Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: Az amerikai Yellowstone Nemzeti Park hidrotermális területei
212 ' HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. EVF.4.SZ.. zír 158 m 3/min. értékkel, egyben a Park egyik nagy vízhozamú hévforrása is. A medencének második nevezetessége a Grand Prismatic Spring, amely a Park legnagyobb hévforrás tavai közé tartozik. Nagysága 75 x 115 m, vízhozama 2,1 m 3/min. A hévforrás tó több száz méter átmérőjű lapos pajzs alakú kúp tetején helyezkedik el, és a kilépő forrásvizek a tó körül szép sokszínű (piros, sárga, fekete stb ), változatos formájú kova lerakodásokat hoztak létre. A tó mélykék színű. 2.4. A Felső gejzír medence (Upper Geyser Basin) A Felső gejzír medence nemcsak a Parknak, hanem a világnak is egyedülálló természeti ritkasága. E kis területen belül 75 gejzír és több mint 600 hévforrás és fumarola található. A medence a Firehole folyó két oldalán, kb. 3 km hosszon tirül el. A teljes vízhozamát 417 m 3/s-ben határozták meg. A területen belül a gejzírek és a hévforrások általában kisebb-nagyobb számban csoportokba tömörülnek. Az ilyen csoportot a legjelentősebb gejzírről vagy hévforrásról nevezték el. Ezek északról dél felé haladva a következők: Seismic, Morming Glory-Riversidc, Giant-Grotto, Daisy, Castle-Grand, Lion, Geyser Hill csoportok, továbbá a kissé elkülönülő önállóan működő híres Faithful gejzír. A Seismic csoportnál többek között három ismertebb gejzír és két jelentős hévforrás található. Ezek közül az Artemisia gejzír emelhető ki szép kék színű (16 x 18 m átmérőjű) krátere és érdekes kovalerakodásai miatt. A Morming Glory-Riverside csoportnál a két névadót kívánjuk ismertetni, mert a csoporton belül ezek a legismertebbek A "Hajnali Dicsőség" egy kisebb hévforrás tó, amelynek nagysága 7 x 8 m és igen látványos forrástölcsérbe megy át. A kis hévforrás tónál a mély kéktől a világos kéken a vörösesen át a sárgáig a szivárvány minden színe megfigyelhető. A másik névadó, a Folyóparti gejzír közvetlenül a Firehole folyó partján van. Általában 6 óránként tör ki 20 m magasságra, amely 15-20 percig tart. A kitörés 2 fázisból áll. Az első 5-7 percben, főleg víz lövellődik ki a járatból, majd ezután fokozatosan a víz elmaradásával átalakul gőzgejzírré, amikor a rendszerből már csak gőz áramlik ki. A Daisy csoportnál is a névadó gejzír a legnevezetesebb és a legmegbízhatóbb, mert kitörése előre kiszámítható. A megfigyelések szerint a kitörések közötti szünetek hosszát és a kitörés tartósságát a légnyomás is befolyásolja. A Splcndid gejzír pedig arról nevezetes, hogy csak esetenként tör ki. ill. szakaszosan működik, 1898-1951 között csak 1931-ben egyszer tört ki, ellentétben az 1951-59-es évekkel, amikor rendszeresen működött, majd 1971-ig "aludt". Ettől kezdve napjainkig újból igen rendszertelenül aktivizálódik. Becslés szerint a rendszerből egy-egy kitörés során 150 m 3 víz távozik. A Giant-Grotto csoportnál is több látványos és érdekes vízfeltörés található. Az Óriás gejzír jelenleg "alszik". s érdekes, félig nyitott, 3,5 m-es kúpjából csak gyenge gőzkiáramlás figyelhető meg. Amikor aktív volt, egy-egy kitörés alkalmával a víz 70-80 m-re is felemelkedett. A Grotto gejzír is érdekes kovakupáról nevezetes. Ez is csendesen gőzölögve "alszik" (3. kép). A Castle-Grand csoportnál kétféle típusú nevezetes gejzír található. Az első típusba azok tartoznak, amelyek kisebb-nagyobb gejzírit kúpból (cone type) törnek ki. A típusnak legszebb képviselője a Castle gejzír, ahol a víz kova anyagából 4 m magas és 6 m átmérőjű kúpot hozott létre. E gejzír 18-27 m magasra 9-11 óránként tör 3. kép A Grotto gejzír érdekes kovakúpja (Felső gejzír medence) 4. kép A Castle gejzír kitörés közben (Felső gejzír medence)
