Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

51 gyűjtőhelyeken, mint például a Bukóélnél és a Terelőtöltés végénél - magasabb biomassza értékeket találtunk, mint a pangó vizű helyeken, s bár a szezonális ingadozás ezeken a helyeken is nagy, a maximum- és minimum értékek között sokkal kisebb a különbség. 10. Az árvaszúnyog biomassza átlagos crtckcit tekintve megállapítható, hogy azok az egyes élőhelyek minőségétől függően 48-2782 mg/m

2 szélső értékek között ingadoztak. Az alapadatok alapján viszont az is látható, hogy ez az ingadozás 0-8251.7 mg/m

2 között volt. 1. táblázat Chironomida biomassza a Kis-Balaton II. Védőrendszerben (1995), mg/m

2 száraz tömegben márc. 9. máj. 12. jún. 28. szept. 1. okt. 6. Zala mellett 1590.6 2471.58 571.32 4.83 0 Bukóél-nél 5310.19 8251.71 195.27 127.05 27.38 Déli Keresztcsatorna 1438.29 417.03 13.11 0 0 Ingói- berek 818.32 1271.67 35.19 0 0 Terelő töltés 3333.96 5180.52 1164.03 101.0 0 63 Diás- sziget 733.08 1139.19 149.73 0 o Zimányi- berek 0.22 3.45 0 74.6 0 Nyílt víz 243.45 1.12 0 0 0 Prognózis A kijelölt mintavételi helyek azonossága ós különbözősége alapján várható, hogy a jelenlegi vizsgálatok során bemutatott törvényszerűségek hatnak a védőrendszer feltöltése után is. Az áramló vizű helyeken lesz üledékfauna, amelynek egyedgazdagsága miatt a domináns faj óriási tömegben jelenik meg és az anyagforgalomban is jelentós szerepet kap. Az állandóan, vagy időszakosan pangó vizű területeket borító vízrétegben változó kiteijedésü területeken az Oledékfauna kezdetben visszaszorul, majd az alkalmas hínár vegetáció kifejlődésével fokozatosan a felszín közeli vízrétegbe települ. Ilyenek az Oligochacla fajok, az ülcdéklakó árvaszúnyog fajok egy része, továbbá az üledéklakó, vagy aknázó Chironomida fajok lárvái. Azok a fajok, amelyek számára a hínár növényzet nyújtotta környezeti feltételek nem alkalmasak, az adott területről kiszorulnak más, számukra alkalmas helyekre, ahonnan kedvező feltételek kialakulása esetén ismét benépesítik a korábban elhagyott területeket A védőrendszerben tervezett vízszint emelés az Oligochaelákra sem előnyt, sem hátrányt nem jelent A féreg fauna átrendeződik az új helyzetben kialakult áramlási viszonyoknak megfelelően. Folyamatos jelenlétük, tömeges elszaporodásuk az élőhelyeknek csak olyan részében lehetséges majd a jövőben is, ahol a víz áramlik és ennek következtében az állatokhoz oxigén jut. Életterük nyáron szűkül majd, esetenként egészen kis területekre korlátozódik, ősszel, télen és tavasszal pedig kibővül. A több nemzedékű Oligochaeta fajok fennmaradására és dominanciájára lehet számítani, mint például a Limnodnlus fajok, amelyek áramló szennyvizekben, hipertrof viszonyok mellett is tömegesen szaporodnak el. Úgy tűnik, száraz nyarakon, meleg és száraz hónapokban kell azzal számolnunk, hogy a rendszer területének nagy részét pangó víz tölti majd ki, amelyben az oxigén nyomokban is alig lesz jelen. Ennek hatására az ülcdéklakó árvaszúnyog életközösség először erősen lecsökken, majd teljesen el is tűnik az ilyen helyekről. Az ülcdéklakó árvaszúnyog fajok biomasszáját 146-152 mg/m

J között ingadozónak becsültük a Védőrendszerre vetítve, az átlagos érték 148 mg/m

2-nek fogadható el. A viszonylag tág becsléshalárok azzal magyarázhatók, hogy a rendszer állapota labilis és ez lesz jellemző valószínűen a következő 7-10 évre is. A Chironomidák produkciója ezek alapján 1476-1536 mg/m !év 'nek becsülhető. Feltételezve azt, hogy a tervezett 16 km

2-es területet víz borítja, a szélsőséges körülmények ellenére is az üledékben évenként, száraz tömegben kifejezett 23616-24576 kg árvaszúnyog lárva biomassza kifejlődése és élő tömegben 139000-144560 kg kirepülése várható. Az eddigi tapasztalat alapján úgy vélem, hogy 30330 kg száraz (178447 kg élő) tömeggel minden évben számolhatunk, amely 18.95 kg/ha száraz, vagy 112 kg/ha élő tömegnek felel meg. Az Oligochacták biomasszája szárazanyagban 12-13 mg/m

!, produkciója pedig 80-87 mg m'W. Irodalom Bíró, K., 1981. Az árvaszúnyoglárvák (Chironomidac) kishatározója. In: Felföldy, L (ed ): Vízügyi Hidrobiológia. VÍZDOK, Budapest, 11, 1-230. Brinlchurst. R. O., 1963: A guide for idcntification of British aquatic Oligochaeta. - Freshw.n Biol. Assoc. Sci. Publ., 22: 1-52. Brinkhurst, R.O. and Jamieson, B. G. M„ 1971: Aquatic Oligochaeta of the World. - Olivér and Boyd, Edinburgh, 1-860. Brinkhurst, R.O. and Wetzel, M. J.. 1984: Aquatic Oligochaeta of Üie World: Supplement a catalogue ofnew freshwater species, deseriptions, and revisions - Canadian Tcchnical Rcport of Hydrography and Ocean Sciences, No.44: 1-101. Cranslon P. S„ Olivier D.S. and Saelher OA.. 1983: The larvae of Orthocladiinae (Diptera: Chironomidac) of the Holoarctic region - Keys and diagnoses. - Ent. Scand. Suppl. 19: 149-291. Dévai, Gy., Czégény, /., Dévai, /.. Heim, Cs„ Moldován, J. és Preczner, Zs„ 1984: Balatoni cs zalai üledékek ökológiai hatásvizsgálata az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) példáján. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 1: 1-183. Ferencz, M„ 1979: A vízi kevéssertéjű gyürűsférgek(0!igochaela) kishatározója.- In: Felföldy (ed.) Vízügyi Hidrobiológia. VÍZDOK, Bp„ 7: 1-167. Filtkau, E. J., 1962: Die Tanypodinac (Diptera, Chironomidae). Abh. Larvalsyst Insekten, 6: 1-453. Filtkau, E. J. andRoback, S. S., 1983: The larvae of Tanypodinae (Diptera: Chironomidac) of the Holoarctic region - Keys and diagnoses. Ent Scand. Suppl. 19: 33-110. Hirvenoja. M.. 1973: Revision der Gattung Cricotopus van der Wulp und ihrer Vcrwandten (Diptera: Chironomidae). - Annál Zool. Fenn., 10:1-163. La/ont, M., 1987: Porduction of Tubificidae in the littoral zone of Laké Leman near Thonon-les-Bains: A methodological approach. - Hydrobiologia, 155: 179-187. Pomogyi, P. 1991: A Kis-Balaton védőrendszer kémiai, biológiai, anyagforgalmi vizsgálatai. Összefoglaló jelentés az 1985-1990 közötti kutatásokról, Szombathely-Keszthely, 108-130. Potter, D. W. B. and Learner, M. A., 1974: A study of the benthic macroinvertebrates of a shallow eutrophic reservoir in South Wales with emphasis on the Chironomidac (Diptera), their life-histories and production. - Arch. Hydrobiol., 74: 186-226. Prognosc for the importancc and the rolc of the hcnthic fauna in the sccond cycle of defensive system in lakc Small-Balalon A. Szító Fish Culíure Research Instiíute, Szarvas Abstract: The main goal of the examinations was the scientifíc cognition of the present situaiion, which species live in the ecosystem now. The changes in the species composition will be investigated in monitoring ferm. The high organic material contcnt was typical for 8 sampling piacos which made anaerobic conditions on the sediment surface. 13 Oligochaeta and 12 Chironomid species were found during the investigations for 3 years. Chironomid species showed an extraordinary changes during the season. The quantily of the dissolved oxygen content was the determining factor for the macrozoobenthos. The most of individuals of Oligochaeta and Chironomid larvae lefl the sediment and were found on helophytes near the water surface from April to October. Limnodrilus hoffmeisteri, Limnodrilus udekemianus, Stylaria lacustris, Isochaela michaelseni and Enchytraeus buchholzi were dominant by Oligochaeta, depending on sampling places.Chironomid species, as Chironomus annularius and Chironomus riparius were dominant in the fauna at early Spring. Their average biomasse in dry weight was 146-152 mgm"

:, and the estimated production changed 1476-1536 mgm J year"'. The average Oligochaeta biomasse was 12-13 mgm \ and the estimated production 80-87 mgm'

1 year"'. A high distance was found between minimum and maximum values, because the ecosystem was instable. That same situation would be exist for the next 7-10 years in the ecosystem.