Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Darabos Péter–Kugler Gyula–Palkó György: A veszprémi vízellátó rerndszer rekonstrukciója

DARABOS P. és mtsai: A Veszprémi vízellátó rendszer rekonstrukciója 115 pontok pontfelhőjét. Ezzel egyrészt ellenőrizhető volt, hogy a beépített szivattyú megfelel-e a (nyomás, vízszállítás) igényeknek, másrészt pedig a szivattyú elhasználódottságára is következtethettünk. Az 5.ábra alapján például javasoltuk a szivattyúk rekonstrukcióját, mivel a gyári új állapotot jellemző jelleggörbéjükhöz képest a tényleges jelleggörbe jelentősen lejjebb helyezkedik el, így valószínűsíthető a kopás vagy tömítetlenség miatti elhasználódás A szivattyúk ellenőrzése után az elosztóhálózat vizsgálata következett. Ezt egy új módszerrel végeztük el, amelyre a HCWP programrendszer legújabb változata ad lehetőséget A módszer lényege, hogy a vizsgálat első körében 24 órás szimulációt végzünk, a szimuláció eredményeit azonban speciális tematikus hálózati helyszínrajzokon mutatjuk meg. Három tematikus ábrát készítettünk. Mindhárom ábrán az egyes vezetékszakaszokat az áramlási sebességek osztályközei szerint színeztük: A vezeték színe Sebesség tartomány v |m/sj Piros (1) v> 1.3 Kék (5) 1.3 > v>0.8 Lila (6) 0.8 > v> 0.3 Zöld (3) v<0.3 Az egyes csomópontokon kialakuló szélsőséges nyomásokat a csomópontokra rajzolt körök színével jeleztük: A csomópontra rajzolt kör színe Terep feletti nyomás H [mvo] Piros (1) H < előírt nyomás Kék (5) H > 70 Lila (6) H < 20 Három ábra készült: - az első ábrán a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességeket és legkisebb nyomásokat, - a második ábrán a 24 óra alatt előfordult legkisebb sebességeket és legnagyobb nyomásokat, - a harmadik ábrán pedig az idővel súlyozott átlagos áramlási sebességeket tüntettük fel. (Sajnos e tanulmányban ezeket a tematikus térképeket színezés hiányában nem tudjuk bemutatni.) A három ábra így a hálózat-kapacitás túlterhelését és kihasználtságát tekintve összefoglaló képet adott. Ez alapján, amint az várható volt, megállapítottuk, hogy néhány kritikus vezetéktől eltekintve a hálózat általában hidraulikailag alulterheltnek tekinthető. A túlterhelést mutató néhány szakaszra pedig rekonstrukciós javaslatot adtunk. A rendszer-vizsgálat utolsó lépéseként a jelenlegi üzemeltetési algoritmus vizsgálatát végeztük el, és javaslatot dolgoztunk ki költségtakarékos üzemrendre, az üzemzavar-mentes időszak figyelembevételével. A jelenlegi és javasolt üzemrendeket energia költségeik alapján hasonlítottuk össze. A javasolt üzemrend alapján mintegy 20 %-os energiaköltség-megtakarítás érhető el. A hálózat állapotának komplex értékelése A munka keretében feldolgozásra kerültek az elmúlt 5 év csősérülés adatai Ennek során egyrészt a digitális hálózati helyszínrajzon az egyes konkrét szakaszokhoz rendeltük a hibanaplóban talált csősérilléseket. Ennek alapján tematikusan színezett térképet kaptunk a csősérülésekre vonatkozóan. A megjelenítést két tematika szerint dolgoztuk ki: - a sérülések darabszáma, és. - a legnagyobb csősérülés-szám százalékában. A másik feldolgozásban egy, a hazai szakirodalomban már ismertetett (Keresztúri P., 1995) komplex értékelő módszert alkalmaztunk, a vezeték rekonstrukciós sorrendje megállapítására. A módszer lényege, hogy a csővezeték-szakaszok rekonstrukciós sorrendjét több műszaki paraméter (csőanyag, kor, forgalmi terhelés, burkolat, meghibásodások száma, kapacitás, terhelés, stb.) együttes figyelembe vételével állapítja meg Az alkalmazás tapasztalatai arra mutattak, hogy a meglévő hiba és hálózati nyilvántartás adatai a módszer szabatos alkalmazásához még nem teljes mértékben elegendőek. Ezért a megalapozott rekonstrukciós döntések meghozatalához mind a hiba-nyilvántartás, munkalap kezelés, mind pedig a hálózat-nyilvántartás továbbfejlesztendő A rekonstrukciós projekt keretében átadásra kerülő HCWP programrendszer egyedi kiegészítéseképpen biztosítottuk, hogy a hálózati meghibásodások közvetlenül a digitális hálózati modellhez legyenek rendelhetők a jövőben Ezen kívül javaslatot dolgoztunk ki egy hibakezelő, munkalap-nyilvántartó rendszer kifejlesztésére, amely lehetővé teszi a rekonstrukció korrekt- naprakész adatokon alapuló előkészítését is. Összefoglalás A vízellátó rendszer rekonstrukciója igen összetett, bonyolult feladat. A tulajdonosok és fogyasztók bizalmának elnyerése a pénzügyi források biztosításához elengedhetetlen. Ezért a rekonstrukció előkészítést a lehető legnagyobb alapossággal a legkorszerűbb informatikai és számítástechnikai eszközök igénybevételével kell folyamatosan végezni. A vízművek csak akkor lesznek képesek a rendszerek műszaki színvonalának megőrzésére, ha a napi üzemeltetési munka követéséhez és értékeléséhez, a rekonstrukció tervezéshez megteremtik a műszaki informatikai feltételeket. Ez azonban még nem elegendő. A vízmű megfelelő elismertségének biztosításához a döntéshozó tulajdonosok és fogyasztók számára közérthető formában kell a célokat és a feladatokat meghatározni, és közreadni. Irodalom Keresztúri P. (1995): Vízellátó rendszerek hálózatrekonstrukciója Vízmű Panoráma, 1. sz. Budapest Laki P. (1996): 100 éve kezdődött ...A vízszolgáltatás centenáriuma Veszprém megyében. Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. Veszprém Ollős G. (1987): K+F Eredmények, Vízellátás. Budapest Szabó A. (1994). Korszerű elméletek a vízmüvek szolgálatában Vízmű Panoráma, 3. sz. Budapest DARABOS PÉTER oki. építőmérnök, műszaki doktor, egyetemi adjunktus, BME Vízellátás-Csatomázás Tanszék KUGLER GYULA oki. építőmérnök, vízellátási és csatornázási szakmérnök, a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Részvénytársaság üzemviteli osztályvezetője PALKÓ GYÖRGY oki. építőmérnök, vízellátási és csatornázási szakmérnök, a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Részvénytársaság ivóvízszolgáltatási üzemvezetője