Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

1. szám - Hírek - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1995. október 19-i évi rendes közgyűléséről - A Magyar Geotermális Egyesület megalakulása

55 Híre k Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1995 október 19-i évi rendes közgyűléséről (Készült a jegyzőkönyv alapján) A közgyűlés helye: A Technika Háza konferencia tenne (Budapest, V. Kossuth Lajos tér 6-8). Időpontja: 1995 október 19-én 9.30 óra Jelen vannak: a jelenléti ív szerint, 107 fő * Dr. Juhász József, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke megnyitja az 1995 évi rendes közgyűlést. Kö­szönti a megjelenteket, külön említve a meghívott ven­dégek: dr. Kemény Attila, a KTM államtitkára, dr. Kor­da János, a Mérnöki Kamara helyettes elnöke, Szalontai Gergely, az OGYFI megbízott főigazgatója nevét, és a társegyesületek vezetőit. Felkéri a rendes közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesí­tésére: dr. Wisnovszky Ivánt és Major Pált. A közgyűlés napirendjét a jelenlevők szavazással egy­hangúlag elfogadják. Bejelenti, hogy az első időpontra meghirdetett köz­gyűlés a megjelentek kis száma miatt határozatképtelen volt, melyről a megjelent tagtársak jelenlétében jegyző­könyvet vett fel a Társaság. így a jelen közgyűlés a Tár­saság alapszabálya szerint a megjelentek számától füg­getlenül határozatképes. Dr. Juhász József megnyitó beszédében emlékeztet arra, hogy a Társaság régi hagyományaihoz tért vissza 1990-ben, amikor ismét bevezette az évi rendes közgyű­lések és a három évenkénti vezetőségválasztó közgyűlé­sek rendjét. Ez elsősorban azon tagtársaink számára fon­tos, akik a Társaság aktív tagjai, és szívükön viselik a Társaság ügyét, de nem vezető tisztségviselők. Számuk­ra évente egy alkalommal, a közgyűlésen nyílik lehető­ség, hogy meghallgassák a társasági munkáról szóló be­számolókat, értékeljék és elmondják gondolataikat, vé­leményüket. Az elmúlt évtizedek során megszokott állami vezetés, és a hozzá tartozó anyagi támogatás megszűnt. Most a Társaság önállóan hangoztathatja véleményét, de megél­nie is, az anyagi bázist előteremtenie is önmagának kell. Gondjaink abban jelentkeznek, hogy a privatizáció által átalakult gazdasági rendben, azok a támogató jelentős vállalatok, akiknek anyagi lehetőségeik is voltak, meg­szűntek vagy felaprózódtak, így az anyagi támogatásuk is elmaradt. Ez alapjaiban változtatta meg a Társaság helyzetét is. Ebből következik, hogy a Társaság tagsága is bizonyos mértékben átalakult, egyben kis mértékben csökkent is. Ma valóban munkahelyi késztetés nélkül vállalják és tartják fenn a szakemberek a tagságot, és sa­ját szakmai meggyőződésük szellemében dolgoznak a Társaságban. A társasági munka alapja a társasági önfe­gyelem. A társasági tagság együtt tartása érdekében ez évben változtattunk azon a szokáson, hogy évi egy-két nagy­rendezvényt szervezünk. Ebben az évben a nagyrendez­vények sorát kiegészítettük az Országos Szakmai Napok rendezvény sorozattal, melyből idén három volt. A ta­pasztalatok szerint ez helyes kezdeményezés volt, ami meglátszik az érdeklődők nagy számán és a pozitív visszhangon is. Ezt a sikert a résztvevők, a tagok, az e­lőadók és hozzászólók tették tartalmassá és lehetővé. Ezen kívül Társaságunk megkísérelte a nemzetközi rész­vételű nagyrendezvények kezdeményezését a "Kárpát medence vízgazdálkodása, vízi környezetvédelme" témá­ban, melynek sikerét igazolja, hogy a részt vevők egy­hangú véleménye szerint ebben a témában két évente ja­vasolható hasonló rendezvény szervezése. 1996-ban is­mét Magyarország ad helyt a rendezvénynek, majd a ter­vek szerint, más-más Kárpát-medencei ország fogadná a részt vevőket. Komoly szerepe volt a társasági munká­ban a területi szervezeteknek, amelyek a nemcsak helyi, hanem országos jellegű nagyrendezvényekkel is gazda­gították a Társaság programját. A területi szervezetek munkája és fontossága - az utóbbi időben a megkezdő­dött beszámolók tükrében is, - jelentősen nőni fog. Sikerült az egyesületi előadó ülések programjának megszokott magas színvonalát megőrizni és ez által a részt vevők nagy számát és érdeklődését ezek iránt a programok iránt megtartani. Ma is fontosnak ítéli a Társaság a külföldi tanul­mányutak szervezését, bár az idén szervezett Dél-franci­aországi tanulmányút nem volt túl sikeres, mégis megkí­séreljük a Társaságunkkal kapcsolatban álló külföldi e­gyesületek szakmai segítségével újabb utak előkészítését a jövő évre. Erre tagjainknak kedvezményt nyújt a Tár­saság a nem tagokhoz képest, hasonlóan ahhoz, ahogy ez, már nagyrendezvényeinken bevezetésre került. Fontos társasági feladat volt, amiről már az 1990. évi közgyűlésen döntés született, hogy forduljunk a nem szakmai közönség felé, a vízzel kapcsolatos fontos fela­datok tárgyában, amelyeknek a tolmácsolására a Társa­ság a legalkalmasabb. Ennek a folyamatnak a keretében a Társaság és területi szervezetei egyéb egységei szerve­zésében, egyik legjellegzetesebb rendezvény sorozat volt a "Víz Világnapjának" megünneplése, mely országszerte igen nagy érdeklődéssel kísért, rendkívül sikeres rendez­vény sorozattá nőtte ki magát két év alatt. A területi szervezetek a vízügyi és környezetvédelmi szervezetek­kel közösen nívós, maradandó értékű programokat való­sítottak meg. Ez évben a "Víz Világnapja" pályázati fel­hívások a Művelődésügyi Közlönyben is megjelentek. Az önkormányzatok és azok szakmai, politikai veze­tőinek tájékoztatása a vízzel kapcsolatos feladataik kap­csán - ez évben is folytatódott -, most az Országos Szak­mai Napok programjaira kaptak meghívást. Közülük na­gyon sokan éltek is a tájékozódás lehetőségével. Megnyitó beszédét dr. Juhász József elnök a követ­kezőkkel zárta: Tisztelt Közgyűlés! Az évi rendes közgyűlések sorá­ban a mai alkalommal is azt kérem, hogy akik az itt el­hangzottakhoz majd hozzászólnak tegyék azt abból az

Next

/
Oldalképek
Tartalom