Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
6. szám - Hollósy Miklós–Fekete Jenő–Horváth Kornélia–Ratkai Tünde–Morovján György: Olajszennyezés eredetének meghatározása kombinált módszerekkel a Ráckevei Duna-ágon
372 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. rőrendszerre. Az extraktumokat összehasonlítás céljából szilikagéllel töltött oszlopon széntctraklorid clucnsscl kromatografáltuk. Vízminta: A kapott vízminta össztérfogatát lemértük, nátrium-kloridot adtunk hozzá, majd 100 cm 3 hexánnal rázótölcsérben kétszer kicxtrahálluk. Az egyesített extráktól rotadcsztcn bepároltuk, a maradékot 4 cm 3 hexánban oldottuk, majd szűrés után 0,5 pl-t adagoltunk a gázkromatográfiás mérőrendszerre. A gázkromatográfiás meghatározás Shimadzu GC14A gázkromatográffal, SE-54 megosztó folyadékkal nedvesített kapilláris kolonnán (50 m x 0,25 mm ID) lángionizációs detektálással történt. Az elválasztást hőmérséklet-programmozással 50-250° C között végeztük. A vivőgáz nitrogén volt. 3.2. Minta-előkészítés a folyadékkromatográfiás mérésekhez A gázkromatográfiás meghatározásnál leírt mintaelőkésztés során nyert olajos maradókból 50 ^1-t 5 cm 3 acctonitrilbcn oldottunk, a kátrányos maradékból analitikai pontossággal bemértünk 40-50 mg-nyi mennyiséget, amit szintén acctonitrilbcn oldottunk, majd az acctonitrilcs oldatokat hígítottuk és adagoltuk a folyadékkromatográfiás mérőrendszerre. A folyadékkromatográfiás rendszer két nagynyomású szivattyúból, gradiens vezérlőből, mintaadagoló szelepből, fluoreszcens detektorból (EX: 240, EM: 400 nm) és számítógépes adatfeldolgozó rendszerből áll. Az elválasztáshoz a policiklusos aromás szénhidrogének elválasztására alkalmas speciális VYDAC kolonnát alkalmaztuk. Az elválasztás gradiens elúciós módszerrel történt, acctonitril-víz tartalmú clucnsck felhasználásával. 4. A mérési eredmények és értékelésük 4,1. A talajminták vizsgálati eredményeinek értékelése Vizsgálataink során talajmintákat vettünk a csapat dékgyűjtő és -levezető csatorna mellől, vízmintákat vettünk a befolyóból és a Duna-vízből, referencia olajmintákat a vasúti tartálykocsikból és a kármentőből, majd az 5. ábrán megadottak szerint elvégeztük a meghatározásokat, és a 6. ábrán bemutatott algoritmus szerint értékeltük az eredményeket. Az /. táblázatban hal talajminta gravimetriás és gázkromatográfiás olajtartalom meghatározási eredményeit adtuk meg. A 3. és 5. minta kivételével a gravimetriás és gázkromatográfiás meghatározás azonos eredményt hozott. A talajminták policiklikus aromás szénhidrogén tartalmát a 2. táblázatban adtuk meg. A 4. és 5. talajmintánál a fluoreszcens ujjlenyomat alapján egyértelmű, hogy a gázkromatográfiásán mérhető olajszennyezés friss. A többi mintánál a fluoreszcens ujjlenyomat alapján arra a következtetésre jutollunk, hogy a szennyezés nem friss. Ezalatt a kifejezés alatt azt értjük, hogy az olaj már hosszabb ideig a talajban volt, amire a kifolyóhoz ért. Annak eldöntése, hogy cz milyen időtartamot jelent, további vizsgálatokai igényel, és nagy számú minta vizsgálati minta eredménye alapján empirikus összefüggés adható meg az adott területen a szennyező ujjlenyomata és a szennyezés bekövetkezésének ideje között. 1. táblázat Talajminták olajtartalma gázkromalográfiák és gravimetriás módszerrel meghatározv a A minta száma Az extrakt bepárlási maradéka (%) A bepárlási maradék olaj tartalma (%) 1. 1,7 100 2. 1,0 100 3. 1,4 44 4. 2,0 97 5. 1,2 47 6. 2,9 100 2. táblázat Talajminták és vízminták policiklusos aromás szénhidrogén tartalma (fJg/g) Tal. Antr Pircn BaA BbFl BkFl BaP összes 1. 0,851 5,22 2,18 2,22 1,15 2,84 14,5 2. 0,31 2,58 1,00 1,15 0,59 1,26 6,89 3. 2,54 27,2 11 ?5 11,4 6,27 14,0 72,9 4. 0,59 3,74 1,63 1,62 0,83 2,06 10,5 Víz 1. 0,055 0,802 0,372 0,377 0,166 0,377 1,77 Jelmagyarázat: Tat - talajminták, Vil» vízminta, Antr - antracén, Piren " pírén, BaA - beni(a)antracin, BbFt- benz(b)flourantén, BkFl - bcnz(k)fluorantén, Bal' - beni(a)pirin. 4.2. A vízminták vizsgálati eredményeinek értékelése 5 vízminta elemzését végeztük cl. A vízminták felületén olajfoltok voltak. A gázkromatográfiás ujjlenyomatuk megegyezett a referencia olajként használt mintával. Az olajfoltok megjelenése minden esetben jelzi, hogy a telítési koncentráció feletti mennyiségű olaj került a vízbe. Ebben az esetben azt vizsgáltuk, hogy az olajszenynyezés friss, vagy régebbi szennyeződésből ered-e. Munkánk során elvégeztük a kármentőből és az csővczctőből kifolyó víz- és a Duna víz minták extraktumának elemzését. A 7. ábrán a referencia olaj, a 8. ábrán a kármentő, a 9. ábrán az csővczctőből kifolyó víz fluoreszcens ujjlenyomatai láthatók. A referencia olaj és a kármentőből származó olaj fluoreszcens detektálással készített ujjlenyomat kromatogrammja megegyezik. Az esővíz csatornából kifolyó vízből extrahált olaj kromatogrammja jellegében hasonlóságot mulat, de az apolárisabb jellegű poliaromés szénhidrogénekből nagyobb mennyiséget tartalmaz. A Duna-vízből extrahált olajok folyadékkromatográfiás ujjlenyomata egy kivételével megegyezik a referencia olaj és a kármentőből vett minta ujjlenyomatával. Egy vízmintánál a bcnz(k)fluoranténre és bcnz(a)pirénrc jellemző kromatográfiás csúcs jól mérhető. Ez jelzi, hogy olyan olaj is került a vízbe, aincly már hosszabb ideje a talajban volt.
