Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
5. szám - Marton Lajos–Szanyi János: Kelet-magyarországi pleisztocén üledékek geostatisztikai vizsgálata. 1. transzmisszivitás térképezése
MARTON I. - SZANY1 J.: Kcld-maRvarors/igi plciszlocói fltcdctcck.. 237 c / / J— N — \ / \ \ b /f 1 "N s \ / X \ 4. ábra Az In T crlékek eloszlása: a.) teljes időintervallumban; b.) 1960-ban; c.) 1976-ban; d.) 1993 -ban A transzmisszivitási mezőt krigeléssel állítottuk elő. A belső hipotézis feltételrendszere mindhárom alapsokaságra teljesül, bár a fél variogramokban jelentkezik a léptékváltás hatása. Ez a néhány száz méteren belül, ill. az egymástól több km-re elhelyezkedő kutak In T értékeinek eltérő hatástávolságával magyarázható. Az elméleti fél-variogramok skálafüggésének problémájára In K esetén Gelhar mutatott rá (Gelhar, \9&6). A teljes területre csak az 1993-as adatsor szolgált elég információval. A krigeléshez szükséges rácsháló méretét a vizsgált terület 1/12 részében, 4000 m-ben. határoztuk meg (Hoeksema et ai, 1984/ A krigelés paraméterei: variogram modell = szférikus, hatástávolság (a) = 27000 m, anizotrópia ellipszis tengelyeinek aránya (a/b) = 1,8, nagytengely iránya (a) = 45° (ÉK). A 3. vízadó rétegre érvényes transzmisszivitási mezőt az 5. ábra mutatja. 270000220000 i i i ii i i i i | i i i i i rr 820000 830000 840000 850000 OT0000 i r~i [ i i i 870000 EOVY 5. ábra Az In Tmező térképe 1993-ban a fúrások helyével A két korábbi populáció esetében kisebb, 20 x 16 kmes területet választottunk ki. Ez a rész van legerősebben terhelve az intenzív vízkivétel által, így megfelelő menynyiségű adatot tartalmazott. Döntésünket indokolja, hogy az idő függvényében ezen a területen a legnagyobb az In T értékek közti különbség, míg a peremi részeken alig vagy egyáltalán nem mutatkozott eltérés (6. és 7. ábra). m: 7.50 7.25 l7.00 6.75 6.50 6.25 6.Ö0 5.75 5.50 5.25 5.00 4.75 4.50 4.25 4.00 3.75 3.50 A geostatisztikai módszerrel előállított térkép In T értékei egy randomizált változó realizációi, amelyeknek szórása van. A transzmisszivitási mező bizonytalanságának két összetevője van. Az egyik a regresszió analízisből eredő hiba, a másik a krigelés hibája. A regresszió számítás hibáját a regresszió varianciájával lehet jellemezni (Marsi ly, 1986):
