Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
6. szám - Gilyénné Hofer Alice: Nagy tavak együttműködő tározó-rendszerének szimulációs modellezése
G1LYÉNNÉ HOI'ER A.: Nagy Uvak tározó rendszerei.. 333 dásból kínálkozó lehetőséghez igazodva, három tározóval helyettesítette. A Balaton-vízgyűjtő egyik alrendszerében tartalmazza az építés alatt levő Kis-Balaton vízminőség-védelmi védőrendszert is. Vízgyűjtőn kívüli alrendszerként (a természetes Balaton-vízgyűjtő "bővítményeként'') a tervezett berhidai tározó (V1ZITERV, 1982) vízgyűjtőjét foglalja magába. (A modell természetszerűleg - minimális átalakítással - ettől eltérő számú tározó feltételezését is lehetővé teszi.) Vlzkészlet-gazgálkodási alrendszerek: A berhidai tározóval bővített Balaton-vízgyűjtő vízgazdálkodási rendszeré' a szerző a következő öt alrendszerre osztotta (4. ábra): A Balaton-vízgyűjtőin belüli alrendszerek: "Z" - a Zala vízgyűjtője a Kis-Balatonnal, "É" - a Balaton északi vízgyűjtője, "D" - a Balaton déli vízgyűjtője, "B" - a Balaton-tó a siófoki zsilippel; A Balaton-vízgyűjtőn kívüli alrendszer: "S" - a Séd berlúdai (6,4 km) szelvényhez tartozó vízgyűjtő. Az alrendszerek tájékoztató vízháztartási és vízgazdálkodási jellemzőit az 1. láblázat foglalja össze. 1. táblázat A bővített Balaton-vízgyűjtő vízkészlet-gazdálkodási rendszere alrendszereinek 1990. évi jellemzői Az alrendszer Kvl t«fvljáj M>K> 1971-80 [mm/ív] 1990. évi átlagos becsült vízkivétel [ío'm'/évl Vize reszt és |10' m'/év] A figyelembe vett tározók jele megnevezése területe |km'| Kvl t«fvljáj M>K> 1971-80 [mm/ív] kommunális ipari öntözési halgazdasági Sió mederöblltési hajózási és angolna lehalászási ÍVÓ-, ip«ri é» halgraluigi izenny- é* használt víz bányavíz megnevezése hasznos térfogata [10* m'] felOlcto [lO'm'j Z A Zala vízgyűjtője a Kis-Balatonnal 2622 92 0,78 4,90 5,82 21,55 Kis-Balaton vedörsz. 2 kisebb tározó 3 jóléti cs 7 halastó 99,0 0,41 88,00 0,30 3,69 á A Balaton északi vízgyűjtője 1102 140 4,41 5,13 6,57 0,21 2,18 5,25 Monostorapáti tározó 1,60 0,96 D A Balaton déli vízgyűjtője 1461 72 4,76 0.02 4,12 17.61 18,85 Marcali tározó, llctcsitározó, Szőlősgyöröki tár. 9,10 0,40 0,09 4,20 0,26 0,11 13 A Balaton ló a siófoki zsilippel 590 6,15 5.15 15,58 9,00 110,0 3.48 Balaton ló 2120,00 590,00 E Balaton-rendszer összesen 5775 97 12^32 11,08 31,17 23,64 9,00 110,0 46,06 5,25 2330,60 687,52 S A Séd 6,4 km berhidai szelv. vízgyűjtő 483 97 27,57 26,64 Berhidai tározó 5,90 1,60 Vízkészlet-gazdálkodási rendszerelemek: Minden alrendszeren belül fajtánként csoportosította a szerző a vízkészlet-gazdálkodási rcndszcr-clcmckct (5. ábra), s a modellben minden ilyen csoportot egyetlen eredővel helyettesítette. Minden alrendszernek lehet tehát - egy eredő tározója: a tározó előírt szabályozási vízszint-tartományának /'-cdik hónapban betartandó határértékeihez tartozó térfogatokat jelölje rendre a (Z a> Vzj>)\ (Vb* V E f)\ (V Da p K d/ j); (V Ba j, V DJ jy, (V Sa > V S M) értékpár. Az eredő tározókban az /-cdik év _/-cdik hónapjában levő ^vízmennyiség V a j <V,j<V M lehet. Egyes konkrét alrendszerek, ill. vízgazdálkodás-fejlesztési szintek esetében a tározó-teltség alsó határértéke 0, felső határértéke pedig a hónaptól független állandó is lehet (ha az adott alrendszerben csak - vízminőség-védelmi és üdültetési funkció nélküli - vízhasznosítási tározók vannak); a modell rugalmassága és sokoldalú alkalmazhatósága érdekében azonban minden alrendszerben meg van a lehetőség hónapról-hónapra változó határértékek behelyettesítésére; - egy eredő tápláló vízfolyása, amelynek az /-cdik év y-edik hónapjában érkező Q v természetes vízhozama feltételezés szerint - először az alegység fenti eredő tározójába ömlik; - a fenti természetes vízhozamnak a bányamüvelés hatásaként jelentkező ± AQ, S megváltozása (ilyen hatással csak az "É" alrendszerben kell számolni): - egy eredő vízlevezetője, amely a A t 0 időegységben (hónapban) Ly vízmennyiséget vezet tovább; a "ZT'-jelű Balaton-alrendszer vízlevezetője a Sió-csatorna, amelyre a L By<L B/feltétel érvényes; L B/ a Sió-meder vízemésztő képessége. (A Sión történő vízereszrés, mederöblítés, hajózás és angolna-fogás érdekében havonta előírt alsó határértékei ezzel szemben megfelelő prefercncia-rangszámú vízigényekként vannak kezelve) A többi alrendszer vízlevezetőjére nem lettek előírva vízszállítási határértékek; - egy-egy eredő kommunális, ipari, mezőgazdasági (öntözési és halgazdasági) vízhasználója, amely az alrendszer eredő tározójából elégíti ki vízigényét. Egy-egy alrendszer 3 eredő vízhasználójának mindegyikét a - feltételezés szerint egyelőre évről-évre nem, csak havonta változó - havi vízigények adatsora D^ D mj), a havi tényleges vízigény-kielégítések ada:sora (fy, Yy, Yj <. Dj), valamint a - kommunális és ipari eredetű - havi vízvisszavezetések adatsora (£, = b xYj, b <1) jellemzi; - a fentieken kívül a "B" alrendszerben a Sió-meder öblítésének D e j vízigénye, valamint a hajózás és angol-
