Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
3. szám - Fejér László: Beszédes József – a reformkor egyik kiváló társulati mérnöke
ITJKR I..: Beszédes József - a reformkor egyik kiváló társulati mérnöke 145 máció eredményessége csak lassan került be a köztudatba nem kis mértékben Beszédes József, valamint a társulatban érdekelt cs annak révén vagyonilag gyarapodó földbirtokosok híradásai révén. Az Eszterházy uradalom szintén alapító tagja volt a Sán'izi Társulatnak, de a kezdeti eredményetelenségcket tapasztalva a birtokos jobbnak látta, ha a Sárvíz-Sió-kapos mentén lévő simontornyai mocsaras birtok lecsapolását Beszédes .József segítségével saját erőből oldja meg. Amikor Beszédes tervét jóváhagyásra bemutatta a Sárvíz-Sió-Kapos szabályozás királyi biztosának Zichy Ferenc grófnak, az támogatójává vált és közbenjárt, liogv Beszédes a Sán'izi Társulat megüresedett igazgató mérnöki tisztségét elnyerhesse. Beszédes terve a völgy vizeit illetően a következő volt: az eredeti vízfolyás medrét a rátclepített vízimalmoktól" megszabadítja, és a malmoktól tehermentesített vízfolyást az elmocsarasodott terület belvizeinek levezetésére használja (cz volt az ún. fenékcsatorna), míg a környező mellékvölgyek vizeinek felfogására az előző csatorna vonalával közel párhuzamosan, de magasabban vezetett oldalcsatornát létesít (cz volt az övcsatorna), s a máshol megszüntetett malmokat ezen helyezi el. Beszédes a kivitel tekintetében a "vízerővel való dolgoztatás" rendszerét alkalmazta, melynek értelmében a szűk méretű mesterséges ve/.érárok végleges formáját rábízta a vízfolyás medcralakító képességére. Előrelátó tervezés esetén ily módon igen jelentős földmunka elvégzését lehetett megtakarítani. A fentebb ismertetett módszerek nem voltak ismeretlenek ebben a korszakban. Beszédes önéletrajzában utal is arra. hogy számos vízszabályozási gondolatot a 18. század jeles mérnökének Böhm Ferencnek munkásságából merített Beszédes vizekkel kapcsolatos tevékenységének alapelve volt. hogy nem elegendő a folyó és vizek kártételeinek elhárítására korlátozni a vízszabályozási munkákat, hanem a nemzet gazdasági felemelkedése érdekében a vizek minél teljesebb körű hasznosítására kell töreked.9 111 . A helyzetet úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaságra építő nemzetgazdaság korántsem használja ki mindazon lehetőségeket, amelyeket a Kárpál-medence vízrajzi viszonyai számára lehetővé tennének. Minden munkájában vissza-visszatérő gondolat, hogy a mocsárlecsapolások. a viziutak széleskörű kiépítése és a mesterséges csatornákra telepített vízimalmok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a gazdasági fejlődéséhez. Mindezek mellett látja, hogy a szükséges műszaki feladatok elvégzését gátolja a hazai tőke hiánya. Ő maga is figyelmeztet azonban arra. hogy amíg egy nemzetnek jól fizető vállalkozásai nincsenek, addig adósságra ne építsen olyan közérdekű műveket, amelyek csak lassan hoznak kimutatható jövedelmeket. 1 ° A Nyugat fejlettebb országaival való összevetés ma is aktuális problémákra világít rá. Míg a nagy vizimunkákat Eszak-Itáliában. Franciaországban. Hollandiában. ... stb. egy tőkeerős mezőgazdaság végezte el saját termelésének intenzívebbé tétele érdekében, addig a magyarországi birtokosság a 19. században a nem kisebb léptékű vizimunkákat azért hajtotta végre, mert hosszabb távon csak ezektől remélhette gazdaságának fennmaradását, a fejlődéshez szükséges tőkefelhalmozás megindulását. A "róka fogta csuka..." helyzetből Beszédes egy lehetséges kitörési pontot ajánl a viziutak minél gazdagabb hálózatának létrehozásával és az ésszerűen telepített vízimalmok sorának felépítésével. Mennyi hasznot hozna például az országnak, ha a gabona kereskedelem helyett a liszt kereskedelemre váltana. A szükséges malmok sorjában megépíthetők A vízenergia kihasználatlansága számításai szerint évente 7.800.000 naps/ámnyi veszteséget jelent annak a 21 vármegyének, amelynek vizei alkalmasak volnának vizi malmok telepítésére is 1 1 Beszédes .Józsefről nem lehet elmondani, hogy csak elméleti harcosként küzdött a kö/jóert Sárközi- cs Körös-völgyi sikerei súlyt adtak szavának. Némileg vissza kell kanyarodnunk Beszédes .József első sikereinek színhelyére, a sárvízi lecsapoási munkálatokhoz. Az első vizitársulat megalakulását a kormányzat részéről különös figyelem kisértc. Maga .József nádor is beutazta az érintett vidéket és személyesen kapacitálta a birtokosokat az összefogásra. A műszaki tervek elkészítésének és a helyszíni mérnöki munkák ellátásának költségeit a Helytartótanács magára vállalta. Fedezetéül a só megemelt ára szolgált, s a szükséges összeget a többlcl ] i árból különítették cl . A/, állami segítség több célt is szolgált. Egyrészt a birtokosok anyagi terheinek csökkentésével a társulat-alakítási kedvet kívánták fokozni, másrészt fontosnak tekintették, hogy minél több fiatal mérnök dolgozzon a szabályozási munkán, gyakorlati jártasságot s/.crc/.vc a lecsapolás műszaki- cs a társulati élet szervezeti kérdéseiben A Helytartótanács gesztusát a földbirtokosok is viszonozták, s nemcsak azzal, hogy lemondtak a már korábban végzett, s az. elvégzendő munkáknak esetleg hasznára váló csatornaépítések költségeinek beszámításáról - hanem azzal is. hogy az esetlegesen szigetként, víz nem járta területként jelentkező birtoktesteket is egynek tekintenék az őket körülvevő mocsárral, így e/.ck után is fizették a járulékot. A társulatot alakítók megállapodtak abban, hogy a sárvízi munkákat megyehatároktól független egységes cgésznek tekintik és ennek megfelelően valamennyien fizetik a munkákból rájuk háruló költségeket. A megállapodás arra is kiterjedt, hogy az egyes birtokosok lemondtak a közvetlen munkák helyszínén a borkimérést és mészárszék-üzemeltetési jogukról, amelynek köszönhetően a kivezényelt napszámosok - más kereskedők révén - olcsóbban juthattak a szükséges élelmiszerhez. Beszédes József vezetése alatt a munkák a Sárvíz mentén 1824-ben befejeződtek. A szabályozás királyi biztosa Zichy Ferenc gróf a vállalkozás eredményeit az alábbiakban ecsetelte az országgyűléshez küldött jelentésében ' : - a mocsár kiszárításával közel 400 km 2-nyi jó széna, illetve gabonatermő területet nyertek a birtokosok. - a Kapós és a Sió Simontornya alatti rendezése lehetővé tette a folyók felsőbb szakaszának rendezéséi.
