Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
4. szám - Császár József: A Rajna folyó vízminőségi viszonyai – az Európához való csatlakozás csapdái
CSÁSZÁR •!.: A Kap ui vízminőségi viszony ai 203 munkás, hogyan tartanák fenn a "fogyasztói társadalom", a "jóléti állam" illúzióját? Nyilvánvalóan, keresik az elfogadható megoldásokat, de nem a kényszer által szülteket. A technika történelmét áttekintve u.i. megállapíthatjuk, hogy a környezetet romboló ipar. nem várja meg az összeomlást a választható utakat előbb vagy utóbb "kiizzadja magából" Az összehasonlítás kedvéért: 1955-ben a német vegyipar által elektrolizált konyhasó több mint ötvenszeresen, a 70-es és 80-as évtizedben "már alig" több mint húszszorosán haladta meg a magyar vegyiparét... Még egy - az üzemi méretekre vonatkozó - összehasonlítás: a már említett 17 vegyipari üzemünk - ipari kultúránk "főlegvárai" - 1985-ben 350 t ásványi sót bocsátották szennyvizeivel befogadóinkba. A mar citált BASF beszámolóból: "A BASF a Rajna által hordozott klorid terheléshez max 8,5 kg/sec mennyiséggel járul hozzá, más szóval ez a folyó összes klorid terhelésének a 2 %-a." Gondolkodjunk: 8,5 t/sec = 734,4 t/nap kloridion, ami kétszeresen meghaladja a magyar vegyipar összes szennyvizet. (A gyár összes só terhelése valószínűleg meghaladja az összes hazai ásványi anyag terhelést!) Az ásványi só terhelések "Hurrá! Szóval, húsz fontot kap az illető!... Ne mondja azt, hogy százat! Maga rosszul hallotta! Annyi font csak számtanpéldában létezik ! De húsz, az van, vagy huszonnégy is lehet! Annyit már láttam!..." Rejtő "búzakék" szakállú hősének gyermekded dadogását azért idézzük, mert ha nem is mondjuk ki, de mindannyian valahogy így vagyunk a rendkívülien nagy számok hallatán! E fejezetben rettenetesen nagy számok szerepelnek, de a természet körforgásaira az ilyenek a jellemzők. Valamikor úgy fogalmaztunk, hogy a környezet akkor kerül veszélybe, ha a bioszféra terhelése megközelíti, eléri, vagy meghaladja az egyensúlyi reakciókban résztvevő anyag tömegekét, ám ezt sokáig elérhetetlennek tartottuk. Ballá Mátyás "vegytanár" úr 1873-as "A Duna-folyam vegyi viszonyairól" szóló előadásában a Rajna sókoncentrációját - német szerzők nyomán - kb. 140 g/m''re tételezte. Ez a középvízhozam alapján 314 kg/s = 27130 t/nap anyagáramot jelent. Ha tehát a Rajna medrében tiszta, sómentes víz folyna, az adott koncentrációt úgy lehetne beállítani, mint, ha egy hídról óránként 113 vagon vízoldható ásványi anyagot ürítenénk bele... A Duna sókoncentrációját ugyanekkor 185 g/nr'-re becsülte, ami 426 kg/s, 36806 t/nap anyagárammal egyenértékű. (153 vagon óránként) A Rajna tehát a német-holland határnál 10 millió, a Duna Hercegszántónál 13 millió tonna ásványi anyagot szállított oldott állapotban évente... Számoljunk történelmi időszakokkal, hisz ez így megy már évszázadok óta! - s "leborulunk" a természet nagysága előtt Jött az ember, "versenyre kelt a természettel", s helyenként már legyőzte azt: - a Rajna ásványi só tartalma az alig 100 év előttinek a 3,7-szerese, a Dunáé - német, osztrák, szlovák és magyar összefogással - 1,4-szerese... (Becsléseinknél a négy fő kation: Na +, K +. Ca 2 4 és Mg 2 +; valamint a három fő anion: Cl", S0,, 2\ és HCO," anyagáramait vettük figyelembe. Az össz oldott anyag ezeken túlmenően kiegészül a növényi tápanyagok, a nehézfémek, az oldott szerves anyagok mennyiségeivel.) A Rajna anyagáramait pl. a Bimmen-Lohith mintavételi pontnál mert anyagáramok alapján határoztuk meg (11. táblázat). A HCO",, pontosabban az izzításnál megmaradó CO, 2" mennyiségét az egyenérték viszonyok alapján becsültük 11. táblázat. A Rajna anyagáramainak trendjei, 1977-1989 Ca 2 + Tn = 16589 - 155 n r = 0,32 M = 15532 t/nap Mg" Tn = 2756 - 35 n r = 0,43 M = 2532 t/nap Na + Tn = 17798 - 197 n r = 0,54 M = 16589 t/nap K + Tn = 1370 - 15 n r = 0,53 M= 1270 t/nap Cl Tn = 31277 - 61 n r = 0,11 M = 30845 t/nap so 4 2 Tn = 15466 - 135 n r = 0,34 M = 14515 t/nap Összesen: 81303 t/nap A tendenciák mindegyike csökkenést jelez, de meg kell vallanunk, hogy az 1 % körüli intenzitások korántsem győznek meg arról, hogy ez valamiféle rehabilitációs programból eredeztethető. Mielőtt ezt a kérdést tovább ragoznánk, tekintsük át a Kleve-Bimmen mintavételi pontnál regisztrált kloridion anyagáramok 10 éves sorozataiból számított csúsztatott trendek és mozgó átlagok viselkedését: 12. táblázat Cl" (t/nap) 1966-75 tn = 28166+ 341 n r = 0,39 M = 24883 t/nap 1967-76 tn = 28685 + 1 13 n r = 0,11 M = 29376 t/nap 1968-77 tn = 29030+ 69 n r = 0,07 M = 29376 t/nap 1969-78 tn = 29894 - 60 n r = 0,06 M = 29549 t/nap 1970-79 tn = 29981 + 28 n r = 0,03 M = 30154 t/nap 1971-80 tn = 28684 + 270 n r= 0,25 M = 30240 t/nap 1972-81 tn = 29290 + 242 n r = 0,23 M = 30672 t/nap 1973-82 tn = 31104 - 39n r = 0,04 M = 30931 t/nap 1974-83 tn = 30586 - 7 n r = 0,01 M = 30586 t/nap 1975-84 tn = 28166 + 402 n r = 0,45 M = 30413 t/nap 1976-85 tn = 28080+ 412 n r = 0,46 M = 30326 t/nap 1977-86 tn = 30586 + 87 n r = 0,15 M = 31104 t/nap 1978-87 tn = 31363 - 13 n r = 0,02 M = 31277 t/nap 1979-88 tn = 32314 - 137 n r = 0,30 M = 31536 t/nap 1966-88 tn = 28944+ 188 n r = 0,32 M = 30413 t/nap Mozgó átl ok trendje: tn = 27879 + 288 n r = 0,74 M = 30030 t/nap A trendek, a mozgó átlagok növekednek és csökkennek, de a 23 éves trend, a mozgó átlagok trendje egyértelmű növekedést jelez. Biztosak vagyunk abban, hogy e terhelések csökkentésére történtek kisebb nagyobb intézkedések. A változások azonban összességükben nem érik el a becslések hibáit, abba mintegy beleolvadnak. Az ingadozásokhoz magától értetődően hozzájárul az
