Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

6. szám - Gilyénné Hofer Alice: Nagy tavak együttműködő tározó-rendszerének szimulációs modellezése

354 HIDROLÓGIAI KÖZLÓNY 1996.76. feVF

. 6. SZ. t n 12 n i=i j=i [10

6 m

3/év) (34) Meg kell jegyezni, hogy az R

k biztonságnak a szokásos gyakorlattól eltérő fenti értelmezésével az volt a cél, hogy egyetlen empirikus mutatóval lehessen jellemezni a rendszer két céljának: a vízigény kielégítésének és a vízszinttartásnak a teljesülését. A mutató (33) szerinti értelmezésének feltétele, hogy az Y

0 és a megközelítőleg azonos nagyságrendbe tartozzanak. V

v értékek 2.1.4. A modell működésének bemutatása Ebben a fejezetben a (28) - (32) szerinti, számítógépre programozott szimuláció működését a Balaton-vízgyűjtő (2. ábra) példáján láthatjuk. Az adott példában a Balaton vízgyűjtőjén levő tározókat S = lOOxlO

6 m

3 össztérfogatú hipotetikus tározó helyettesíti. A szimuláció bemenő adatai közül az X

t

j természetes vízkészlet-változás adatok, az Ij vízigény adatok - amely a Balaton vízgyűjtő vízhasználóinak 1978-ban 1990-rc prognosztizált összesített havi vízigénye - Bárányi (1978) anyagából származnak (J/a, b ábra). A Balaton^ tó - siófoki vízmércéjére vonatkozó - szabályozási vízszin-tartományának alsó, ill. felső határai a Balatonra 1977. óta érvényes előírások (OVH 1979) alapján lettek felvéve, a hozzájuk tartozó V

a

j cs'Vjj víztömeg határértékek pedig a tó vízállás-víztömeg görbéjének (VITUKI 1976) felhasználásával adódtak (2/c ábra). A Balatonnak és a hipotetikus tározónak az egyes szimulációs futtatások megindításához szükséges kezdeti tcltség-értékci közül V.

U

3 érték - Bárányi (1980) vizsgálatai példáját követve - a H = 85 cm-es tó vízálláshoz tartozó víztömeggel (K/.ií = 2030 x 10

s m

3), a W.

U

2 érték pedig csetenként W., n = 0,75 x S

k-val egyezik meg. Eredményül az jött ki, hogy a vizsgált S = 100* 1()

6 m

3-es eredő hasznos tározó-térfogathoz R = 86%-os vízszint- és vízigény kielégítési biztonság tartozik. A számítógépes futtatás fontosabb részeredményeit a 3. ábra mutatja be. 2.2. A nagy tavak vízgyűjtőjén levő tározók több hipotetikus tározóval történő helyettesítése, valamint egy vízgyűjtőn kívül levő, együttműködő tározó feltételezése 2.2.1. A modell célja és alapfeltevései A nagy tavak vízkészlet-gazdálkodási rendszerére vonatkozó döntéseket megalapozó vizsgálatok következő lépéseként olyan modell került kialakításra, amely - a nagy tavak vízgyűjtőjének vízforgalmát, a megelőző modellel szemben, nem egyetlen egészként, hanem alrendszerekre bontva szimulálja, egyik alrendszerében magába foglal egy vízminőség-védelmi védőrendszert is - vízgyűjtőn kívüli alrendszerként (a természetes vízgyűjtő "bővítményeként") magában foglal egy, a - tóvízből is táplálható - tározó vízgyűjtőjét. ! i « ,00. I JOO £ 100 éj* IV^Ox M—# «bh««iM 'W^i w S-100-1 ©X >1 • MM l> • »»MU>»>« Itt* A ^ M / k J \ A \ V V : | f.VfiwMtlIt • SMn t i! A ,A hA ib ^ \ A J 1 ' uMai 3. ábra Részlet az S = 100.1 tf m

3-es hipotetikus tározó-térfogattal futtatott szimulációs program részeredményeiből A modell működésének alapelve: A kialakított modell az egyetlen hipotetikus tározón és erdő vízhasználón alapuló korábbi modell jelentősen tovább fejlesztett, bővített, részletesebb és rugalmasabb változata. A modell a vízgyűjtőn kívüli tározóval bővített tó-vízgyűjtő vízgazdálkodási rendszerét több alrendszer együttműködő együtteseként kezeli. A rendszeren belüli vízforgalmat, az 1 hónapos időegységek sorozatára, az egyes alrendszerek természetes vízháztartási összetevőiből kiindulva, determinisztikusán szimulálja úgy, hogy minden alrendszeren belül a - vízszinttartással, vízigény-kielégítéssel és vízleeresztésscl kapcsolatos társadalmi igények lehetőleg maradéktalanul kielégüljcnek. Ha ez valamely időegységben nem lehetséges, akkor a modell, egy számára előre megadott preferenciasorrend figyelembevételével korlátozza bizonyos társadalmi igények kielégítését. A modell kellő hosszúságú időrc való futtatásának eredménye annak kimutatása, hogy a különböző típusú társadalmi igények alrcndszcrenkénti kielégítésének mekkora a várható mértéke. 2.2.2. A modell felépítése A szimulációs modell felépítését a dolgozat a Balaton-vízgyűjtő példáján mutatja be, ahol a szerző a vízgyűjtőn levő tározókat, a természet-földrajzi tagozó-