Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Fejér László: Beszédes József – a reformkor egyik kiváló társulati mérnöke

146 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. - a lecsapoló csatorna révén Veszprém vármegye legdélibb vidéke kapcsolatba kerülhet a Dunával, hiszen a csatornán szerencsés esetben 500 q terhelésű hajók is közlekedhetnek. - a társulati munkákkal egybekötött Duna-szabályozási munkák a Baja-Báta-Mohács közötti szakaszon közel 30 km-rel rövidítették meg a dunai hajóutat. A vállalkozás sikeres fordulata már menet közben mozgósította a Kapos-völgy birtokosait. 1821-ben itt is megalakult egy társulat, a Kaposvizi Társulat. Míg a simontornyai vízimalom két gátja lezárta az egész völgyet, addig itt szabályozásra gondolni sem lehetett. Beszédes .József tervei alapján 1835-ig végrehajtott munkálatok a Sió- és a Kapos-mentén rendezték a helyzetet. A lebontott balatonkiliti-i és simontornyai malmok helyett a "félres/.orító" csatornákra újabbakat helyeztek. A Kapós és a Balaton vízszinét leszállítva az érintett földbirtokosok közel 500 km

2 szántóterületet nyertek. Az elvígzett munkákkal a társulatok működése nem szűnt meg. Az elkészült művek fenntartása és javítása továbbra is a társulatok gondját képezte. A problémák jelentőségét érzékelteti, hogy a pozsonyi országgyűlés 1827-ben Beszédes aktív közreműködésének köszönhetően a XXXIII. törvénycikkel sictett rendezni a kialakult helyzetet. "Országos hírnévre vergődvén ..." Beszédes .József dunántúli sikerei a Tisza-völgyében is ismertté váltak. 1830 és 1833 között a Fehér-Körös menti Arad vármegyei birtokosok felkérésére malomcsatornát tervezett. A malomcsatorna társulatba maga József nádor is belépett, hiszen itteni birtokai révén a műszaki munkában érdekeltté vált. A csatorna hivatalos átadása 1840. novemberében történt meg. A siker teljes volt Arad vármegye Beszédes József nemesi rangra emelését kérelmezte a királytól. A királyi kegy ugyan elmaradt. de Beszédes .József alkotó kedvét ez nem törte meg. Ekkor már javában dolgozott nagy művén, a Dunát a Tiszával összekötő Pest-Csongrádi hajócsatorna tervén. Régi álmát látta a megvalósulás útjára térni, mikor az országgyűlés 1840-ben megalkotta a Duna-Tisza csatornáról szóló XXXVIII törvénycikket. Beszédes fáradságot nem ismerve három évi jövedel14 , inét a Duna-Tisza csatorna tervevei kapcsolatos tanulmányútjaira. helyszíni felvételeire, tanulmányterveire költötte. A grandiózus csatornaterv vezérelte 1838-ban is. mikor a nagy dunai árvíz után a tervezett csatorna nyomvonalának mentén rögzítette az árvízi kiöntések magasságait. Az említett törvénycikk lényegében biztosította a megvalósításra szerveződött Duna-Tisza Csatorna Társaságot, hogy a megadott végpontok között 25 éven belül a két nagy folyó összekötése érdekében másnak nincs joga csatornát építeni. Hiába támogatta az elképzelést a pozsonyi diéta, Széchenyi István gróf. a neves pénzember Sina György báró. Vécsey Miklós báró szatmári főispán, sőt maga József nádor is - az elképzelés nem jutott el a megvalósulásig. S ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a Pestcsongrádi csatorna Beszédes József papírra vetett látomásaiban egy sokkal nagyobb szabású viziút rendszernek, a Kolozsvárt Graz-cal összekötő kelet-nyugati csatornának egy része volt csupán - akkor a kudarc még fájóbb lehetett a mérnöknek. A nagy folyócsatornák kora Nyugat-Európában is inkább a 18. század, s talán a 19. század első fele volt Magyarország akkortájt ilyen tőkeigényes beruházásokra nem vállalkozhatott. S ebben az időben jelent meg a vasutak közlekedési, szállítási konkurenciája is. A képlet persze a kortársak számára sem volt ennyire egyértelmű. Vásárhelyi Pál például így vélekedett: "...a vasút az időt csökkenti, a viziút a költséget' , honunkban az idő olcsó, a pénz szűk. az elsőt bizonyítja ...a budapesti híd körül ácsorgók száma." A Pest-Debrecen vasútvonalat Deák Ferenccel együtt ő is álomnak tartotta. Mint írta: sokan hivatkoznak a Liverpool-Manchester vonal kifizetődő voltára, de ott az utasok legalább napi 400-1000 fő között számláltatnak. Míg a Tisza inellcki dohányt és gyapjút a fóti kocsis 1 Ft és 30 pengő krajcárban szállítja oda-vissza, addig a vasút nem konkurál vele. Beszédes maga is részt vesz egy külföldi vasútépítési munkában. Vízrendezési szakértelmének elismerésekeni "a Linz-budweissi vasúti társaságtól Budweissba (Ceské Budejovice) Csehországba meghivatva 1827 és 1828-ik évben a vasútra káros hatású vízfolyásokat ott helyben kiigazítottam és Leopoldschlag falutól. inclK a vasúi legnagyobb hegyátmencti pontján fekszik a vasút menetét én jeleltem ki". Az elmélkedésre és írásra is hajlamos Besézdes József vízszabályozási ötleteit - gyakran még azok végleges kidolgozása előtt - közreadta a Tudományos Gyűjtemény hasábjain, vagy megjelentette a saját költségén. Tette mindezt azért, mert meggyőződése volt. hogy a hazai vizimunkák ügye jórészt azért nem halad előre, meri mérnökeink terveiket nem teszik közzé, nem fejtenek ki mellette nyilvános propagandát. Az ekkor pályája és szaktekintélye csúcsán álló vízimérnök Széchenyi szellemében megfogalmazott gondolatai például a Duna világkereskedelmi jelentőségéről támogatást nyújtottak az Al-Duna szabályozásának felvetéséhez. Beszédes a tanulmány megjelenését követő néhány hónapon belül már Széchenyi társaságában utazik végig az Al-Dunán, szemügyre véve az elvégzendő feladatokat. Az itt szerzett tapasztalatairól alig fél évvel később a Tudományos Gyűjtemény hasábjain számolt be A műszaki tudománynak a nemzet felemelkedésében betöltött szerepe és jelentősége témája egy ugyancsak a folyóiratban megjelent cikkének. Szerinte az "Inzsencrség a' legszükségesebb tudásoknak tára". A történrclmen végigtekintve bizonygatja, hogy a műszaki tudomány fejlődése tette lehetővé az emberi társadalmak felemelkedését. A Magyarországon oly szükséges fejlődés lehetőségét villantja fel egy másik tanulmányában, melyet cím szerint a kataszteri felmérésről, valójában a mezőgazdasági földterületeknek a köz érdekében való jobb kihasználásáról ír. Nem forradalmi átalakulást kíván, hanem az adott társadalmi viszonyok között az ésszerűség és a célszerűség uralmát. A Tudományos Gyűjtemény 1830. évfolyamában közölt fenti tanulmányai

1

6 - szakmai körökben heves kriti-