Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

42 2. táblázat A csapdázott fajok neve és egyedszáma quadrátonként évszakos bontásban Az eredmények értékelése A vizsgált területekről hét kétéltű taxont, a hazai fauna felét sikerült kimutatni. A Balaton északi partján vizsgált patakok mentén talált kétéltüfauna hasonló a Bakony felmérése során kimutatott társulásokhoz (4). A lista érdekessége a Pelobates fusctls (jelentős egyedszámú) előfordulása az Endrédi-pataknál, a Hyla arborea megléte a Tetves-patak mentén és a Bombina bombina előfordulása. A Rana esculcnta complex egyedei mindegyik víznél megtalálhatók, a Bufo bufo és a Rana dalmatina fajok pedig gyakorinak számítottak A különböző fajok eltérő szaporodási stratégiát mutattak a vízterületek feloszlása tekintetében. A különböző vizeket feloszló szaporodási stratégiának az utódok mellett a kifejlett állatok szempontjából is volt jelentősege. Az Endrédi-palakban több elpusztult Pelobates fuscus hímet is találtunk Valószínűleg valamilyen kémiai szennyezés miatt pusztultak cl a szaporodási időszakban a nőstényeknél jelentősen hosszabb időt a vízben töltő állatok A patakban szaporodó többi kétéltű fajnál hasonló jelenséget nem figyeltünk meg. Ennek korábbi peterakás (Rana dalmatina) vagy nagyobb tolerancia (Bufo bufo) lehet a valószínű oka. A vizsgált területeken 9 rágcsáló és 3 rovarevő faj került a csapdákba Ezek többsége csak kis egyedszámban voltjelen a területen, ezért feltételezhetjük. hogy a patakok vizsgált területeinek cgv részen elsősorban a vándor egyedek jelentek meg Ezl az elképzelést támasztja alá az. a ténv is, hogy a kevésbé kedvező élőhelyeken (pl II./2. és l./l. területek) a hím és juvenilis egyedek aránya magasabb volt, mint a komplexebb élőhelyeken A diverzitás foka szintén a természetes állapotukban megőrzött területeken (I./3. és II./3. területek) mutatkozott nagyobbnak. Látszólag ellentmond ennek a megállapításnak az a tény, hogy a legtöbb fajt egy mesterségesen kialakított élőhelyen (L/2, terület) lehetett kimutatni Ennek valószínűleg az lehet a magyarázata, hogy a pataknak ez a szakasza többféle élőhellyel van körülvéve, így ezekről a részekről a területre folyamatosan kerülhetnek be egyedek illetve a kedvezőtlenebbé váló időszakokban van hova visszamenniük. Másrészről ez a terület volt a legnagyobb kiterjedésű. Érdekes, hogy a patak lakott területeken átfolyó szakaszán, ha olt a körülmények megfelelőek a házi egér is megjelenik • Összegzésként megállapítható, hogy a Balaton befolyó palakjainak Amphibia. Inscctivora és Rodenlia faunája akkor változatos, ha a patakokat lehelőség szerint meghagyjuk természetes állapotukban illetve ha a patakok mentén elegendő szélességű természetes sávot alakítunk ki Bizonyos esetekben az emberi beavatkozások (patakok felduzzasztása, kazetták kialakítása) az élőhelyek divcrzitásának növelésével, kétéllűeknél állandó vizű szakaszok kialakításával kedvező lehelőséget nyújtanak az állalunk vizsgált állatok elterjedéséhez, stabil populációk kialakulásához. A patakok mentén elképzelhető a kétéltűek vándorlása, de szinte valamennyi vizsgált esetben vannak olyan szakaszok, amelyek ennek sikerét kérdésessé leszik Az általunk végzett vizsgálatok eredményei szerint a patakok megfelelő vízminősége mellett fontos a környező területek diverzjtásának biztosítása is, mert csak így képesek nagyobb fajszámu közősségek eltartására. Irodalom 1. Delany, M. J. (1968) The ecology of small mammals. Cambridge University Press. 2. Dely, Gy. (1967): Kétéltűek - Amphibia. Magyarország állatvilága Fauna Hungáriáé XX. 3. Akadémiai Kiadó. Budapest. ppSO. 3. Gottey .F. B.. Ryszkowski.L., Sokus.J.T. (1975) The role of small mammals in temperate forcsts, grasslands and cultivated fields. In: Small Mammals and Population Dynamics Cambridge Universily Press 4. Marián, M. (1988): A Bakony hegység kétéltű és hüllöfaunája. A Bakony természet-tudományi kutatásának eredményei. Zirc, pp 102. 5. IVaké, D. B. (1991): Declining amphibian populations - a global phenomenon? l'indings and rccommendations. AJytes. 9(2):33-42. Fajnév Egyedszám tavasz nyár összesen l./l. terület: 28 csapdázott egyed Microtus arvalis 3 5 4 12 Apodcmus flavicollis 2 5 7 Mus musculus 2 2 5 9 172. terület: 50 csapdázott egyed Microtus arvalis 2 3 3 8 Clethrionomys glareolus 2 5 4 1 1 Apodemus flavicollis 4 7 10 21 Micromys minulus 1 2 3 Apodcmus aprarius 3 3 Sorex araneus 1 1 2 Neomys fodiens 2 2 Ondatra zibelhicus észleli észleli IX». terület: 23 csapdázott egyed Arvicola terrcstris 1 1 Microtus arvalis 2 6 7 15 Apodemus flavicollis 2 3 5 Sorex minutus l 1 2 II.1. terület: 29 csapdáznlt egyed Clethrronomys glareolus 3 3 5 11 Microtus arvalis 1 3 6 11 Apodemus sylvaticus 2 4 6 Mus musculus 1 1 11.12. terület: 6 csapdázott egyed Microtus arvalis 6 II./3. terület: 24 csapdázott egyed Neomys fodiens 2 1 3 Microtus arvalis 1 2 3 6 Clethrionomys glareolus 1 3 5 9 Micromys minutus 1 3 4 Apodemus flavicollis 2 2 Amphibia, inscctivora and rodenlia (vertebrala) surveys along somc inflows of lakc Balaton Farkas, J. - Puky, M. Whilc the fauna of Laké Balaton is quite cxtensivcly studied only scarce information is availablc on its ínflowtng streams. The aim of the present study was the compilation of species lists and the deseription of demographic parameters of Amphibia, Inscctivora and Rodenlia species Migration opportunities between slreain and laké populations were alsó to be found out. Surveys were carried out along five streams. Ali dcvclopmental stages of amphibians were investigated. Maliiig calls were considered when the species lists were suinmansed. Rodents and insectivorcs were trapped alive. They were marked and the parameters of the population were estimated by the capture recapture method. Altogether seven amplubian taxa were found. The presence of Bombina bombina al three streams, Hyla arborea at Tetves stream and Pelobates fuscus at Endrédi stream was remarkable. Diflerent breeding habitat prefcrence of the three predominant species was recognised at Endrédi stream, wliere several Pelobates fuscus males died due to an unknown factor, probably nonpoint pollution. Nine rodent and thrcc ínsectívore species were trapped along the streams. They seemed lo be migration corridors as only few individuals could be trapped froin most species and mostly males and juveniles occurrcd at less favourable sites. Besides water quality requiremcnts, the highest possible biological diversity of the neighbouring areas is alsó an important factor in maintaimng species nch communities. Semi-natural sections, widc ripanan zones and certain man-made changes can help the migration and spreadmg of the investigated species and the developmcnt of their stable populations.