Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Darabos Péter–Kugler Gyula–Palkó György: A veszprémi vízellátó rerndszer rekonstrukciója

114 11IDROLÓGIAIKŰZLŰN Y 1998. 78. ÉVF. 2. SZ. A rekonstrukció tervezésekor az elvégzendő feladatokat három egységre tagoltuk: 1 a vlzbcszerző létesítmények-, 2 a gépházak és a vizclosztó hálózat-. 3 az üzemirányítás rekonstrukciója Az. I feladat esetéhen vízbázis-védelmi és vízminőség javító intézkedések meghozatala volt a cél Ennek keretében az alapkutatásokat elvégeztettük, melyről a bevezetőben említett "Viiminöségvédelem a Veszprém városi riimüveknéf című cikk számol be. A továbbiakban a tanulmányokban megfogalmazott ajánlásoknak kívánunk érvényt szerezni, közösen az önkormányzattal A gépház és vizclosztó hálózat rekonstrukció tervezéséhez döntéselőkészítő tanulmányt készíttettünk. A I lydroConsult Kft-nek megbízást adtunk Veszprém város vízellátó rendszerének felülvizsgálatára A szakértői feladat - a vízellátó rendszer (fogyasztás, vezetékek, tározók, gépházak, víztermelő telepek) modellezésére, - hidraulikai ellenőrzésre, - a vízellátó hálózat rekonstrukciós feladatainak meghatározására, - javaslat kidolgozására egy komplex szemléletű a hálózat állapotát értékelő, rekonstrukciós tervezést támogató programrendszer kialakításához, és - összefoglaló, PR kampány folytatását támogató anyag készítésére terjed ki. Az üzemirányítás rekonstrukciója jelenleg tervezési stádiumban van, illetve a mérő-adatgyűjtő rendszer korszerűsítése folyik A fejlesztési össze kívánjuk kapcsolni a folyamatirányító rendszer fejlesztésével és a műszaki információs rendszer kialakításával. Rekonstrukciós vizsgálatok A veszprémi vízellátó rendszer rekonstrukciójának előkészítése keretében az első lépés a meglévő állapot feltárása alapján egy hidraulikai modell előállítása és kalibrációja volt. Ehhez a HydroConsult által kifejlesztett HCWP V 5.2, vízellátó rendszerek hidraulikai vizsgálatára szolgáló programrendszert használtuk. A program-rendszer az AutoCAD grafikus tervező rendszer szolgáltatásaira épülő alkalmazás, amely PC-n DOS, WINDOWS, vagy OS/2 operációs rendszerek alatt használható. A vizsgálatok során a programrendszer adta számítási lehetőségek széles skáláját alkalmaztuk, a modell előállítás, a modell kalibráció és hidraulikai ellenőrző vizsgálatok során. Modell készítés Az alkalmazott modellben a legnagyobb számosságú adat-tömeget a hálózat vezetékszakaszai jelentettek. Ezeket az adatokat szinte kizárólag digitalizálási technikával M l:4000-es áttekintő szakági közmű-térképekről vittük fel. A digitalizálás eredményeként egy mintegy 1200 vezeték-szakaszból és 1000 csomópontból álló hálózati modellt kaptunk Ezután a hálózati modellhez kapcsoltuk a gépházak, kutak, tározók geometriai és hidraulikai és adatait Modell kalibráció A modell elkészülte után a valós rendszeren a működő folyamatirányító rendszert felhasználva kigyűjtöttük egy üzemzavar mentes teljes nap folyamat-adatait: - a tározók félóránkénti vízállás idősorait, - a gépházak, kutak félóránkénti vízszállítás és nyomás idősorait. Az így kapott idősorokhoz kapcsolódott az eseménynapló, amelyből megállapítottuk az egyes szivattyúk tényleges ki- és bekapcsolási időpontjait és üzemidejét. Ezután a betáplálási és átemelési idősorok alapján meghatároztuk az egyes nyomászónák félóránkénti fogyasztási idősorát. A kapott fogyasztási és betáplálási idősorok adatai alapján a vizsgált 24 órára elvégeztük a szimulációt, és a mért nyomás- és tározó-vizszint idősorokat összevetettük a számított értékekkel. Természetesen, a kalibráció első lépésében a mért és számított értékek eltérést mutattak. A modell és a mérések részletes elemzése alapján az eltérések okait határoztuk meg : - A fogyasztási modellben egy különleges hiba adódott. Ugyanis, a tervezési szemléletű fogyasztás modellezési gyakorlata szerint az expressz vezetékeken 0 fogyasztást szokás feltételezni. Az egyik ilyen jellegű expressz vezeték esetében, amikor a betáplálástól a vezeték közvetlenül egy medencébe fut, a tározó vízállás-idősorból és a betáplálásokból számított vízmérleg a mérésekhez képest jelentős eltérést mutatott. A számítás szerint a tározó túlfolyt (300 m

3/d), míg a mért adatok szerint nem. Az eredmény alapján feltételeztük, hogy a vezeték mentén vízveszteség jelentkezik. Ezt a helyszíni bejárás meg is erősítette, amikor is a vízmű szakemberei a vezeték nyomvonalán csőtörést találtak. - A nyomásmérések esetében is voltak eltérések. Ezekben az esetekben azonosítható volt a egyes mérőműszerek téves beállításból származó hibája. A mérési és modellezési hibák korrigálása után a modellel az elvárható pontossággal lehetett számítani a mért adatokat. A vízellátó rendszer hidraulikai ellenőrzése A kalibrált modell felhasználásával első lépésként elkészítettük a betáplálások és átemelők szélsőséges, de még üzemileg elképzelhető csőhálózati jelleggörbéit. Erre mutat példát az 5. ábra. Q [l/l) 5. ábra Csőhálózati- és szivattyíi jelleggörbék és mért munkapontok Az ábrán a csőhálózati jelleggörbék mellett feltüntettük a beépített szivattyúk jelleggörbéit és a mért munka-