Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
5. szám - Karádi Gábor–V. Nagy Imre: Veszélyes hulladékok kezelése
292 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 5. SZ,. 5.3. Szennyező anyagok lebomlása A szennyező anyagok többsége nem konzervatív, így koncentrációjuk az időben csökken. A csökkenést általában az anyag feleződési idejével fejezzük ki: '/',/, - In 2/K 0.63/K ahol K a reakció-tényező. Néhány vegyi anyag levegőben és felszíni vízben érvényes feleződési idejét - annak alsó és felső értékeit az 5.4. táblázatban közöljük, megjegyezve, hogy az adatok talajra és talajvízre nem érvényesek (USEPA, 1986. b). 5.4. táblázat A Ti/; (nap) értékei néhány vegyi anyagra Anyag Levegő Felszíni víz Anyag Alsó [•'első Alsó Felső Benzol 6 1 6 Benzopirin 1 6 0,4 Széntetraklorid 8030 0,3 300 Kloroform 80 0,3 30 Formaldehid 0,8 0,3 3,5 PCB 58 2 12,9 Dioxin 365 730 Vinilklorid 1,2 1 5 A most közölt adatokat kiegészítésként közöljük, mivel azok ismerete a rehabilitációs feltárás, tervezés cs kockázati számítások során hasznos lehet. 6. Veszélyes anyagok tisztítása A következőkben a veszélyes hulladékok tisztítására az USA-ban leggyakrabban alkalmazott eljárásokról adunk áttekintést. Ennek kapcsán ismertetjük a fizikai, kémiai, biológiai (helyszíni biológiai) tisztítás, illetve kezelés főbb jellemzőit, megjegyezve, hogy gyakran használják a termális közömbösítés (hamvasztás, pirolízis), valamint a fixálás, stabilizálás módszerét is, aniely a nedvesség kivonására, stabilizáló anyaggal való keverésére, üvegesítésére irányul, és főleg anorganikus iszapok megszilárdítására használatos. 6.1. Fizikai kezelés Ebbe a kezelési csoportba elsősorban az ülepítés, adszorpció, levegőztetés cs a fordított ozmózis sorolható. a.) Az ülepítési eljárások közismert lényege a szilárd és folyékony anyagok szétválasztása, majd a képződő iszap párolgás, szűrés, vagy centrifugálás révén való további koncentrálása. b.) Az adszorpciós módszer jól használható a vízben oldott és ülepítéssel nem kezelhető (rendszerint alacsony koncentrációjú) veszélyes anyagok eltávolítására. Jól bevált eljárás a szemcsés aktivált szén használata. c.) A levegőztetés során a relatíve illó anyagok oldatból való eltávolítása a cél. Ekkor a szennyezett folyadék egy toronyban elhelyezett adszorbeáló testen keresztül szivárog lefelé, miközben levegőt (ritkább esetben gőzt) nyomatnak át az ellenkező irányban. Egy ilyen adszorbeáló torony az illó organikus anyagok (VOC-k), mint pl. a triklóretilén (TCE), vinilklorid, széntetraklorid, stb. 35 %-át tudja kivonni a folyadékból. Szemcsés aktív szenes eljárással való kombináció esetén az illó és nem illó organikus anyagok kivonhatók a szennyezett folyadékból, anélkül, hogy az elpárologtatott vegyi anyagok a levegőt szennyeznék. d.) Tapasztalatok szerint a fordított ozmózis a sós vizek sótalanítására jól használható, és azt eredményesen alkalmazták pl. a Kolorádó folyó só-koncentrációjának csökkentésére (Yurna, Arizona). A fizikai kezelési eljárások jellemzésére bemutatjuk a 6.1. és 6.2. ábrákat. .. BOLT RING INFLUEf.'T • P.ACKWASH WASH. 10 1" MOLES 6 FT. OUnFACE WASH CARUON CHAKGE CARBON RED SlIRFACF -L: -h -T'' NEVA C10G SCREEN CARöON DIDCHARGE -EFELUENT - BACKWASM 6.1. ábra Nyomás alatti aktivált-szén szűrő -d J"c ti-I-HT 1. Treji^O wut«r n-j( w JL 6.2. ábra Aktivált-szén szűrő és adszorbeáló torony egység 6.2. Kémiai kezelés 6.2.1. A vegyi tisztítás itt nem részletezett különböző módszerei révén a veszélyes hulladékok kevésbé veszélyes anyaggá való átalakítására, és gyakran értékes melléktermékek előállítására törekszenek.
