Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
1. szám - Szító András: A Tisza üledéklakó életközösségének változása az első adatoktól napjainkig
SZÍTÓ. .: A Tisza fl le dck Jakó életközösségének változása 33 3. láblázat A Tisza üledéklakó állatközösségében bekövetkezett Jobb változások Esemény Szerző Polychaeta A kiskörei tározó duzzasztott Tisza-szakaszán is megjelent az állóvizet kedvelő Branciura sowerbyi nevű faj (Polychaeta) Ferencz, 1977, A Hypania invalida előfordulása Tokaj cs Tiszalök között is gyakori (1986), 1989-ben azonban a Szolnoki Vegyiművek szennyvízbefolyójálól a déli országhatárig hiányoztak Jelen közlemény Oligochaeta A civilizációs szennyezések hatására főleg a tűrőképes Limnodrilus hoffmeisteri egyedsűrűsége nőtt meg, csökkent a fajok száma Csoknya és Ferencz, 1975 Az üledéklakó állatok 61 %-át a vízi férgek (Oligochaeta) alkották, Ferencz, 1977, A szerves szennyezést jól tűrő Limnodrilus fajok részaránya nőtt meg a kiskörei tározó térségében a duzzasztott folyószakaszon a tipikusan folyóvízi fajok részarányának rovására. A duzzasztást követően jelent meg a térségben a Branchiura sowerbyi nevű faj Ferencz, 1977, Az Oligochaeta fajok száma az 1979-ben talált 22-ről 1985-ben 14-re csökkent, megnőtt viszont az egyedsűrűség Szító és Botos, 1989 A vízszennyezést jól tűrő Limnodrilus hoffmeisteri és a Branchiura sowerbyi nevű Oligochaeta faj 1985-ben a leggyakoribb volt. Az utóbbi faj Tokaj térségében volt domináns Szító és Botos, 1989, A Marosban a szennyvizekre jellemző mennyiségű Oligochaeta volt, főleg a sodorban (1989) Jelen közlemény A civilizációs szennyező hatásokra a vízicsiga közösségek fajszáma csökken, lcgtűrőképcscbb a Lithoglyphus naticoides nevű faj (szennyezettséget indikál) Bába, 1974, A puhatestű fauna egyedsűrűsége csökkent a Felső-Tiszán és a kiskörei tározó duzzasztott Tisza szakaszán B. Tóth és Bába, 1980, 1981, A korábban folyóvízi fajok száma csökkent és a lassúbb vízmozgást, vagy kifejezetten állóvizet kedvelő fajok jelentek meg Szító etal, 1987, Szító és Botos, 1989; jelen közlemény. Az 1970-cs években a felső szakasztól az országhatárig elterjedt folyami rák (A. Jluviatilis) és a kccskerák (A. leptodactylus) a szennyező hatásokra visszaszorult 1986-ra, az egész Tiszaszakaszon egyetlen példányukat sem találtuk Jelen közlemény A tiszavirág (P. longicauda) előfordulása csak a felső Tisza-szakaszon gyakori Tiszapalkonyáig (1986) Jelen közlemény A tiszavirág lárvái Tiszaörvény térségéből 1985-ben eltűntek, duzzasztás, feltöltődés hatására Szító és Botos, 1989, A törökbecsei duzzasztás hatására a Tisza medrében üledék- és tápanyag felhalmozódás, tűrőképes Oligochaeta fajok cgyedsűrűségc nőtt, esetenkénti oxigénhiány a Tiszában. A tokfélék eltűnése és más halfajok számának, egyedszámának csökkenése Pujin, 1989, 1985-ben 14 Oligochaeta és 21 Chironomida faj volt a Tiszában és a mellékfolyóiban Szító és Botos. 1989, Az Oligochaeták egyedszám csökkenése a Tiszában bekövetkező oxigénhiányok miatt Djukiéctal, 1994, A folyami kagyló (Unió pictorum) a Bodrog torkolata fölött 500 m-rel a Tiszában először került elő 1989-ben, előfordulási gyakoriságuk 1979-hez képest csökkent, Szolnok, Csongrád és Szeged térségéből hiányoztak Jelen közlemény, A Felső-Tiszán és a tározói folyó szakaszon a kagylók és csigák egyedsűrűsége az 1986-ban talált szinthez viszonyítva erősen csökkent. Ez a jelenség a vándorkagyló esetében a legfeltűnőbb (1989) Jelen közlemény, A Sajó torkolatától folyás irányban a tegzes lárvák nem csak a sodor vonal térségében, de a part közelben is gyakoriak (1989) Jelen közlemény, A kadmium koncentrációi szignifikánsan kimutatható szervi elváltozásokat okoztak több árvaszúnyog faj lárváján 1986) Szító és Waijandt, 1989, A Chironomus riparius nevű árvaszúnyog faj a teljes hazai Tisza-szakaszon uralkodó az üledék felhalmozódás és a tápanyag dúsulás miatt (1989) Jelen közlemény, A szitakötő lárvák gyakorisága a Felső-Tiszán nagyobb, mint a középső- és alsó szakaszon (1986) Jelen közlemény, A szitakötő lárvák előfordulásának gyakorisága csökkent (1989) Jelen közlemény, Az ászkarákok és fclemáslábú rákok mennyisége a Tisza felső szakaszán csökkent, nőtt viszont a középső- és alsó szakaszon (1989) Jelen közlemény, A kétszárnyú kérész (Cloeon dipterum) csak a tározói duzzasztott folyószakaszon fordult elő (1989) Jelen közlemény.
