Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
3. szám - Dóka Klára: Vízépítők, földmérők, útépítők: mérnökeink a 18. század végétől a polgári forradalomig
DÓKA Klára: Vízépítők, földmérők, útépítők. . 151 külföldön szerezték. Mint a nevek mutatják, nagyobb részük magyar származású volt. vagy munkaalkalmat keresve telepedett Magyarországra. A 18. század közepén két jelentős mérnök teremtett iskolát: Mikovinv Sámuel és Kovács (Fabricius) .János. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy Mikovinyi az áttekintő térképeket készítő mérnökök, Fabriciusi pedig a kisebb területek ábrázolására specializálódott uradalmi geometrák tekintették példaképüknek. Mikovinv úttörője volt a háromszögelésnek és a csillagászati helymeghatározásnak. Térképei trigonometriai alapból indulnak ki, a csillagászati helymeghatározást pedig a folyók, az országhatár és a helységek vonatkozásában egyaránt alkalmazta 1 6. Közvetlen tanítványa Frics András volt. de hatása Ruttkav Mihály. Balta Antal munkáin is jól felismerhető. Fabricius. mint említettük az 1730-as években az esztergomi érsek cs más egyházi birtokosok szolgálatában állt. végül a kamara állományába került. Elsősorban nagy méretarányú határ- és birtoktérképeket rajzolt, nagy gondot fordítva a részletek ábrázolására. 17361739-ben elkészítette "Az esztergomi érseket illető jószágoknak geographica-topographica deseriptiója" című munkát, melyet az első magyar nyelvű leíró statisztikának tekintenek 1 7. Az egyházi birtokokon Veszprém, Vas. Baranya, Győr. Esztergom, Nógrád stb. megyében tevékenykedett, kamarai munkássága pedig az ország déli területéhez kötötte. Hatását leginkább közvetlen munkatársai, a Bács megyében dolgozó Kovács Károly. valamint Liptav Károly uradalmi mérnök 1 8 rajzain lehet megfigyelni. A felsorolt matematikusok közül többen osztrák hadmérnöki akadémián szerezték képesítésüket, az első ilyen intézményt Bécsben 1717-ben szervezték, majd 1755-ben Gupensdorfba. 1770-ben pedig Bécs külvárosába. Leimgrubenbc költözött Itt 1784-ig folytatta működését. 1755-től császári királyi mérnöki akadémia néven. Az oktatás célja kettős volt: egyrészt fel akarták készíteni a hallgatókat - egy esetleges háborúra számítva a hadmérnöki teendőkre, másrészt földmérőket kívántak képezni a magyarországi telepítések zavartalan lebonyolításához. A hadmérnöki iskolát végzett, részben osztrák származású mérnökök általában nagyobb lélegzetű megbízásokat és fontos állásokat kaptak Magyarországon. Közéjük tartozott fíöhm Ferenc, a Sárvíz, Sió szabályozás tervezője 1 9, valamint a már említett Frics András és Krieger Sámuel. Magyar származású volt Kiss József és Gábor. a Ferenc-csatorna két építője. Nagy József, Szalóky Nepomuk, Kovács Ferenc, Eöry István, Eperjessy Ferenc stb . akik megyei állásokba kerültek. A "matcmatikus"-ok közül végül Mak Domokos, volt pálos szerzetesre kell felhívni a figyelmet, aki külföldi cgyetemeken a matematika és filozófia mellett a teológiát is elvégezte. 1786-ban. a pálos rend feloszlatása után az esztergomi érsek szolgálatába állt, majd a Martinovicsféle mozgalomba történt bekapcsolódása miatt 1796-ban megvonták javadalmazását. A szerzetesrendeknek Mána Terézia és II. József által kezdeményezett felszámolása után - a megfelelő ismeretekkel rendelkező volt rendtagok szívesen vállaltak mérnöki szolgálatot. Legismertebb köztük a már említett Walcher József aki eredetileg a jezsuita rend tagja volt. A 18. század végén tevékenykedő mérnökök következő csoportja már hazai képzésben részesült, amire érdemi megoldást először 1763-ban sikerült találni. Ekkor alapította meg Mária Terézia az Esterházy birtokból átengedett területen, Szencen a Collegium Oeconomicumot. A tanítás a piaristák feladata volt. és a hallgatók akik előzetesen más iskolában szert tettek filozófiai ismeretekre - itt csak műszaki tanulmányokat folytattak. Az iskola, mint neve is mutatja, elsősorban a földek kimérésében tevékenykedő, gazdasági mérnökökéi képzett. akik nagy szerepet kaptak az úrbérrendezés végrehajtásában. Köztük a megyék szolgálatába lépett a többször említett Balla Antal, Jaczvg György, Laáb Gáspár. Ouits Antal. Farkas .János stb . kamarai mérnök lett Prusénszky Pál, Bodó János. Szalakv Gábor, zömmel földesúri birtokon tevékenykedett Vizer .János. Sartorv József Mogyoróssy Antal, sőt néhányan a Hajózási Igazgatóságon kerültek állami szolgálatba (Pongrácz Ignác, Freundojfer Antal, Klohammer János, Váradv Pál stb.) 2 0. A felsoroltak térképeiken következetesen használták - a felirat nyelvének megfelelően - a mérnök, geometra, Ingenieur megjelölést, de sohasem írták nevüket alá "matcmatikus"-ként. A vízimunkálatok szempontjából c csoportban is a megyei mérnökök tevékenysége volt a legfontosabb. .Jaczvg György a Duna Komárom. Esztergom megyei szakaszáról. valamint az itt torkolló mellékfolyókról készített térképeket 2 1. Laáb Gáspár. Moson megye mérnöke a Lajta szabályozását irányította 2 2. Ouits Antal pedig Böhm Ferenc munkáját folytatva - a Sárvíz-Sió szabályozásánál tevékenykedett. Végül megemlíthetjük, hogy a 18. század végén dolgozó mérnökök egy részének nem volt hivatalosan műszaki végzettsége, hanem ismereteit gyakorlatban sajátította el. Köztük a legismertebb Magvar István, aki a nagyszombati egyetemen végezte filozófiai tanulmányait. itt megismerkedett a "felsőbb matematikáival, de nem lett mérnök. Kezdetben Fejér megyében dolgozott, ahol az említett Liptav Károly vezette bc a kartográfiai ismeretekbe. Egyaránt állt földesúri és közszolgálatban Bár térképei kidolgozottságuk, színvonaluk szempontjából nem maradtak el a diplomások munkáitól. Győr megye vezetése - hiányos végzettségére hivatkozva - rendszeresített mérnöknek nem kívánta folyamatosan alkalmazni 2 3. Az első rendszeres munkálatok Bár a Magyarországon alakuló műszaki apparátus rendkívül sokoldalú munkát végzett, rendszeres, az cgész országra kiterjedő felmérést c szervezettel nem lehel végrehajtani. E vonatkozásban a legfontosabb a katonai térképezés volt, mely 1764-ben. Mária Terézia uralkodása idején kezdődött meg, és 1782-1785-ben vett új lendületet. Magyarországról 965, Erdélyről 280 térképlap készült cl. melyek teljes egészében osztrák hadmérnökök rajzai. A térképek tájolása északi, a folyók, tavak rajza pontos, a helységek távolságát méréssel állapították meg. A felmérők a katonai szempontokat tarlót-
