Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

41 Vertebrata (amphibia, insectivora, rodentia) Faunisztikai vizsgálatok a Balaton néhány befolyója mentén Farkas János Puky Miklós ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék MTA ÖBKI Magyar Dunakulató Állomás Bevezetés Magyarországi összehasonlításban a Balaton faunája kiemelten kutatott, ezzel szemben viszonylag keveset tudunk a tóba ömlő patakok és ártereik állat-társulásiról. A rendszerszemléletű megközelítés térhódításával ezért indított az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszéke kutatási programot a Balaton befolyóinak vizsgálatára Knnck része a Vertebrata fauna egyes csoportjainak felmérése is. A kétéltűek érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra, világméretű pusztulásuk valamennyi földrészen dokumentálható (5). A kisemlösök nemcsak a táplálkozási láncnak igen fontos tagjai, hanem túlszaporodva egy-egy terűlet teljes lepuszlulását is okozhatják (I., 3.). Vizsgálataink célja a Balatonba folyó néhány patak mentén élő fajok meghatározása, populációdinamikai paraméterek felvétele volt. Arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy milyen kapcsolat lehel a befolyó patakok kétéltű-populációi és a Balaton parti sávjában élö populációk között Mintavételi helyek és módszerek Vizsgálatainkhoz olyan területeket választottunk ki, amelyeket naponta akár több alkalommal is ludlunk ellenőrizni, illetve amelyeket kisebb, egymástól eltérő élőhelyekre tudtunk felosztani. A kapott adatokból lehetségessé vált néhány, a populációkra jellemző paraméter illetve trend megállapítása. A vizsgálati területeken megfigyeléseket és csapdá/ásokat folytattunk. A csapdázásokat hétvégeken, évszakonként legalább egy, nyáron és ősszel pedig több alkalommal is végeztük. Vizsgálati területek I. Lovasi-Séd A patak mentén három területet választottunk ki, ainclyck nemcsak a vízfolyás sebességében és vízhozamukban tértek cl egymástól, hanem a területet borító növényzetben is. /.//..- Forrás: gyomos, fás terület Felsőörs területén L/2.: Felduzzasztott patak Lovasnál: mocsaras, nádas tó L/3.: A patak vasút és Balaton közötti szakasza: sásos, füves, nádas II. Örvenycsi-Scd Az Örvényesi-Séd állandóan bővizű folyóvíz, amely útja során különböző vegetáció típusokon halad keresztül. Ezek közül választottunk ki liánnal. 1I./1. A malom feletti rész: sűrű cscijés, bokros, fás terület II./2. A vasút melletti patakrész: rét, kibetonozott szakaszok IL/3. A patak befolyása előtti terület: mocsaras, nádas terület III. Balatonendréd Az Endrédi-patak a fonásához közel, a falu előtt gáttal fel van duzzasztva, és egy clmocsarasodott tavat hozott létre, majd egy üde réten halad keresztül mielőtt elérné a falut. A falu területén a patak több kis kiterjedésű kazettával áll kapcsolatban. A falu után a patak medret kimélyítettek, ezért az mint egy csatorna fut a Balaton felé. ///.// Forrás és kazetták területe: nádas, rét, tavacskák III./2. A falu utáni csatorna jellegű terület: gyomos, füves terület 1. táblázat. A Balatonba folyó patakok kétéltü-faunája TrituBomBufo Ilyla PeloKana Kana rus bina bufo arborc batcs dalmaescuvulgábomfuscus tina lenta ris bina compIcx Örvényesi-Séd X X X X X Kétölcs-patak X X Tetves-patak X X X X X 1 xwasi-Séd X X X X Kndrédi-patak X X X X X IV. Egyéb területek A terület bejárások során a Kétölcs-patak és a Tetvespatak területén folytattunk kétéltű-mcgfigyelésckct. Vizsgálati módszerek A területek kétéltű-faunáját valamennyi fejlődési állapotban vizsgáltuk (pete, ebihal, kifejlett állat). A peterakási időszakban pctccsomó és kifejlett állat számlálást, később ebihal és kifejlett állat határozást végeztünk (2.). A fajlisla összeállításához figyelembe vettük a hang alapján meghatározott adatokat is. A csapdázáshoz clcvcnfogó kisemlős csapdákat használtunk, amelyeket a patak partjával párhuzamosan 3 * 5-ös kvadrát formájában raktunk le. A csapdák alkalmasak voltak kisebb rovarevők és rágcsálók megfogására. Csalétekként vöröshagymás pirítós kenyér darabkákat használtunk. Az elhullás csökkentése miatt táplálékként napraforgó magvakat tettünk még a csapdákba. A befogott állatokat dictil-étcrrcl elkábítottuk, majd bizonyos adataikat (törzs-, láb- és farok- hossz, testtömeg, ivarállapot) megmértük. A populációk nagyságának becsléséhez az állatokat ujjesonkításos módszerrel jelöltük meg A fajlisták elkészítéséhez a vizsgálati területen talált elhullott .illatokat (néhány cickany) és a csak megfigyeléssel észlelt állatokat (fakó pézsmapocok) is felhasználtuk. Eredmények A vizsgálati területek között mind fajszámban, mind egyedszámban jelentős különbségek mutatkoztak mindkét állatcsoport tekintetében (/. cj 2. táblázat).