Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
1. szám - Zsuffa András: A művészet és a vízi létesítmények
ZSUF'FA A A művészet és a vizi létesítmények 17 14. kép Az első magy arországi vashíd a Kis-Garamon (1811) Hasonló az eset az első vashidunkkal is, amely 1811ben a Kis-Garamon vezetett át (14. kép). A formakeresés azonban érdekes, sőt különösnek és egyszerinek mondható. A felsőpályás híd felső egyenes vonalának kapcsolatát az alsó szerkezet ivével fokozatosan változó ívek sorával éri el A növekvő ívek vonalvezetése egyre jobban belesimul az útpálya felső vízszintesébe Az ívek közötti kapcsolatot változó átmérőjű vasgyűrük biztositanának, de ezek a kapcsolatok nehezen elkészíthetők voltak. Ilven híd épült Németországban 1794-ben. Ez a hid, bár egyedi formájú, mégsem játszott szerepet a további fejlődés folyamatában A fejlődés vonatkozásában ez az út "holtvágánynak" bizonyult. 15. kép Az örményest felsőpályás vasbeton ivhid a Temes folyón (Zielinszky Sz.) f" ' A 16. kép A detki és a tarmmérai hidak terve 17. kép Az első magyar vasbeton híd: a solti Monier-rendszeríi hid (Zoltán Gy.) A felső útvezetésü (jobban mondva: vasútvezetésü) nyolcnyílású acél ivtartós volt a szegedi vasúti Tisza híd, amely a budapesti Lánchidat követően épült. Cezanne francia mérnök tervezte. A hid híres volt nemcsak a szegedi városkép formálásáért, hanem arról is, hogy ez volt azon építmények egyike, amelynek pillér alapozása során itt süllyesztették az első légnyomásos keszonokat A hidat megelőzően hajóhíd (18. kép) kötötte össze a Tisza két pártját, amely még a vasúti híd (19. kép) elkészülte után is évtizedekig tovább biztosította a közúti és azon be18. kép A szegedi hajóhid (Hedrich metszete. 1808. előttről) 19. kép Az 1944-ben felrobbantott szegedi vasúti Tis:a-hid Ezt a hidat is a visszavonuló német csapatok robbantották fel Emlékét a háttérben húzódó, az árviz előtti Szeged városképével, előterében pedig korabeli szegedi életképpel, pompás rézmetszet őrzi A Tisza menti Szeged fontos kereskedelmi gócpont volt. A Tisza mellékfolyóin ide érkeztek a tutajok Erdélyből. Ezek a szállítmányok jelentős részben itt kerültek feldolgozásra A Tiszaparton működtek a hajókészitő ácsok a "superek' akik itt készítették az áruszállító tetejes és tetejetlen "bőgőhajókat" amelyeket innen vontattak rendeltetési helyükre. Az ivhidak után következzenek az úgynevezett függőhidak. Ezek között mar Verancsics kétfélét különböztet meg Az egyik az acél anyagú lánchidak csoportja, a másik pedig a kötél- illetve kábelhidaké Mielőtt azonban rátérnénk a lánchidak tárgyalására, meg kell említenünk azt, hogy az első felfüggesztett lánc még Zsigmond király idejeben feszült át a Dunán Nem olyan céllal épült, hogy hidat, átkelést biztosítson. Ellenkezőleg: hadi célokat szolgált A lánc folyó fölé feszítésével a hajóút lezárását próbálták elérni, hogy megakadályozzák a török hajóhad felvonulását A láncot fa pontonok tartották, mert kifeszitése teljes hosszban óriási erőt igényelt volna
