnek is - mindenkinek a maga szintjén - tájékozottnak kell lenni a csatlakozás feltételeiről, körülményeiről és tennivalóiról. Jól alakul a Phare programon belüli magyar tevékenység, de még sok feladat vár elvégzésre. Magyarországnak van vízügyi politikája, amelynek a társadalmi-politikai átalakulás utáni jogi környezete van, és abban működik. Szükség van a csatlakozás korszakának az új politikájára, amelyet ki kell dolgozni. Ezután dr. íjjas I.. és dr. Szlávik L. ismertette az Eurowater projekt előrehaladását. Az öt példa-ország bemutatkozó jelentésének mintájára elkészült a magyar ország-jelentés, amely kitűnő kézikönyvként is használható a további munkák során. Különösen az egységes szemléletet és tájékozottságot szolgálja. Ezzel tulajdonképpen a Eurowater CEC alapozó munkáját is sikerült végrehajtani. Megtartották a 14 ország munkaértekezletét Siófokon az ICID Regionális Munkacsoportjának és az OVF-nek a védnöksége alatt. A workshop egyik fontos eredménye, hogy az Eurowater projektben előirányzott 10 horizontális jelentést további kettővel célszerű kiegészíteni, figyelembe véve a Közép-Európa-i régió sajátosságait. Ez a mezőgazdaság - kiemelve az aszály problematikáját - és az oktatás, képzés helyzete. A másik nagy kutatási és fejlesztési dokumentum, amelyről szó volt, az EU ötödik kutatási és technológia fejlesztési keretprogramja az 1998-2002. évekre. Ennek a 19 főbb kutatási területből álló nagy programnak a Szabványok, mérés és tesztelés, továbbá a Környezet és éghajlat című területei érintik a vízgazdálkodást, hozzá számítva sok egyéb összefoglaló területet, mint az információ-technika, jog, pénzügy, oktatás, stb. A beszámolókat, ismertetéseket követően hozzászólások történtek, és vita volt, amelyet az elnöklő dr. íjjas I. foglalt össze, és az alábbiakban megfogalmazta a legfontosabb időszerű tennivalókat. 1. El kell készíteni a csatlakozási folyamatot figyelembe vevő új vízgazdálkodási politikát Ez a politika egységes szemléletben foglalkozzon a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Egységbe kell hozni a vízgazdálkodást a környezet-gazdálkodással és a környezet védelmével. A politikát össze kell hangolni az ország más szakmai politikáival, és, természetesen, meg kell teremteni az összhangot az EU vízgazdálkodási politikájával is. 2. A minőségügy és szabványosítás területén a mérések, minősítési technológiák, szabványok átvétele, honosítása, újak kidolgozása tömegesen fog jelentkezni. Ezen a téren pillanatnyilag még növekszik a lemaradásunk, figyelembe véve, hogy az EU állandóan és gyorsan fejleszti a minőségvédelmét és a szabványosítását. A feladatok felmérése után nálunk is felgyorsult a munka, de a nagy feladatok ezután jönnek. 3. Új típusú, az EU mechanizmusait jól ismerő fiatal szakemberekre van szükség, akik a jelenlegi országot át tudják alakítani és azután működtetni. Ehhez a tudományokkal jól összehangolt magyar oktatási és képzési rendszert úgy kell továbbfejleszteni, hogy a társadalmi és gazdasági követelményekhez igazodó, és általában a környezet iránt érzékeny szakembereket és állampolgárokat neveljen. Az oktatás és képzés mellett az információ áramlást is igazítani kell a követelményekhez. 4. Kezelni kell a csatlakozással összefüggő és a menet közben felmerülő problémákat. Ilyenek szinte minden területen várhatók, de különösen kényesek a derogációval kapcsolatos nehézségek. Ha például a szennyvíz-kezelés területén tapasztalható lemaradásainkat túl hosszú idő alatt akatjuk behozni, vagy túl nagy segélyeket, támogatásokat kérünk hozzá, késleltetheti a csatlakozásunkat. Fejlett ellenőrző rendszert kell kialakítani már a felkészülési munka megfigyelésre is. 5. Az ország-jelentést és a csatlakozás előkészítésére végzett munkákat, azok eredményét a szakosztályoknak kell elemezniük és szakértelmükkel segíteniük, kiegészíteniük. Az EU most készít elő olyan direktívát, amely a civil szervezetek fokozott bevonását íija elő. Erre az MHT-nak fel kell készülnie. 6. Azért, hogy a Társaság a tagságának a tájékozottságát növelje, ugyanakkor annak gondolataival gazdagíthassa a folyó munkákat, a júliusban tartandó kecskeméti vándorgyűlésen erről szekció-ülést szervez. dr. Bognár Gyó'zó'