Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

6. szám - Hollósy Miklós–Fekete Jenő–Horváth Kornélia–Ratkai Tünde–Morovján György: Olajszennyezés eredetének meghatározása kombinált módszerekkel a Ráckevei Duna-ágon

HOLLÓSY M. és mu

nkatársai; OI»jszcnnyc7^s mcghatá

ro/Avi 371 folyadékkromatográfiás ujjlenyomatok vizsgálatánál levont következtetést megerősíthetjük, vagy elvethetjük. A friss és régi szennyezés közötti gázkromatográfiás ujjlenyomat csak akkor tér el jelentősen, ha az olaj régóta a talajban van, és a mikrobiológiai lebontása előre haladt. r t» r u * 2. ábra Régebbi olajszennyezés fluoreszcens ujjlenyomata A 3. és 4. ábrán az előbbi mintákról készült gázkromatogrammokat mulatjuk be. n.utiii s* i r 3. ábra Friss olajszennyezés gázkromatográfiás felvétele I.. I jC ^ ji-JL jLkXiXLjl extrakció gravimetriás olaj meghatározás GC ujjlenyomat és mennyiségi mcgliatározás sls PAH ujjlenyomat és mcgliatározás HPLC-vel ^ lehetséges szennyezők ujjlenyomata lehetséges szenynyezők fluoreszcens ujjlenyomata J. ábra Víz- és talajminták olajtartalmának és termékeloszlásának meghatározása FT-IR MS pwMrii poláris frakció, elkülönítése f nem FT-IR MS * (nfccU poláris frakció, elkülönítése grsvimetriis és » mérési treJmínyck m«gegyeznek-« 7 •petM, Inkáé X új referenciával kell a mér&l elvégezni 2L Igen • lakj és vlc oslrsklumok CC-i ujjlenyomsls megegyezik-e « feltételezd) szennyezővel 7 i szennyezés régi eredetű Igen IIPLC ujj lenyom*! új szennyeié* jellegi 7 tStib forrásból ered • szennyezés IgtH hsioiilit-e s feltételezett szennyez6IU)z 7 llr-l Igen szennyczA fonii betislArolt 4. ábra Régebbi olajszennyezés gázkromatográfiás felvétele Nagy mennyiségű olajszennyezésnél, ahol a zsírszerű anyagok mennyisége kicsi, a gravimetriás meghatározás is nagy pontossággal elvégezhető. A gázkromatográfiás és a gravimetriás elemzés összevetéséből megadható az ásványolaj okozta szennyezés. Vizsgálatainknál ez a gázolaj, fűtőolaj és a hasonló forráspontú kőolaj feldolgozási termékre vonatkozik. Az olajszennyezés eredetének meghatározását az 5. ábrán megadott séma alapján végeztük el. A megadott elemzések elvégzése után a következő logikai döntések és további mérések alapján határoztuk meg az olajszennyezés eredetét és mennyiségét (ö. ábra). 6. ábra Az olajszennyezés eredete eldöntésének folyamatábrája 3. Kísérleti módszer 3.1. Minta-előkészítés a gázkromatográfiás mérésekhez Talajminta: A mintákból 100 g-ot mértünk be, nátrium-szulfátot adtunk hozzá, majd 80 cm

3 1:1 arányú hexán-aceton eleggyel kétszer kiextia'iáltuk. ia. egyesített extraktot szűrés után rotadcsztcn betároltuk, majd analitikai mérlegen lemértük a bepárlási maradék tömegét. A bepárlási maradékból analitikai pontossággal bemértünk 40 mg-nyi mennyiséget, és 5 cm

3 hexánban oldottuk fel, szűrés után 0,5 (il-t adagoltunk a gázkromatográfiás mé-