Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
6. szám - Radács Attila–Wöller István: Vízerőhasznosítás a Balatonfelvidéken: A balatonfelvidéki vízimalmok története
366 HIDROLÓGIA I KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. lati úton jól ismerve kategorizálták. A vízfolyások vízhozam szerinti felosztása. I. Az egész évben biztonságos vízhozam az őrléshez. II. Az év nagy részében biztonságos vízhozam (1-2 hónap szárazság vagy jegesedés). III. Időszakosan megfelelő vízhozam (2-4 hónap szárazság vagy jegesedés). A 133 balatonfelvidéki vízimalmot használatuk szerint osztályozva, az alábbi megoszlást kapjuk: gabonaőrlő malom 123 olajütő 2 furészmalom 6 vashámor 2 A Balatonfelvidéken sem kalló malom, sem papírmalom nem volt. (Talán, a Balaton vízvédelme érdekében?) 1. táblázat 3. A malmok csoportosítása a vízikerekek fajtái szerint A Balatonfelvidék vízfolyásain a pillanatnyi kisvízhozamok és a nagy terepesések miatt rendkívül jellemző volt a felülcsapott vízikerék használata. Kivételt csak az Eger, Tapolca, Lesence patakok esetében lehet tenni, amelyek középső és alsó szakaszai állandóan bő volt a vízhozam, és az esés viszonyok is kedveztek az alulcsapott vízikerekek kialakításához. A vízfolyások közül csak az Egervíz patak középső és alsó szakaszán működtek több kerékkel dolgozó vízimalmok. A Pulátói lefelé eső szakaszon (kb. 35 + 000 kmtől) már találkozhatunk két-, sőt háromkerekű malmokkal is. A 2. ábrán az alul- illetve felülcsapott vízikerekek elvi ábráját mutatjuk be. 3. 1. A vízikerekek fizikai jellemzői A vízikerekekben a víz kifejtheti hatását: a.) Tömege által, amikor a víz a rekeszekben vagy lapát-közökben elhelyezkedve, súlyával forgató nyomatékot fejt ki. b.) Tiszta lökőhatás által, amikor a vízsugár a lapáthoz ütközik, amelyet így forgó mozgásra kényszerít. c.) A víz mozgásából adódóan, mely esetben a megfelelően kiképzett vezetőlapátok közt átáramló víz lökőhatás nélkül, a mozgási energiájával forgatja a kereket. A felülcsapott vízikerekek jellemzőiként mindenképpen meg kell említenünk az alábbiakat: - A lapátok fából vagy vasból készülhetnek, s a koszorú oldalborításaival, ill. egymás által rekeszeket képeznek, amelyekbe a víz szabályozható mennyiségben ömlik be. - A vízsugár a kiömlő nyílásból parabola-alakú pályán ömlik a lapátok közé, a kerék legmagasabb pontján - A lapátokra érkező vízsugár a legnagyobb sebességével mozdítja a kereket, majd a rekeszekben maradó víz a súlyával gyakorol forgatónyomatékot a kerék tengelyére. - Nagyon fontos, hogy a felülcsapott vízikerék alsó éle ne érjen az elfolyó vízbe, mert ez jelentős energia-veszteséget okoz. Az alulcsapott vízikerekek kialakításának jellemzői: - Ezeket a kerekeket csak nagyon kis esésnél lehet alkalmazni (0,1-1,5 m), ugyanis a felvízszint csak a kerék átmérő 1/3-1/10 részéig érhet. - Itt kizárólag olyan lapátok vannak, amelyekre a víz csak a lökésével, vagy az áramlásból adódó erővel hat. - A jobb hatásfok elérése céljából a kereket vályúban járatták. Néhány fizikai jellemzőt a 2 táblázatban adtunk meg. 2. táblázat A vízikerekek fizikai jellemzői Felülcsapott Alulcsapott vízikerék Esés (m) 3-7 0,1.1,5 Max. hatásfok (%) 60-80 40-60 Min vízhozam (l/s) 50-100 100-200 A vízikerekek száma 1 1-10 A korszerűbb és nagyobb őrlési teljesítményre képes kialakítás az alulcsapós megoldás volt, - mivel egy malom épülethez több kereket is lehetett építeni - de ezt csak megfelelő vízhozam mellett tudták alkalmazni 4. A tulajdonviszonyok alakulása Mint már a bevezetőben leírtuk, a malmok a középkorban kivétel nélkül egyházi vagy királyi tulajdonban voltak. Ezen a területen a kora középkorban legjelentősebb rnalomtulajdonosok a következők voltak, pannonhalmi apátság, tihanyi apátság, bakonybéli apátság, zalavári apátság, veszprémi püspökség. A török időkben a balatonfelvidéki malmokat a végvári várkapitányok és a törökök is adóztatták, így a pusztulásuk törvényszerű volt. A malmok újjáépítése az 1600-1700 közötti időszakra tehető, melyet az 1. táblázat utolsó oszlopa is jól mutat. Az újjáépítés munkálataiban a betelepített német lakosságból származó szakemberek elévülhetetlen érdemeket szereztek. Már az 1500-as években királyi adományként került a földbirtokosok kezébe is vízimalom. A XVII-XIX. száVIzimalmok a Balatonfelvidéken A vízfolyás neve és hossza (km) Vízgyűjtő (km 2) Vízimalmok száma és fajtája Az első írásos utalások (év) Vörösberényi Séd 5,4 1.4 2 felűlcsapós egykerekű 1700 Alsóőrsi Séd 5,3 6,7 1 felűlcsapós egykerekű 1700 Lovasi Séd 7,3 21,0 7 felülcsapós egykerekű 1200-1400 Csopaki Séd 4,8 19,2 6 felülcsapós egykerekű 1055-1500 Arácsi Séd 5,4 13,5 1 felülcsapós egykerekű 1400 Kéki Siskei Séd 4,0 11,8 11 felülcsapós egykerek 1200-1600 Szöllösi Séd 9,6 17,6 5 felülcsapós egykerekű 1600-1700 Tavi Séd (Aszófö) 8,4 16,9 3 felülcsapós egykerekű 1500-1600 Örvényesi Séd 8,4 19,9 15 felülcsapós egykerek 1055-1600 Csoisza patak 8,9 21,2 11 felülcsapós egykerek 1300-1700 Horogi Séd 7,3 7,9 1 felülcsapós egykerekű 1300-1700 Burnót patak 18,2 82,2 8 felülcsapós egykerekű 1500-1700 Egervíz patak 43,0 365,6 44(23 felülcsapós 21 alulcsapós) 1100-1700 Tapolca patak 10,8 39,5 5 (1 felűlcsapós 4 alulcsapós) 1260-1700 Lesence patak 23,3 100,5 12 (4 felűlcsapós 8 alulcsapós) 1300-1700 Világos patak 8,5 14,7 1 alulcsapós egykerekű 1600 Összesen: 133
