Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

5. szám - Köles Péter: Az útfelületről lefolyó víz nehézfém-tartalma

284 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. • reprezentálja a főútvonal forgalmára jellemző sa­játságokat, s terhelés módosító tényezők - bekötőút, út­kereszteződés, parkoló, stb. - ne hassanak a mitavételi területre, • a mintavétel időpontjaiban, illetve azokat mege­lőzően legalább 3 hónappal ne történjen forgalomeltere­lés, sebességkorlátozás, illetve útépítési munkálat a min­tavételi szakaszon, vagy annak közelében, • a széljárási viszonyok jellemezzék a régiót, a sík termőterület az út mindkét oldala mellett szántóföldi művelés alatt álljon, és a szokásos távolságban kezdőd­jön a gazdálkodás, • a vizsgálat alá vont útszakasz közelében más szennyező forrás, ipari létesítmény, város, hulladéktáro­ló, stb. ne módosítsa a szennyezés nagyságát, • természetes, vagy mesterséges tereptárgyak ne módosítsák a lerakodási folyamatokat. A 30-as főút átlagos terheltsége a mintavételre kije­lölt szakaszon 6635 egységjármű/nap, ami magában fog­lalja a személy-, teher- és munkagép forgalmat is. A mintavételi napok kiválasztása véletlenszerű volt, a csapadékhullás szabta meg időpontját. Az esők időtarta­ma alatt, az útpályáról megindult lefolyás kezdetétől, a lefolyás végéig gyűjtöttük a mintákat. A lefolyó vizeket műanyag edényekbe fogtuk fel 10 perces időközönként, közvetlenül az útpályát elhagyó szakasznál. Az esők idő­tartamától, a lefolyás hosszától függően különböző szá­mú minta vételére került sor. Minden lefolyásból gyűj­tött minta jele az egyes táblázatokon belül az adott csa­padékhullásra vonatkozik. A mintákat azonnal laboratóriumba szállítottuk, ahol a megérkezést követően a szabványban meghatározot­taknak megfelelően bepárolták, a mikrohullámú feltá­rást követően, 1,5 mólos töménységű salétromsavval és sósavval roncsolták. A mérésre előkészített anyag nehéz­fém-tartalmát JY 24-es típusú ICP szekvens spektromé­terrel mérték. 4. Eredmények: A vizes fázisba jutott nehézfémek lényegesen mobi­labbak, aktívabbak az oldatba kerülés következtében és ezáltal megnő esélyük arra, hogy a táplálékláncba beé­püljenek. Természetes körülmények között, amikor a háttérszennyezés nagyságát vizsgáljuk, vizes közegben azt tapasztaljuk, hogy elenyésző mennyiségben tartal­maznak nehézfémeket. A nehézfém-tartalom határértékei a felszíni vizekben (MI-10-172/3-85) Elem Kívánatos Tűrhető Elem határérték (mg/l) Cink 0,050 0,500 Bigany 0,0005 0,001 Kadmium 0,003 0,005 Ólom 0,010 0,050 Réz 0,200 1,000 Króm összes 0,020 0,020 Az útpályára hulló csapadék összzegyülekezve és le­folyva az út felszínéről, magával sodoija az oda leülepe­dett szennyező anyagok egy részét. Az innen lefolyó víz nehézfém-tartalma igen nagy. Mint láthatjuk az 1-4. táblázatok adataiból, az útfelszínről lefolyó vízben több üzszerese is lehet a háttér szennyezésből származó szen­nyező anyag mennyiségnek. Az útpályáról lefolyó szennyezett víz nagy mennyiségű és eltérő mobilitási hajlamú nehézfémet szállít a befo­gadókba. A nehézfémek és egyéb szennyezések rontják a vízminőséget, megváltoztatják az elemforgalmat az ere­deti állapothoz képest. A meder aljzatára lerakódó ne­hézfémek mindvégig mint potenciális szennyezőforrás szerepelnek a biotópban, hiszen a megváltozó fizikai, vagy kémiai folyamatok hatására felvehető állapotba jut­hatnak. 1. táblázat. A 30-as főútról lefolyó víz nehézfém-tartalma, (mg/l) a csapadékhullás kezdtétől eltelt idő függvényében (1994június 1). A minta jele, óra Zn Pb Cd Ni Fe Cr Cu A/l 8.00 0.86 0.17 0.003 0.05 20.9 0.03 0.11 A/2 8.10 0.43 0.09 0.002 0.02 9.53 0.02 0.06 A/3 8.20 0.4 0.1 0.002 0.03 14 0.02 0.09 A/4 8.30 0.39 0.09 0.001 0.02 7.39 0.01 0.06 A/5 8.40 0.19 0.06 0.001 0.008 3.48 0.006 0.03 A/6 8.50 0.22 0.04* 0.001 0.01 5.41 0.008 0.046 A/7 9.00 0.15 0.04* 0.001 0.009 4.41 0.007 0.03 A/8 9.10 0.15 0.04* 0.001 0.008 3.06 0.006 0.03 A/9 9.20 0.2 0.06 0.001 0.01 3.18 0.007 0.05 A/10 9.30 0.11 0.02* 0.001 0.007 1.36 0.004 0.03 A/11 9.40 0.09 0.02* 0 0.004 1.38 0.002 0.016

Next

/
Oldalképek
Tartalom