Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
4. szám - Császár József: A Rajna folyó vízminőségi viszonyai – az Európához való csatlakozás csapdái
204 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. éves középvízhozamok évről-évre való ingadozása is, és végeredményben a természetes háttér-szennyezés sem elhanyagolható. Az előbbiek egyben arra is intenek, hogy vélemeny alkotásunkat nem szabad elhamarkodni, s többoldalúan kell megalapozni. 13. táblázat A Rajna anyagáramai 1979-1988 Cl (t/nap) 1. Tn = 265 - 9 n r = 0,59 M= 216 t/nap 2. = 12960-182n = 0,67 =11920 " 3. = 14341 -237 n = 0,78 =13046 " 4. = 18058 -164 n = 0,57 =17107 " 5. = 18835 -229 n = 0,74 =17539 " 6 = 22637 -133 n = 0,35 = 21946 " 7. = 32314 -137 n = 0,30 = 31536 " 14. táblázat A Rajna mellékvízfolyásainak anyagáramai Cl (t/nap) 1 Tn = 1374- 11,4 n r = 0,30 M= 1313 t/nap 2. 691 + 3,8 n = 0,10 = 708 " 3. = 1167 + 1,6 n = 0,03 = 1175 " 4. = 596 + 50,8 n = 0,91 : 320 " 5. = 1 123 - 59,9 n = 0,92 : 795 " 6 = 4493 - 62,0 n = 0,23 = 4156 " 7. = 4830 - 39,3 n = 0,22 = 4614 " 8. = 1858 + 48,2 n = 0,66 = 2125 " A 14. és 15. táblázatok arról győznek meg, hogy az ipar az egész vízgyűjtőn kiveszi a részét a kloridion terhelésből, nem elegendő tehát az egy vagy két meghatározó ponton való vízvédelmi beavatkozás. (A mintavételi pontokat az I. részben ismertettük, a számozás szerint annak alapján azonosíthatók.) A magyar ásványi só terhelés ismert - kereken 3000 t/nap -, de az ilyen irányú német felmérések hiányoznak. A fajlagos terhelési mutatókat így csak a vízminőségi és vízhozam adatokból becsült anyagáramok, és a Rajna német-holland és a Duna magyar-jugoszláv határig terjedő teljes vízgyűjtője és az ossz lakosság alapján számíthatjuk A fajlagosok itt tehát a természetes anyagáramokat is tartalmazzák! Rá kell mutatni arra is, hogy az ún. természetes háttér szennyezés már közel sem azonos a régmúlt időkben jelentkezőkkel. A szennyvíz bevezetéseken ugyanis mindenképpen túlmutat az, hogy a légkörünk is szennyeződött, a lehulló csapadék pH-ja a savanyú irányba tolódott, tehát a lefolyó, leszivárgó vizek sótartalma mindenképpen növekedett. Ehhez még hozzájárult a mezőgazdaság intenzifikálása is, - a művelt területekről nem csak a műtrágyák hatóanyaga - N és P formációk -, hanem kísérő anyagai is részlegesen a felszíni vizekbe mosódnak. Ezt bizonyítja pl. az, hogy a Duna sókoncentrációja a két határszelvényünk között a bevezetett sóterhelések által az indokoltnál lényegesen nagyobb mértékben növekszik. Az ásványi anyag koncentrációk A Rajna vízminőségének védelmére alakult Német Szövetség adatokat csak a kloridionra vonatkozóan közölt, így a Nemzetközi Szövetség adatbázisára kellett hagyatkoznunk. A mintavételi pontok: 1. Rekingen 2. Villáge-Neuf 3. Seltz 4. Koblenz 5. líimmen-Lobith 6. Koblenz (a Mosel folyón) A Rajna és a Mosel ásványi anyag szennyezettségére jellemző számításainkat - az 1977-1989 közötti éves átlagok trendjei, a korrelációs tényezők és a sokéves átlag - a 16. táblázatba foglaltuk össze. Összehasonlításul a 17. táblázat a már ismertetett hét magyarországi Duna szelvény azonos időszakra vonatkozó koncentrációival végzett számításainkat tartalmazza. (Itt megjegyezzük, hogy, sajnos, a két alsó hazai Duna-szelvény vizsgálatai megbízhatatlanok, a szulfát, nátrium és kálium koncentrációk a bajai és a hercegszántói szelvénynél metodikai hibákkal terheltek.) A vizsgált komponenseknél megfigyelhető a Rajna hossz-szelvényében való intenzív változás, s a trendeknél a változás irányának - a már taglalt becslési bizonytalanságokra visszavezethető - váltakozása. Ez a bizonytalanság az intenzitásra magára is jellemző, de hat a becslési hibáktól ez sem mentes. A koncentrációk a vízhasználat oldaláról nem tekinthetők igazán veszélyesnek. Az más kérdés, hogy a vizi életközösségek mennyire tudtak és tudnak az új értékekhez alkalmazkodni, s régvolt struktúrájuk emiatt hogyan és milyen mértékben változott. A Dunával való összehasonlításra, úgy gondoljuk, a szöveget illetően nem érdemes az időt és a helyet vesztegetni. A 16.. illetve a 17. táblázatokban közölt számok önmagukért beszélnek! 15. táblázat Rajna vízgyűjtő Duna vízgyűjtő Anyag 1. 2. 1. 2. Össz só 1645 411 620 74 Ca 2 + 389 97 461 55 Mg 2 + 63 16 116 14 Na + 415 104 130 16 K + 38 8 24 3 c'750 188 185 22 SOf" 363 91 413 49 1. Az 1000 lakosra eső 1 napi terhelés kg-ban 2. Az 1 km"-re cső 1 napi terhelés kg-ban.
