Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

1. szám - Hírek - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1995. október 19-i évi rendes közgyűléséről - A Magyar Geotermális Egyesület megalakulása

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1996. 76. ÉVF. 1. SZ. indíttatásból, hogy a Társaságot, annak céljait segítsék, a munkamódszereket javítsák, hogy a következő évi munkát még jobban tudjuk elvégezni. Dr. Kemény Attila KTM államtitkár üdvözlő beszédében elmondja, hogy nemcsak hivatali pozíciója hozza Őt el rendszeresen a társasági eseményekre, hanem az a tény is, hogy sok-sok éve tagja a Társaságnak. A KTM és a Társaság kapcsolata apróbb megtorpanások ellenére is igen jó. A Társaság mindig nagy szolgálatot tett a környezetvédelemnek, már akkor is, amikor még nem beszéltünk a környezetvédelemről, hiszen a vízi környezet védelmének már évszázados múltja van. 1995-ben a Társaság és a Minisztérium kapcsolata végleg rendeződött azáltal, hogy a Minisztérium a jogi tagok közé lépett, és ennek kapcsán nem kevés anyagi áldozatot is vállalt. A Minisztérium ennek kapcsán várja a Társaságtól, hogy a kormányzati döntés-előkészítő munkában - az eddig megszokott önzetlenséggel - tudományos, szakmailag megalapozott véleményével nyújtson segítséget. A Társaság ilyen irányú tevékenységéért a Tárca hálás köszönetét tolmácsolja. Véleménye szerint: a környezet védelméért a Társaság minden programjában tesz valamit, hiszen a vízminőség-védelmének, a felszín alatti vizek védelmének, a hulladék ügyének kérdései mind a Tárca ügye is. Az együttmüködés a jövőben -reményei szerint - tovább javul. A Minisztérium lehetőségei szerint kiemelten foglalkozik a Társaság anyagi gondjaival. A KTM kötelessége a tudatformáláson munkálkodni, hogy egyszer majd 10 millió magyar foglalkozzon környezetvédelemmel, ebben a Társaság nagy segítséget nyújt számukra, amit a jövőben - túl a már említett támogatáson, - anyagilag is fog majd támogatni. Reményei szerint 1996-ban ezt realizálni lehet. Szalontai Gergely a Népjóléti Minisztérium nevében köszönti a közgyűlést. Véleménye szerint a műhelymunka eredményei a legfontosabbak a két szervezet kapcsolatában. Ez elsősorban az ásványvizek és gyógyvizek hasznosítása, — bár ez az egészségügynek, ha nem is perifériális területe, mégis csak kis szelete. Hosszú évek után sikerült új szabályozást előkészíteni az ásvány- és gyógyvizek minősítésére, és a természetes gyógytényezők jogi megfogalmazására. A Társaság véleményezte ezt a szabályzatot, és igen értékes véleménye beépítésre került a szabályzatba. A palackozott ásványvízre vonatkozó szabvány, mely az európai szabványokkal harmonizál, már elkészült, hatályba lép 1996. január l-jén. A vállalkozások nagy érdeklődést mutatnak a fürdők, gyógyfürdők hasznosítására. A gyógyvizek minősítési szabályzata még nem teljesen kész, mert Magyarország eddig Európában a legszigorúbb minősítést követte. Most egy új szabályzat talán enyhít valamit az érvényes kritérium-rendszeren. Felépült egy új törzskönyvezési, nyilvántartási rendszer, mely mintaképül szolgálhat más államok részére is. Sajnos, a támogatási rendszer a fürdők gyógyászati szolgáltatásainak igénybevételére beszűkült, emiatt igyekeznek új módszereket kidolgozni a szélesebb körű támogatásra. Újdonságként említi, hogy Mátraderccskén úttörő jellegű fürdő vizsgálatok folynak. Bejelenti, hogy a törvények, rendeletek, szabályzatok előkészítése során a tárcaközi egyeztetések során messzemenően figyelembe veszi a vízügyi szempontokat. Ez ügyben jelenleg személyében van a biztosíték. Dr. Korda János: A Mérnöki Kamara nevében, annak alelnökeként üdvözli a közgyűlést. Bejelenti, hogy a Kamara új kamarai törvény tervezetet dogozott ki, mely a sikeres tárcaegyeztetések után talán már jövő év elején törvény lehet. Ha ez megtörténik, akkor egy év múlva már meg is kezdheti a működését. Milyen lesz a kapcsolat a Kamara és az egyesületek között? A háború előtt is volt Magyarországon Kamara, voltak egyesületek is, és külföldön ez ma is így van. A kapcsolat a két szervezet között zavartalan volt. Erre a két dologra együtt van szüksége a mérnökségnek. Valószínűleg a jövőben is pl. a szakértői tevékenységet végzők minősítésében szorosan együtt fognak működni. Tervezik az MK tagsági díját csökkenteni azok számára, akik egyesületi tagok is. A Kamara jelenlegi tagsága úgy érzi, hogy a vízügyi mérnököket sérelem érte a hírközlő szervek téves tájékoztatása miatt. Az MK maga is meggyőződött a vádak igaztalan voltáról, és szerény lehetőségei szerint mindent megtesz a közvélemény jobb tájékoztatása érdekében. Dr. Bácsy Ernő, a MTESZ alelnöke: Bevezetőjében bejelenti, hogy a MTESZ Elnökségének üdvözletét, és személy szerint Havass Miklós elnök köszöntését tolmácsolja, amikor itt felszólal. Kiemeli a 78 éves töretlen munkát, amit a politikai és a gazdasági élet változásai sem tudtak megrengetni. 1990 óta a társaságok átalakulása óta a MTESZ valódi szövetség, amiben csak az valósulhat meg, amit az egyesületek együttesen kívánnak. Ezt ő személy szerint leginkább a MTESZ Környezetvédelmi Bizottságában tapasztalja, ahol a Társaság tagjai igen aktívan dolgoznak. Az elnök felkéri dr. Vitális Györgyöt, hogy dr. Bérezi Istvánnak, a Magyarhoni Földtani Társulat - a valahai anyaegyesület - elnökének üdvözletét olvassa fel. Dr. Meszlcri Celesztin, az Építéstudományi Egyesület elnöke megemlékezik a " 75 éves az MHT' című kiadványról, mely szerint sok a közös vonás a két egyesület között. Közös a sorsunk, hiszen a mérnöki munka, a reálértelmiség szerepe ma leértékelődött, a tagjaink kulturált megélhetése van veszélyben. Mindkét egyesületben azonban van egy kemény mag, amelynek van jövőképe. A szakmai kapcsolatok a szakosztályok nevének hasonlóságában is érzékelhetők, másik közös vonás a komplex szemlélet, amivel a kérdéseket kezelik. Az ÉTE küzd az építésügy egységes irányításának visszaállításáért. Dr. Kerkápoly Endre, a Közlekedéstudományi Egyesület tiszteletbeli elnöke: A közös munkákra emlékeztet, és arra, hogy a két társaság szakterülete az infrastruktúrára igényes. Kiemeli azt is, hogy a környezetvédelem és a hajózás is közös feladatok elé állítja szakembereket. Bejelenti, hogy a KTE új elnöke, Gyurkovics Sándor a KHVM közigazgatási államtitkára, kezdeményezi a szorosabb együttműködést azok között az egyesületek között, melyek a Minisztérium működési területén működnek, hogy az egyesületek együttműködési megállapodást köthessenek a KHVM-mel. Kéri a Társa-